A nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium nemcsak a szabolcsi megyeszékhely, hanem az ország egyik legjobb középiskolája. 

Hét évvel ezelőtt az egész világ egyenes adásban nézte, ahogy összedől a World Trade Center. Az egyik kamera mögött Jeff Scarborough állt. Másnap nyugdíjba ment. Hogy miért, munkatársunknak is elmesélte. 

Kiújult a maffiaháború Izraelben, a legnagyobb bandák megpróbálnak leszámolni egymással. Néhány napja Netanyán, a Tel Avivtól északra fekvő tengerparti kisvárosban fekete maszkos fegyveresek hajtottak motoron Charlie Abutbulhoz, az egyik maffiacsalád kávézóban üldögélő fejéhez, számos lövést adtak le rá, majd elporzottak. 

A Kommentár című jobbközép-konzervatív folyóiratban érdekes összeállítás jelent meg a közelmúltban, mely a zsidósággal foglalkozik. A melléklet előhangjaként Ablonczy Balázs történész, a lap főszerkesztője és Novák Attila történész, lapunk szerkesztője fogalmazott meg egy olyan kiskátét, mely közös és elfogadható minimumként szolgálhat bármely magyar számára, legyen az, zsidó vagy keresztény. 

A muzulmán keresztnév lehetett gyanús a Tel Aviv-i nemzetközi repülőtér biztonsági tisztjeinek, vagy egyszerűen csak gúnyolódni akartak a név viselőjén.

Ablonczy Balázs történésszel, a Kommentár főszerkesztőjével munkásságáról, a Kommentárról, a konzervativizmus és a jobboldali “underground” hazai helyzetéről, a hagyományról, a posztkommunizmusról, a jobb- és baloldali radikalizmusokról, és még sok minden másról.

Forrás: Népszabadság De ez valóban csak ürügy; köztünk, vagy legalábbis: köztem él, ír és persze hal évek óta szinte minden áldott napon. Nagyon jó ma őt olvasni, gondolni rá, róla írni. Erőt és hitet adó társ ma ő, támasz, kapaszkodó.A gyerekek miatt fújjuk gyorsan … Tovább »

Köznapi értelemben ha fóbiánk van, akkor az valamitől, és nem valami vagy valaki ellen van. A russzofóbia mégis az oroszokkal szembeni ellenséges érzületet jelenti, tehát nem azt, hogy, mondjuk, hideglelést vagy frászt kapunk tőlük, hanem hogy ellenségesek vagyunk velük szemben, mert félünk, irtózunk, tartunk tőlük. És persze ezen félelmünket propagáljuk a lehető legszélesebb körben. Ebben segít a média.

Egy New York-i zsidó meleg könyvét olvasom. Daniel Mendelsohn 1960-ban született Long Island-ben, és bár klasszika-filológusként végzett, könyveiben leginkább a zsidó identitás kérdéseivel foglalkozik. Az amerikai kritika osztatlanul elismeri munkásságát, különösen a The Lost: A Search For Six Of Six Million c. memoárja miatt, amelyen keresztül családja holokauszt során eltűnt hat tagjának életútját kívánja feltérképezni.

Heteken belül kaput nyit a világhálóra az Európai Digitális Könyvtár. Az EU egyik legvitatottabb kulturális projektjét sokan az “internet előtti generáció” amatőr kezdeményezésének tartják, más vélemények szerint viszont a könyvtárnak idővel lehet esélye arra, amire kitalálták – vagyis az amerikai kulturális hegemónia megtörésére az internet világában.

Mivel a nyugati államok elismerték a zsidók államát, a nyugati közvélemény lassanként kettős képet alakított ki a zsidókról. Egyfelől van az elfogadott zsidó, de mögötte ott maradt a zsidók többségét jelentő szörnyű zsidó is.

A Hír TV operatőre rögzítette Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezetője és Kiss Péter kancelláriaminiszter beszélgetését a miniszterelnöki posztról a Zsidó Nyári Fesztivál fővárosi megnyitóján – írja a hétfői Magyar Nemzet.
 

Amerikai űrtechnológia segítségével digitalizálják a holt-tengeri tekercseket, amelyek azután felkerülnek az internetre – jelentette be az Izraeli Régészeti Hivatal.

Az Egyesült Államok hatóságai sem teljesen mentesek az antiszemitizmustól – David Tenenbaum tizenegy évig tartó kálváriája legalábbis ezt példázza. A Pentagon visszakozik, de bocsánatot még nem kért.

Három hatalmas alagút nyílt meg Berlin közepe alatt augusztusban, amelyek félelmetes bepillantást nyújtanak, hogy milyen is lehetett volna Adolf Hitler náci Németországa, Germania új fővárosa.

Szeptember 6-án lesz a Magyar Charta alakuló ülése – jelentette be Daróczi Dávid kormányszóvivő Budapesten újságíróknak.

Interjú Novák Attila történésszel, a Magyarországi Cionista Szövetség elnökével, a Szombat szerkesztőjével munkásságáról, a cionizmusról, az MCSz-ről, Izraelről és az Izrael-ellenességről, az amerikai és a hazai neokonzervativizmusról, az amerikai elnökválasztásról, a Chabadról, a magyar jobboldal és a zsidóság viszonyáról.

Kutatás-fejlesztési megállapodást tervez Magyarország és Izrael, a dokumentumot a jövő év elején írhatja alá a két ország – mondta Aliza Bin-Noun nagykövet hétfőn Budapesten az MTI-nek.

Augusztus 22-én lenne nyolcvan éves a múlt század második felének egyik legjelentősebb zeneszerzője, a német Karlheinz Stockhausen. Megosztotta a kritikusokat és a közönséget, egyesek lángésznek kiáltották ki, mások szerint nem is értett a zenéhez – közömbösen azonban senkit sem hagyott.

Egy magyar katonatiszt 1968. augusztus 20-án kora este figyelmeztette Prágát, hogy a Varsói Szerződés hadseregei néhány órán belül megindítják a támadást Csehszlovákia ellen, de a korabeli csehszlovák vezetők ezt az információt nem vették figyelembe – állította Pavel Zácek, a prágai Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet (UPSTR) igazgatója az MTI prágai tudósítójának adott interjúban. Zácek szerint az ismeretlen magyar katonatiszt jelentése az esti órákban eljutott Ludvík Svoboda csehszlovák köztársasági elnökhöz is, aki azonban nem adott hitelt neki.