Kárpátalja zsidó közössége kultúrájában a magyarországi ortodoxiától és neológiától egyaránt erôsen eltért. Az itteni állapotok sok tekintetben inkább a lengyel zsidóságra emlékeztettek. Kárpátalja zsidósága túlnyomórészt jiddis anyanyelvû volt, s vallási kultúrájában … Tovább »

A „kárpátaljai magyar zsidóság” fogalma inkább a magyar történetírói kontextusban merül fel, hiszen sok kárpátaljai zsidó identitása nem a magyar volt. E közösségről számosan megírták, hogy jórészt tradicionális elemekből állt, körükben sokan jiddisül beszéltek és írtak. … Tovább »

A szerző Anyám pészahja című könyve, mely családtörténete mellett
Kárpátalja zsidóságának 20. századi történetét is megidézi, az ünnepi
könyhétre jelenik meg az Argumentum kiadónál. Ebből közlünk részletet.

“A 90-es évek közepe táján már tehetős ember voltam, s elkezdtem keresni,
hogy ebből mit és hogyan lehetne visszaadni. Ezidőtájt már úgy láttam,
hogy a cigánykérdés a legfájdalmasabb probléma. “

A BZSH után
a május 15-i Mazsihisz tisztújítást is vélhetően választási
szabályszegés tarkította, ugyanis az összes, és nem az érvényes
szavazatok 50%-át kellett volna Feldmájer Péternek megszereznie a
Mazsihisz Választási Szabályzata V/20-as pontjának kézenfekvő olvasata
szerint ahhoz, hogy elnökké válasszák a választás első fordulójában.

„Kisebbség és többség között” címmel rendezett magyar-izraeli történészkonferenciát a Balassi Intézet. A gellérthegyi intézmény könyvtárában magyar, zsidó és magyar zsidó történészek cseréltek eszmét az emigrációban, diaszpórában élő közösségekről, a magyar és a zsidó diaszpórák közötti hasonlóságokról és különbségekről.

Kisebbség és többség között – A magyar és a zsidó/izraeli kulturális és etnikai identitás tapasztalata címmel rendeztek nemzetközi történészkonferenciát május 4-e és 6-a közötti a budapesti Balassi Bálint Intézetben.

A radikális iszlám intoleranciájáról és a szent város birtoklásáért
zajló küzdelemről beszélgettek a Könyvfesztivál zárónapján. Az ürügy:
megjelent Dore Gold, volt izraeli ENSZ-nagykövet Harc Jeruzsálemért című
könyvének magyar kiadása. A művet megjelentető Hetek.hu Kft. által
meghívott filozófusok egyetértettek abban, hogy ha Kelet-Jeruzsálem
palesztin fennhatóság alá kerülne, az olaj volna a tűzre.

2011 ÁPRILISI SZÁM

Szlankó Bálint: Az arab forradalom
„A demokráciát nem lehet egyszerűen exportálni” – Beszélgetés Yaron Dekel izraeli újságíróval (Gadó János)
„Telepesek” vagy áldozatok? – Az itamári gyilkosság a politikában és a médiában (Gadó János)
Sárközi … Tovább »

Élénk hazai reakciók követték azt nemrég megjelent nyilatkozatot, amelyben Gál András Levente, az igazságügyi tárca közigazgatási államtitkára kifogásolta a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállítását.
 

Második világháborús áldozatok, megölt zsidók földi
maradványait temették újra hétfőn Romániában egyházi szertartás keretében; a
maradványokat tavaly ásták ki egy tömegsírból.

A Budapesti Zsidó Hitközség vezetése eddigi demokratikus legitimációjának látszatára sem tart igényt a jövőben, amint ezt a választások eddig lezajlott egyes eseményei megmutatták. A folyamat során több ponton, többször kihasználták a választási folyamat szabályozatlanságait, hogy akadályozzák a választói akarat kifejeződését. A több eset együtt megkérdőjelezi azt is, hogy egyáltalán választásnak tekinthetjük-e bármilyen értelemben a most folyó képtelen procedúrát. 

(…) magyarok bátorsága,
svédek gőgje,
szlávok tunyasága,
zsidók hitetlensége,
bajorok kicsinyessége,
görögök hízelgése (…) – kezdhettem volna előbb és folytathatnám tovább a népeknek a jellemzését az 1400-as évekből, de minek. Nyilvánvaló, hogy a jellemzést készítőknek … Tovább »

Várnai Pált van, aki Paul Várnaiként ismeri, minthogy az ’56-os forradalom után Kanadába emigrált, s ott lett irodalomprofesszor. Számos írását, főként írókkal, tudósokkal készült interjúit a Szombatban is közöltük. Életeim című memoárkötetét, mely a Zachor Alapítvány gondozásában jelent meg, március 24-én, csütörtökön, 18.00-kor mutatják be a Bálint Házban. A szerzővel a bemutatón lapunk főszerkesztője, Szántó T. Gábor beszélget. Alább részletet olvashatnak a könyvből.

Hogyan találkoztál a zsidósággal? Mit jelent neked az, hogy zsidóság? Ezt a két kérdést kapartam le egy cetlire a kagylóval a fülemen. Hogy körülbelül ezekre válaszoljak, mint nem zsidó. Ideges lettem. Először is maga a ságség képző idegesít. Kenetes, hülye magyar szavakat csinál fontos magyar tőszavakból. A magyarság szó -ság-jától a falra mászom.

„Két nagy titok él a magyar társadalomban: a levéltárak meg a zsidók. Mindkét témában egyszerre nyitunk a nyáron” – mondja a Magyar Zsidó Levéltár (Milev) vezetője. Toronyi Zsuzsanna a Dohány utcai látványraktár mellett azt is ígéri, hogy tanítványaival „benépesítik” Budapest első, zsidók lakta épületét, a legendás Orczy-házat.

Március 7-én 40 éves Rachel Weisz Oscar-díjas brit színésznő. Saját bevallása szerint e kor elérése egyáltalán nem zavarja, sőt magabiztosabbnak és kiegyensúlyozottabbnak érzi magát, mint húszas éveiben.
 

Natalie Portman hétfő hajnalban valószínűleg megkapja a legjobb női alakítás Oscar-díját, ráadásul három filmben is feltűnt az elmúlt hetekben. Itt az ideje összegezni, mi történt vele, amióta Jean Reno mellett játszotta kislányként Mathildét. Volt három Csillagok háborúja, elvégezte a Harvardot, nyert Aranyglóbuszt.

Umberto Eco az irodalmi bojkott ellen emelt szót szerdán a jeruzsálemi könyvvásáron annak kapcsán, hogy brit írók arra szólították fel honfitársukat, Ian McEwant: utasítsa vissza a neki ítélt izraeli irodalmi díjat tiltakozásul Izrael palesztinokkal szembeni politikája ellen.
 

 Maimonidesz vigasza a szenvedőknek Misné Tóra: Hilchot Tesuvá 3,11. RaMBaM (Maimonidesz, 1138-1204) a zsidó középkor egének legfényesebb csillaga, nemcsak éles elméjű gondolkodó és elismert haláchikus autoritás volt, de közösségével együtt élő, szenvedéseiben vele osztozó … Tovább »