Mi legyen a Rumbach utcai zsinagógával?

Írta: Szántó T. Gábor, index.hu - Rovat: Hírek - lapszemle

Évtizedekig romos állapotban, használaton kívül állt. Eladták, felújították, parlagon hagyták, ismét a romlás fenyegette. Viszályok és alkuk tárgya volt. Ma úgy tűnik, ismét van remény a felújításra. Mi lenne, ha eredeti céljaira, közösen használnák?

A Rumbach utcai zsinagógát a pesti zsidó közösség azok számára építtette, akiknek a Dohány utcai zsinagóga túl sok újítást hordozott. Az építkezés közben zajlott le 1868/69-ben az ortodox/neológ szakadás. A Rumbach azonban – mint Komoróczy Géza írja A zsidó Budapestben – noha nem különült el a neológoktól, mégsem volt neológ. „Irányzatát tekintve a status quo ante hitközségekhez állt közel, anélkül, hogy később szervezetileg ezekhez kapcsolódott volna.” (A szakadás nyomán azok a zsidó közösségek, amelyek nem kívántak választani a külső asszimilációs nyomás, a belső gazdasági érdekek és a vallási irányultság következtében kettéváló irányzatok között, a status quo ante – a korábbi állapot – fenntartására szavaztak.) „Közkeletű német útikönyv (Karl Baedeker) a 19. század végén egyszerűen orthodox zsinagógának mondta a »Rombach«-ot. A szigorú orthodoxok azonban sohasem fogadták el annak.” 1945 után a magukat az egykori status quo ante örököseinek tartók imádkoztak itt, ám a veszteségek, majd a kommunista diktatúra eredményeképpen elárvult az épület, és az állagromlás következtében használaton kívülre került.

Rumbach fotó Kallos Bea MTI

(fotó: Kallos Bea, MTI)

A mór stílusú zsinagógát a pártállami hitközségi vezetés elbokázta, a renováló cég nem tudta hasznosítani, állaga ismét vészesen romlani kezdett. A Mazsihisz vezetők agilitása és az állami jóvátételi szándék következtében, az elmúlt években az ingatlan ismét a hitközség kezelésébe került.

A rendszerváltást követően számos elképzelés született a Rumbachról. Vallási, kulturális hasznosításának vágya újra és újra felmerült, de érdemleges koncepció eddig nem látott napvilágot. Használatba akarta venni az ingatlant az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, mely a lubavicsi haszid Chabad mozgalom nemzetközi szellemi-intézményi hátterével a status quo ante örökségére építette sokak által vitatott magyar közjogi megjelenését és igényeit. Számos egyéb lépése mellett az EMIH ezzel is kihívta a Mazsihisz ellenlépéseit.

A teljes cikk itt olvasható.

[popup][/popup]