Gőzerővel folyik az uniós vizsgálat Kovács Béla jobbikos EP-képviselő és volt politikustársa, Szegedi Csanád ellen, sok tanút kihallgatnak – állítja Molnár Balázs, az egyik feljelentő. A csalás elleni hivatal nyomozói rendkívül tájékozottak, minden részletről tudnak. Molnár szerint a Jobbik vezetői nem nácik, hanem karrieristák, akiknek nem számítanak az elvek.

Holder József, a három nyelven verselő költő emlékének

Az államigazgatás segítségét kéri a Radnóti november 26-i rendezvényén dr. Mezey Barna, az ELTE rektora, dr. Molnár Katalin az iskola igazgatója és Zoboki Gábor építész, egykori diák.

Az ELTE Holokauszt- és második világháborús emlékművének felavatásához kapcsolódó konferencia

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

Molnár Zsolt bejelentése szerint “van kémügy, de nincs James Bond”.

Meddig ember az ember? Ezt a kérdést feszegeti Szász János legújabb rendezése. Az Álomkommandó bemutatója előtt beszélgetett vele a Ványabácsi blog. Lapszemle.

Eszenyi Enikő kért fel, hogy rendezd meg Sütő András Az álomkommandó című drámáját. Ismerted korábban a darabot?

Nem, … Tovább »

 November 13-áig tart nyitva a magyar zsidó sportolókról szóló kiállítás a Zsidó múzeumban.

„Csak az számít, hogy a történetek elhangozzanak és az emberek odafigyeljenek rájuk.”
(Kate Moira Ryan)

Három könyv. Három zsidó nõi sorstörténet; egy tizenhárom éves kislány, egy elfeledett író, aki rejtélyes körülmények között a zajló Dunába veszett, és egy pszichiáter, … Tovább »

A Kalligram kiadónál jelenik meg rövidesen Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma, mely a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban.

Zsidóság – tradicionalitás és modernitás. Tisztelgő konferencia Karády Viktor 75. születésnapjára

Londonban élő magyar író. Évtizedekig a BBC munkatársa volt, három évig Münchenben, a Szabad Európánál is dolgozott. Jelenleg az Info rádió londoni tudósítója. 24 éven át művészeti galériát működtetett a londoni Hamsteadben. Beszélgetésünk apropója népszerű könyvének … Tovább »

Téved, aki a tradíciótiszteletet és a modernizációt vagy-vagy viszonyban képzeli el; aki társadalomszervező elvként képes csak az egyiket, vagy csak a másikat elgondolni. Ami magyarországi viszonyaink között azt is jelenti, hogy talán a népi és az urbánus kifejezéseket is ideje volna kivonnunk aktuális szókészletünkből, és nyugodtan átadhatjuk őket az irodalomtörténetnek.

Hetvenöt éves korában elhunyt Molnár Gál Péter, a Népszabadság és a magyar színházi élet évtizedeken át meghatározó kritikusa, dramaturg és színháztörténész. Néhány hónapja cikket kértünk tőle a Szombat Józsefváros számába Szenes Ivánról, az akkor nemrég elhunyt zeneszerzőről, dalszövegíróról. MGP cikke késve érkezett, akkor nem jelent meg. Közlésének most tragikus aktualitást ad a szerző, az elmúlt évtizedek legendás tájékozottságú, éles nyelvű színikritikusának halála.

A Józsefváros a budapesti zsidóságnaky különös lenyomata. Egyfelől
megjelennek benne a századfordulós zsidóság asszimilációs törekvésének
csúcspontjai, másfelől az újbevándorló, piacozó, hagyományos
életformájához és vallásos kötődéséhez ragaszkodó, vándorlásra ítélt
zsidó kispolgár is.

A nagy őrület kezdetben egy zsidó Svejk kalandjainak tűnik, ám Hameiri olyan hajmeresztő borzalmakat tár elénk – elég a szifiliszes faluról vagy a kozákok karácsonyáról szóló fejezetekre utalnunk –, amelyek Malaparte tudósításainak vagy Babel naplóinak legfelkavaróbb lapjaira emlékeztetnek. Kegyelmi pillanat, amikor egy ilyen magas színvonalú, héberül írt, a magyar irodalmi hagyományban gyökerező mű segít átrendezni…

Az ország legbefolyásosabb „nemzeti radikális” hírportálja előszeretettel állítja magáról, hogy „forradalmat csinál”, a jelek szerint azonban a honlap üzemeltetői évi sok milliós adómentes bevételben is érdekeltek. Az Athena Intézet feltérképezte a kuruc.info finanszírozását.
 

Avigdor Hameiri: A nagy őrület. Löwenkopf Kálmán, Peremiczky Szilvia, Stöckl Judit és Lackfi János fordítása, Kőbányai János utószavával. Budapest–Jeruzsálem, 2009, Múlt és Jövő Könyvkiadó, 432 oldal, 3300 Ft

Abszurd érzés, de az első világháború mint a régi rend … Tovább »

Már gyerekkorunkban hozzákötötztünk az irodalomhoz. Mint a trecento müvésznövendékei a mesterség alantasabb munkáival mintegy a festéktöréssel és inaskodással kezdtük müködésünket. Öt éves voltam. Szombatonként apámmal és a Hét egész szerkesztöségével beültünk a Central kávéházba. Ök dolgoztak, én pedig a képeslapokat olvastam, természetesen csak a képeket és nem a szöveget. Azután kéziratokat vittem az Atheneumba… 

Milyen módon viszonyuljanak a Jobbikhoz a rádiók és a televíziók a médiatörvénynek a rasszista beszédet tiltó rendelkezéseiből kiindulva? Mikortól lehet azt mondani, hogy szócsövet nyújtanak a Jobbiknak? Mit tartanak követendő példának? Melyek azok a témák, amelyekkel kapcsolatban meg lehet a Jobbikot szólaltatni? Másképpen kell viszonyulnia egy újságírónak a Jobbikhoz, amikor a „cigánybűnözésről” és „zsidó nagytőkéről”, a választási programjáról és szakpolitikai kérdésekről, vagy olyan témákról beszél, amelyekben a Jobbik „a média szövetségese”, például a pártfinanszírozás kérdése? Kötelezi a médiumokat bármire az, hogy mandátumokat szereztek az EP-ben?