Összesen 9,914 találat (4681 - 4700) : Magyarország ma.
Heller Ágnes: Olvasónapló 2014–2015 (részletek)
(2014. augusztus)
Az a könyv, melyet véletlenül éppen a szerződések megkötésekor olvastam, jól illett nosztalgiámhoz. Régi időket elevenít fel, bár nem a régmúltból, hanem a közelmúltból, egy korból, melyre – még … Tovább »
Clare Galambos, azaz Galambos Klára, akiről ez a cikk szól, már nem él. A Föld legelszigeteltebb államában, a még Ausztráliától is 1500 kilométerre fekvő ÚjZélandon nyugszik. De itt élt Szombathelyen, innen hurcolták el Auschwitzba 21 évesen.
Különös karácsony volt a németországi … Tovább »
Auschwitz és Trianon
Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben
Anne Frank naplója a Metró Galériában
Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben
Évtizedekig romos állapotban, használaton kívül állt. Eladták, felújították, parlagon hagyták, ismét a romlás fenyegette. Viszályok és alkuk tárgya volt. Ma úgy tűnik, ismét van remény a felújításra. Mi lenne, ha eredeti céljaira, közösen használnák?
Ismét a Kazinczy utcába költözik Magyarország legnagyobb közösségi fesztiválja: a VIII. Judafest Utcafesztivál koncertekkel, kulturális, gasztronómiai és gyerekprogramokkal várja a látogatókat június 7-én, vasárnap.
Felhívás
Scroll down for English version
Több települést érintő, a zsidó kulturális örökségi helyszíneket bemutató észak-magyarországi zarándokutat épít uniós pályázati forrásból az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH).
A magyar–izraeli kulturális kapcsolatok elmélyítése, valamint az izraeli magyarok és Magyarország közötti kapcsolatok megerősítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesítette Miron Eszter nyugalmazott levéltárost, a Történelmi Magyarországról Bevándoroltak Szövetségének jeruzsálemi elnökét.
Aki nincs – így hangzik Forgách András 1999-es könyvének címe, amely a héber Zehuze (jelentése kb. „Ez van”) címet viselő, nagyszabású prózakísérlete közvetlen előzményének, szerves részének, avagy ellenpárjának tekinthető.
Soha nem lehet elfogadni a rasszizmust, senki nem tolerálhatja a kirekesztést vagy az idegengyűlöletet – hangsúlyozta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke vasárnap Nagykanizsán.
56. Nemzetközi Képzőművészeti Biennále
A Magyarországi zsidóság képes története megnyerte a Szép magyar könyv művészeti kategóriája első díját és a köztársasági elnöki díjat is. Az ünnepélyes díjátadóra, 2015 június 4. (csütörtök), 17:00 órakor kerül sor a Pesti Vigadó Makovecz termében.
Május 19-én a londoni Wiener Library, holokauszt-levéltár és -könyvtár, mely anyagait a honlapjukon található információ szerint az antiszemitizmus és más előítéletek elleni fellépés szolgálatába is kívánja állítani, nyilvános estet rendezett Magyarország IHRA-(Nemzetközi Holokausztemlékezési Szövetség) elnöksége tárgyában. Ahogy a meghívón állt: „Az elmúlt néhány évben komoly aggodalmak merültek fel a magyarországi holokauszt emlékezetpolitikája kapcsán. Emiatt felvetődik a kérdés: tud-e Magyarország olyan erkölcsi vezérszerepet játszani a holokausztmegemlékezésben, amit az IHRA-elnökség szerepe megkövetelne?”
A Tom Lantos Intézet a Külügyi és Külgazdasági Intézettel közösen szervezte meg a Megismerni és felismerni – embermentő magyarok üzenete a XXI. századnak c. konferenciát, melyet 2014. október 30-án tartottak Budapesten.
A legfontosabb, hogy beszéljenek a filmről – mondta a cannes-i zsűri nagydíjával jutalmazott Saul fia rendezője, Nemes Jeles László a június 11-én a magyar mozikba kerülő film csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
2015-ben a Hévíz Irodalmi Díjat (Hévíz Önkormányzat és a HÉVÍZ művészeti folyóirat díját) Szántó T. Gábornak, folyóiratunk főszerkesztőjének ítélték a lap 2014/1. számában megjelent, A leghosszabb éjszaka című novellájáért. A díjat május 27-én adták át az írónak Hévízen.
Az 1941-es galíciai deportálás és a Kamenyec Podolszk-i tömegmészárlás