Császár-királyunk, I. Ferenc József 1889. március 4-i rendeletében jelölte ki Abbáziát a birodalom első adriai klimatikus gyógyhelyének, ahová áradtak a Monarchia kékvérűi és nagypolgárai, sőt a külföldi nagyérdemű is.

 Történelem, politika, sajtó, irodalom (1993–2013)

Nemzetközi megemlékezést tartanak kedden, az auschwitzi náci koncentrációs tábor felszabadulásának 70. évfordulóján. A központi ünnepség az auschwitz-birkenaui láger hírhedt, “A munka szabaddá tesz” (Arbeit macht frei) feliratú főkapujánál lesz, amelyen 42 állam képviselői, köztük Joachim Gauck német, Francois Hollande francia, Petro Porosenko ukrán elnök hajt fejet az áldozatok emléke előtt.

Van egy ember, akinek az a foglalkozása, mániája, hogy híreket szolgáltat. Sokak szerint – és ezt időnként ő maga is osztja – időnként elviselhetetlenül pimasz, időnként rámenős, de szerinte ez is az újságíró lét alapja. Pedig nem is annak indult. Interjú Breuer Péterrel a Breuerpress-ről, hírekről, zsidókról.

Csak májusig látja el a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatói posztját Kunos Péter, akit múlt csütörtökön választott meg a BZSH közgyűlése.

Lassú, méltóságteljes beszéde volt, ha anekdotát, ha viccet mondott, akkor is. Azt hiszem, írásaiban sem tudta a tempót felgyorsítani. A színész Sinkovits Imre évekig járta az országot Egy katona megy a hóban című hosszú versével; az emberekben még nem fakult el a havas … Tovább »

Elrendelte a Kuruc.info holokauszt-tagadó cikkének törlését a bíróság – hangzott el a Kossuth Rádió Krónika című műsorában szerda este.

Az év végére gyakorlatilag minden nagyobb, magyar szélsőjobbos és neonáci közösséget törölt oldaláról a Facebook.
Több szélsőséges csoport már most közölte: nem kíván ismét megjelenni a legnagyobb közösségi hálón, ehelyett „új rendszert dolgoznak ki”. A döntés hátterében … Tovább »

Magyarországnak olyan külpolitikára kell törekednie a jövőben, amely által kikerülhetőek azok a csapdák, amelybe Orbán Viktor miniszterelnök belekerült – mondta a Klubrádió, Megbeszéljük című műsorában Heisler András.

A Magyar Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke … Tovább »

Törlik a szélsőséges palesztin Hamász szervezetet a terrorista csoportokat felsoroló európai uniós listáról, döntött az Európai Unió Bírósága döntött. A luxemburgi székhelyű törvényszék elsőfokú döntésének indoklásában eljárási okokra hivatkozik, … Tovább »

Kovács Mónikával a Holokauszt oktatásáról beszélget Gadó János

Interjú Seres Attilával

Megemlékezni mártírjainkról – rendkívül fontos feladat, és az évszázadok során a zsidóságnak sajnálatosan sok lehetősége volt ennek mikéntjét meghatározni. A holokausztra való megemlékezés azonban nagyon összetett kérdés, amit több szempontból, sok oldalról lehet megközelíteni. Az alábbiakban a – teljesség igénye nélkül – felvázolok néhányat a felmerülő szempontok közül, amikkel betekintést nyerhet az olvasó a témával kapcsolatos háláchikus kérdésekbe.

Rég nem látott és hallott jobboldali újságírók kaptak mikrofont szerda este egy könyvbemutatón, és Kondor Katalin, illetve Chrudinák Alajos bátran élt is a lehetőséggel. Zsidózva, buzizva, hazaárulózva siránkoztak a rendszerváltás kudarcán és a sajtó jelenlegi helyzetén. Nosztalgiaest a szocializmus emblematikus újságíróival.

Tetőzik Lengyelországban a Bronislaw Komorowski lengyel elnök védnöksége alatt meghirdetett, az idősebb Antall Józsefre és a második világháborús lengyel menekültek vezetőjeként zsidókat mentő Henryk Slawikra emlékeztető sziléziai Slawik-év. A katowicei székesegyházban vasárnap a két hősért felajánlott szentmisét mutatták be, a Sziléziai Egyetemen tudományos konferenciát rendeztek.

Józsa Márta könyve múltidéző esszéregény, amely nyelvezete miatt nehezen kategorizálható.

Számtalan értelmiségi álma ez: veszik a könyvét, mint a cukrot, vidéki fellépése előtt a világszerte egyik legismertebb rajzfilmfigurával mossák egybe, szót képeznek a vezetéknevéből, és az egyik vezető párt vezére fakad ki, hogy ne már ő uralja a közbeszédet.

A Nyilaskeresztes Párt rákoscsabai alapszervezetének vezetője 1944. október 18-án felkérte a községi elöljáróságot, hogy a „hivatali helyiségeiben található összes arcképeket (sic!), amelyek a mai politikai szempontból nézve nem nemzetiek, szervezetünknek adja át”.