Összesen 103 találat (21 - 40) : Molnár Béla.
2024-ben lesz az 1944 évi magyar holokauszt 80. évfordulója.
80 magyar zsidó-képeslap – legyen ez egy könyv címe. Nem én találtam ki. Régebben foglalkoztatott már, csak most újra eszembe jutott, mivel közelednek a nagy őszi zsidó ünnepek napjai, elsőként is a szeptember 25-én … Tovább »
Somos Péter fotós, újságíró, hitéleti vezető, vallástörténeti kutató, könyvíró, lektor, kiállítások, megemlékezések és rendezvények szervezője. Volt a Kol Israel Rádió magyar nyelvű adásának főmunkatársa és a Szabad Európa Rádió jeruzsálemi tudósítója, rendszeresen … Tovább »
Harsányi László szociológus, közgazdász, a HDKE volt igazgatója elhivatott kutató: egy évtized óta tárja fel korabeli újságcikkek, levéltári dokumentumok és más forrásanyagok segítségével az OMIKE történetét. Könyve alapján (A fényből a sötétbe – Az Országos Magyar Izraelita … Tovább »
Részlet a szerző “Számonkérés a holokausztért. Tettesek, áldozatok, bírák” (Múlt és Jövő, 2022) c. könyvében “Árulók – áldozatok – áldottak. Van-e bűn a “szürke övezetben”? címmel közzétett tanulmányából.
8.
A nácik alól felszabadult országokban a kollaboránsokkal … Tovább »
Egy jó emberrel kevesebb lett a világ, pont akkor, amikor szükség van.
Nem tudom létezik-e még a világ, ahonnan érkezett, amit képviselt. Tanára volt a Rabbiképzőnek, de egy gyárban kezdett el dolgozni fiatal fiúként és nem váltott munkahelyet egész … Tovább »
Február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján közöltük Nyerges András Rögeszme és miazma című tanulmányának első részét – ma a második részt olvashatják.
3.
Kérdés, persze, hogy Révai voltaképp miért indította útjára a „zsidókérdés” sebeket feltépő, … Tovább »
A Szombat 2021/7. számában Szalai Anna adatgazdag, elgondolkodtató és szívszorító tanulmányt közölt A magyarországi alija, 1949-1953 címmel annak az egyfelől emberkereskedelmi, másfelől embermentési alkunak a részleteiről, amely Magyarország és a környező államok, illetve Izrael … Tovább »
Jávor Pál katolikus volt, de tragikus élete sok szálon fonódott össze zsidó honfitársai sorsával. A magyar színjátszás és filmtörténet legendás szívtiprója Jermann Pálként, 1902. január 31-én született Aradon.
Életéről már majdnem mindent megírtak. Itt az Egyesült … Tovább »
Ha valaki az 1900-as években a Lipótvárosról beszélt vagy írt, beszélgetőtársa vagy olvasója a kontextusból automatikusan kiértette, vajon az illető a főváros V. kerületére gondolt, vagy a fővárosi zsidó nagypolgárságra, amelynek e kerületnév évtizedek óta metaforájává vált.
Hosszú ideig úgy lehetett érzékelni, hogy a zsidóság és a vészkorszak témái nehezen, és kevesek számára válnak a magyar irodalomban megközelíthetővé. Az utóbbi évtizedben mintha változni látszana a helyzet. A történelmi múlt miatt továbbra is súlyos témák ezek, de mintha … Tovább »
Dr. Esztergár Lajos 1944. évi polgármesteri tevékenységének megítéléséhez
2020. január 28-án tartotta Pécs város közgyűlése ez évi első ülését, amelyen a napirend után Bognár Szilvia alpolgármester megemlékezett a második világháború történetének legsötétebb … Tovább »
Molnár Kálmán (1881-1961) a 20. századi polgári magyar alkotmányjog-tudomány legjelentősebb művelői közé tartozott.
Közel fél évszázadig tartó pályafutása során az Egri Érseki Joglyceum (1907-1925), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara (1926-1946), … Tovább »
89 éves korában elhunyt a Kossuth-, Erkel Ferenc-díjas és Balázs Béla-díjas magyar tévérendező, a Szomszédok “atyja”.
Horváth Ádám hosszabb ideje egészségi problémákkal küzdött – írja az Infostart – ezek okát azonban nem árulta el. Májusban kórházba is került, akkor … Tovább »
1918. október 31-én a „vértől és boldogságtól sáros” pesti utcát egyszerre vette át a mámor és a felfordulás. Kassák Lajos úgy emlékezett, hogy „az emberek, akárha hirtelen pénzhez jutottak volna, jókedvvel vásároltak, a katonák kiszabadultak a vasfegyelem alól, a munkásság … Tovább »
Az izraeli magyar színházat az ötvenes években megteremtő, de azóta elfeledett Pásztor Béla életéről szóló, három nyelven írt könyvet mutattak be Izraelben.
Szalai Anna egy kötetben magyarul, héberül és angolul kiadott munkáját nagy sikerrel mutatták be vasárnap Jeruzsálemben, … Tovább »
Honnan jön a zseni?
Wisinger István könyvének – Egy elme az örökkévalóságnak – a Neumann János családi eredetéről és gyerekkoráról szóló fejezetét közöljük az alábbiakban az Athenaeum kiadó engedélyével:
A Neumann család
Neumann János Lajos 1903. december … Tovább »
Hamarosan kezdődnek a Zsidó Művészeti Napok.
Több mint 24 eseményen közel 300 művész lép fel az idei Zsidó Művészeti Napokon (ZsiMü), mely május 28-án startol. Az ország kiemelkedő összművészeti eseménysorozatán kiváló művészek lépnek fel, a résztvevőket szinte … Tovább »
című konferencia
Budapest, 2018. február 5.
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületének Díszterme
Szervező: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar, Molnár Tamás Kutatóintézet (MTKI)
Támogató: Miniszterelnökség, Nemzetpolitikai … Tovább »
című konferencia
Budapest, 2018. február 5.
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületének Díszterme
Szervező: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar, Molnár Tamás Kutatóintézet (MTKI)
Támogató: Miniszterelnökség, Nemzetpolitikai Államtitkárság
A … Tovább »
Éppen száz éve, 1917 szeptemberében zajlott a zsidókérdésről folytatott vita Jászi Oszkár polgári radikális folyóiratának, a Huszadik Századnak hasábjain. Neológ és cionista, liberális és antiszemita szerzők feszültek egymásnak, megkísérelve bizonyítani vagy cáfolni a „zsidókérdés” létét Magyarországon. Cikkünkben eddig ismeretlen, a vitára érkezett hozzászólásokból idézünk a folyóirat ankétjának centenáriumára.