Meg kell menteni a budapesti Radnóti Gimnázium épületét
Az államigazgatás segítségét kéri a Radnóti november 26-i rendezvényén dr. Mezey Barna, az ELTE rektora, dr. Molnár Katalin az iskola igazgatója és Zoboki Gábor építész, egykori diák.
Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, vagyis a Radnóti évtizedek óta Magyarország egyik legfontosabb szellemi és oktatási műhelye. A magyar művészet és tudomány olyan meghatározó alakjai végezték itt tanulmányaikat, mint Sebestyén Márta előadóművész, Perényi Miklós csellista, Paczolay Péter jogtudós, Patkós András fizikus és Kamarás Katalin vegyész.
Az iskola épületének alapkőletétele száz évvel ezelőtt történt. Az art deco stílusú épület nem csupán a huszadik századi magyar oktatás, de a magyar történelem egyik fontos helyszínévé vált. Falai között élte túl két és félezer üldözött a második világháború utolsó hónapjait.
Az iskola épülete műemlék, a két világháború közötti magyar építészet egyik legkiemelkedőbb értéke, mely tervezőjének, Lajta Bélának a népi építészethez való vonzódását tükrözi. Az épület sürgős felújításra szorul: az egykori radnótis, a Művészetek Palotáját is tervező Zoboki Gábor építész el is készítette a terveket. Az ELTE-nek a veszélytelenítésre futja csupán, az iskola alapítványa pedig téglajegyek kibocsátásával gyűjt, de a felújításhoz szükséges összeg messze meghaladja a fenntartó, a szülők és az egykori diákok lehetőségeit. A Radnóti épületének megmentéséhez állami segítségre van szükség.
A Radnóti műemlék-épületének rekonstrukciója elengedhetetlen: nem csupán egy generációkat kinevelő iskoláról van szó, hanem Budapest építészetének kiemelkedő darabjáról. Az épületben el kell végezni a homlokzatok, a lapos tetők, az elektromos rendszer, a víz-csatorna rendszer, a WC-blokk és a fűtési rendszer felújítását, a nyílászárók cseréjét és a belső szakipari munkákat. A ház megmentéséhez, Zoboki Gábor felújítási terveinek megvalósításához a széleskörű közösségi összefogáson túl állami segítségre van szükség, ezért a Radnóti vezetői meghívták volt diákjaikat és a magyar szellemi élet fontos személyiségeit.
A november 26-i est az iskola alapkő-letételének századik és Radnóti Miklós halálának hetvenedik évfordulójára emlékezik. A rendezvény fővédnöke Áder János köztársasági elnök. Beszédet mond Dr. Mezey Barna, az ELTE rektora, dr. Molnár Katalin igazgatónő és Zoboki Gábor építész. Az estet fogadás és kötetlen hangulatú beszélgetés zárja.
*
A Radnóti eredetileg a Pesti Izraelita Hitközség gimnáziumának készült. Lajta Béla halála után az iskola építésének vezetését egykori tanítványa, a magyar Bauhaus kiválósága, Kozma Lajos vette át. Az épületet 1923-ban adták át, egészen 1944-ig, a vészkorszakig működött az Izraelita Hitközség fennhatósága alatt. Miután az iskolát bezáratták, a ma díszteremként működő, kétszintes karzatos zsinagógában és az iskola többi termében munkaszolgálatos tábor létesült. Ocskay László századosra 2500 zsidó származású férfit, nőt és gyermeket bíztak, ő pedig saját életének kockáztatása árán kiharcolta, hogy az épület ideiglenes lakóit ne hurcolják el a nyilasok, majd a szovjetek. Az Ocskay által megmentett két és fél ezer üldözött között volt Kadosa Pál zeneszerző, Ráday Imre színész és Kellér Dezső humorista is. Tettéért 2002-ben megkapta a jeruzsálemi Jad Vasem Múzeumtól a Világ Igaza kitüntetést.
A mezopotámiai és héber motívumokat idéző, tégla- és műkő ornamentikájú épület a háború után állami fennhatóság alá került. Az intézmény 1959-ben vette fel Radnóti Miklós költő nevét, s bár már a korábbi években is működött gyakorló gimnáziumként, 1961-től hivatalosan is az ELTE gyakorló iskolája lett. A Radnóti így több mint ötven éve a magyar tanárképzés egyik kiemelkedő műhelye. A gimnázium évtizedek óta a legjobban teljesítő magyarországi oktatási intézmények közé tartozik a kompetenciamérések, a nyelvvizsgák és a sikeres egyetemi felvételik alapján, miközben évente mintegy 100-150 fiatal pedagógus végzi itt tanítási gyakorlatát.
A Radnóti progresszív, haladó szemléletének kialakításában rendkívül fontos szerepe volt az olyan legendás igazgatóknak, mint az iskolát hatvanas évek elejétől a nyolcvanas évekig vezető Lukács Sándor. Ő volt az első, aki a ma már minden középiskolában létező fakultációs rendszert bevezette, hogy a diákok minél hamarabb el tudjanak kezdeni készülni egyetemi tanulmányaikra. Később, Réz Gáborné igazgatósága alatt Magyarországon először a Radnótiban vezették be a hatosztályos gimnáziumi rendszert.
A Radnótiban azonban nem csupán az a cél, hogy a diákok kiváló tanulmányi eredményeket érjenek el, hanem az is, hogy kommunikatív, humánus személyiségként kerüljenek ki az iskolából. Ezt szolgálja a számos művészeti és tudományos szakkör, valamint az olyan nyári programok, mint az évente rendezett, kárpátaljai magyar fiatalok és radnótis diákok részvételével zajló kéthetes üdülő-tanuló tábor.