Gadó János: A maradék maradéka

Írta: Gadó János - Rovat: Kultúra-Művészetek

Kárpátalja zsidó közössége kultúrájában a magyarországi ortodoxiától és neológiától egyaránt erôsen eltért. Az itteni állapotok sok tekintetben inkább a lengyel zsidóságra emlékeztettek. Kárpátalja zsidósága túlnyomórészt jiddis anyanyelvû volt, s vallási kultúrájában is a haszid áramlatok domináltak.
Nem csupán az iparban, a kereskedelemben és a pénzügyi szektorban volt a zsidóké a kulcsszerep, de (a polgári Csehszlovákiában) jutott belôlük az állami adminisztrációba, a bíróságokra is. Ungváron 24 orvos és 19 ügyvéd került ki a zsidók közül. A városban a Munkácsi utcai malom és a kenyérgyár ma is ugyanúgy mûködik, mint hajdani tulajdonosaik, a Weiser testvérek idején.
A kárpátaljai zsidóság kulturális aranykora a rövid életû csehszlovák demokrácia idejére esett, amikor a haszid udvarok és a cionista mozgalmak egyaránt szabadon mûködhettek. A munkácsi rebe, Chaim Elazar Spira, aki 1913-tól haláláig, 1937-ig állt közössége élén, Kárpátalja legnagyobb rabbinikus tekintélye volt, húszkötetnyi írást hagyott maga után. Mint a haszid rebék általában, ô is a cionizmus esküdt ellenfele volt. A választások idején inkább a cseh nacionalista agrárpárt mellett agitált, nehogy a szekuláris és cionista irányultságú Zsidó Pártra kelljen szavaznia. (A Zsidó párt így is sok voksot kapott Kárpátalján.)


Munkácson négy jiddis nyelvû hetilap jelent meg: egy haszid irányzatú, két cionista, valamint a Der Humorist című szatirikus kiadvány. Az Ôslakó címû magyar nyelvû zsidó hetilap viszont a magyar politikai álláspontot támogatta. A zsidó közösség ezen kívül kórházat és két pénzintézetet is fenntartott.
Spira rabbi 200 fős nagy jesivája mellett még tizenöt tanház mûködött a városban, melyek többsége egyéb haszid (pl. belzi vagy vizsnyici) közösségekhez tartozott. Az 1920-ban indított héber nyelvű, cionista iskolát a rebe a „gyalázat házának” nevezte, és a gyermekeiket oda járató szülőket megfenyegette, hogy „eltöröltetnek”. (A haszid világban szokásos archaikus átok ezúttal prófétainak bizonyult – csak nem úgy, ahogy Spira rabbi képzelte.)
Az 1926-ban alapított héber gimnázium igazgatója, Chaim Kugel, egyben a Zsidó párt képviselôje is volt a csehszlovák parlamentben. (1948 után az izraeli Holon város polgármestere lett.) A csehszlovák időszakban a cionista mozgalom minden irányzata virágzásnak indult Kárpátalján, olyannyira, hogy az országos mozgalom is itt rendezte be nyári táborát és a héber nyelvű gimnázium végzett diákjai álltak a mozgalom élére az egész országban. Ám a polgári Csehszlovákiában a zsidók ezen túl magyar, ruszin és cseh nyelvű iskolák közül is választhattak

[popup][/popup]