Összesen 4,756 találat (4041 - 4060) : Nagy Ákos.
Kozma György
Mindkét vélemény Istentől való
Kertész Imre és Eörsi István vitája a Die Zeit-ben és az ÉS-ben
Kertész Imrével akkor találkoztam először, amikor egy kiadónál egyszerre mutatták be az én első regényemet és az ő ki tudja hányadik művét.
Azóta is hálás … Tovább »
Papp Kornélia
Német-zsidó együttélés a holocaust után
Németországban is hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a politikai és társadalmi közéletben a német nép szembenézzen a holocausttal. A nürnbergi perek lezárulása után nemigen akartak többé foglalkozni a múlttal. … Tovább »
Daniel Pipes
Az iszlám igény Jeruzsálemre(részletek)
A II. Camp David-i csúcs és az azt követő „Aksza-intifáda” megerősítették azt, amit amúgy is tudtunk már: az arab és az izraeli tárgyalófelek előtt tornyosuló legfogasabb kérdés Jeruzsálem ügye.
A kérdés részben … Tovább »
Nyers pátosz
(hamvasztókönyv. Múlt és Jövő könyvek 1995. 100 oldal, 520 Ft; Éj. Széphalom Könyvműhely, 1999. 167 oldal. 890 Ft; Sziget. Széphalom Könyvműhely 2000. 146 oldal, 980 Ft.)
Néhány évvel ezelőtt Röhrig Gézáról, csak mint a Neurotic, a nyolcvanas évek … Tovább »
Választások után, választások előtt
Van egy jó hírem, meg egy rossz hírem. A jó hír: a korábbi kormány megbukott. A rossz hír: az ellenzék került hatalomra.
*
A Fidesznek pedagógiai okokból kellett elsődlegesen buknia. A hatalom akarása közepette olyan eszközökhöz nyúltak, … Tovább »
Versengő világtörténelmek
Akik a különböző kultúrák közti párbeszéd és megértés alkalmait keresik, s ezek megtalálásának vagy elvétésének lehetőségét csupán a jó szándék kellő eltökéltségének vagy fogyatékosságának tulajdonítják, sajnálatosan kevés figyelmet … Tovább »
A cionista nagypolitika hajnala*
II. rész – Herzl Konstantinápolyban
1896 júniusában Herzl Konstantinápolyba indult, és közben megállt Budapesten. 1895-től gyakran fordult meg szülővárosában, hiszen Törökország felé a magyar fővároson keresztül vezetett az útja. Heltai … Tovább »
Szembesítés
Szabó Istvánnal beszélget Halász Tamás
Ön szerint létezik olyan, hogy „zsidó film”?
Kapásból azt válaszolnám: nem, hiszen szakmai szempontból csak rossz, vagy jó filmről érdemes beszélnünk. A világban évente mintegy ötezer játékfilmet … Tovább »
Egy név – egy áldozat
Holocaust emléknap, 2002
Az idei Holocaust emléknap eseményei közül kiemelkedett a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület kezdeményezésére a Terror Háza előtt tartott megemlékezés: mintegy nyolcvan ember olvasta föl két órán keresztül a Vészkorszak … Tovább »
Lugosi Viktória
Mosópor
Most kiderül, hogy a politika olyan-e, mint a mosópor, mondja Gábor barátom. A választás után ezúton üzenem: igen. Bár hozzáteszem, fékezett habzású!
Ma már távolinak tűnik, de azért még nincs oly messze, amikor Orbán Viktor az első választási forduló … Tovább »
A kerítés
Minden öngyilkos merénylet után felmerül Izraelben, hogy a palesztinokat műszaki zár segítségével kellene meggátolni az újabb robbantások elkövetésében.
Az ütközőzónák, választóvonalak ötlete időről időre fölmerül, majd elhal, anélkül, hogy bármilyen … Tovább »
Az intifáda ára
Milyen gyorsan változnak az idők: még alig egy éve az informatika és az új gazdasági mechanizmus mintaországaként tartották számon Izraelt. Ma másnapos hangulat és kiábrándultság érezhető a helyiek által (az amerikai Silicon Valley nyomán) Silicon Vadi-nak … Tovább »
Négy év – halkuló remények
A választások kimenetele nem túl biztató, a korábbiaknál (és itt e cikk írója beismeri tévedését) többet várt az ország jelenlegi uraitól. A hajdani fiatalok öltönyre és dzsipre váltottak át, behajították régi farmereiket a kukába, majd … Tovább »
Negatív egyenleg
A Fidesz-kormány négy éve zsidó szempontból
Van-e értelme a magyar választási ciklus ideje szerint mérni a zsidóság életében történt változásokat? A közösségi élet szempontjából nem feltétlenül, mivel ennek ritmusa más, és fontosabb eseményei nem … Tovább »
Kis zsidó demográfia
Jelenleg 13.2 millió zsidó él a világon – 1.2 millióval több, mint a második világháború végén, a holokauszt után.
Mennyien lesznek a 21. század végén?
Lehet, hogy 18 millióan, mint a világháború előtt, de lehet, hogy csak 12 millióan, mint 1945-ben.
Mindez … Tovább »
„Az iszlamista ideológia semmilyen kompromisszumra nem hajlandó”
Beszélgetés Salom Harari izraeli biztonsági szakértővel
Salom Harari az arab és palesztin ügyek szakértője volt különböző izraeli kormányokban. Jelenleg a téma független szakértője és kutatója. Ez év márciusában … Tovább »
Stanislaw Krajewski
Zsidók, kommunizmus, zsidó kommunisták I. rész*
Tíz tézis
1. A marxizmus, a radikális baloldali ideológiák és a „valóságos szocializmus” nem csupán a világtörténelem, a lengyel vagy a magyar történelem egy szeletét alkotják, hanem a zsidó történelem … Tovább »
Simon Markish
Az orosz zsidó irodalom a második világháború és a peresztrojka között*
Orosz zsidó irodalomról – az „irodalom” szót itt tág értelemben használom, az újságírást, a történetírást, a költészetet és a regényt egyaránt beleértve – a XIX. század közepe … Tovább »
JUDITA SALGO
A száműzetés naplója*
(Részletek)
1988. szept., 14. szerda
Egy amerikai pszichiáter szerint, aki a lélekvándorlást bizonyított ténynek tekinti, azok az elődök jelentkeznek legkitartóbban, reinkarnálódva, új testben, akik erőszakos halállal haltak meg. Ha majd … Tovább »
Piotr Szewc (1961) a kortárs lengyel irodalom egyik legkiemelkedőbb képviselője. Első, nagy visszhangot keltett kisregényét hat nyelvre fordították le (magyarul 1994-ben jelent meg Pusztulás címmel a JAK Világirodalmi Sorozatban, Pálfalvi Lajos fordításában). Második kisregénye, … Tovább »