Megemlékezni mártírjainkról – rendkívül fontos feladat, és az évszázadok során a zsidóságnak sajnálatosan sok lehetősége volt ennek mikéntjét meghatározni. A holokausztra való megemlékezés azonban nagyon összetett kérdés, amit több szempontból, sok oldalról lehet megközelíteni. Az alábbiakban a – teljesség igénye nélkül – felvázolok néhányat a felmerülő szempontok közül, amikkel betekintést nyerhet az olvasó a témával kapcsolatos háláchikus kérdésekbe.

Rég nem látott és hallott jobboldali újságírók kaptak mikrofont szerda este egy könyvbemutatón, és Kondor Katalin, illetve Chrudinák Alajos bátran élt is a lehetőséggel. Zsidózva, buzizva, hazaárulózva siránkoztak a rendszerváltás kudarcán és a sajtó jelenlegi helyzetén. Nosztalgiaest a szocializmus emblematikus újságíróival.

Tetőzik Lengyelországban a Bronislaw Komorowski lengyel elnök védnöksége alatt meghirdetett, az idősebb Antall Józsefre és a második világháborús lengyel menekültek vezetőjeként zsidókat mentő Henryk Slawikra emlékeztető sziléziai Slawik-év. A katowicei székesegyházban vasárnap a két hősért felajánlott szentmisét mutatták be, a Sziléziai Egyetemen tudományos konferenciát rendeztek.

Józsa Márta könyve múltidéző esszéregény, amely nyelvezete miatt nehezen kategorizálható.

Számtalan értelmiségi álma ez: veszik a könyvét, mint a cukrot, vidéki fellépése előtt a világszerte egyik legismertebb rajzfilmfigurával mossák egybe, szót képeznek a vezetéknevéből, és az egyik vezető párt vezére fakad ki, hogy ne már ő uralja a közbeszédet.

A Nyilaskeresztes Párt rákoscsabai alapszervezetének vezetője 1944. október 18-án felkérte a községi elöljáróságot, hogy a „hivatali helyiségeiben található összes arcképeket (sic!), amelyek a mai politikai szempontból nézve nem nemzetiek, szervezetünknek adja át”.

Részlet a friss Nobel-díjas francia író regényéből

Interjú egy kiugrott ISIS-harcossal

A brüsszeli zsidó múzeumnál május 24-én elkövetett, négy halálos áldozatot szedő merénylet francia gyanúsítottja, Mehdi Nemmouche a francia nemzeti ünnepen Párizsban tervezett merényletet végrehajtani – derül ki a Libération című napilapban hétfőn nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jegyzőkönyvekből. A belügyminiszter cáfolta a hírt.

Sokan nem értik, hogy a TEV miért az Egyesült Államokban keresi a kurucinfo szerzőit és támogatóit?

Nem voltak holokauszttagadók Balog Zoltánnak a Kossuth Rádióban elhangzott kijelentései, legalábbis így értékelte a történteket az ügyészség – írja a Népszava.

A Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas magyar író tervezett állami kitüntetéséről közölt összeállítást.

A szerkesztő, Stephan Ozsváth összeállításában úgy vélekedett, hogy az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas tervezett … Tovább »

A Fidesz szerint nem Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének kell magyarázkodnia roma ügyben, hanem annak a baloldalnak, amelynek kormányzása idején romákat gyilkoltak Magyarországon, és ezeknek az ügyeknek a felderítéséért és a kártalanításért semmit nem tettek.

A miniszterelnök-helyettes szerint, ha bárhol a világban támadás ér egy magyar közösséget, eget-földet meg kell mozgatnunk az érdekükben. Úgy, ahogy Izrael teszi ezt a zsidó diaszpórák érdekében.

Semjén Zsolt a Vasárnapi Újságnak nyilatkozva beszélt arról is, hogy jelenleg … Tovább »

Best of Szentmihályi Szabó

Róna Aser írása, aki családjával 11 éve a Hamasz szomszédságában él.

“Ha én egy szakkifejezést pontosan használok, és nem úgy fogalmazok, ahogy a számba adják utólag, akkor miért fordulna meg a fejemben?” – reagált a lemondását firtató kérdésre Szakály Sándor a VS.hu-nak adott interjújában. 

„1924-ben születtem. Az egész életemet meghatározta a fasizmus. Szüleimnek már gyerekkoromban megélhetési gondjai voltak az antiszemitizmus miatt. Anyám kalaposságot tanult, apám fuvarozást vállalt bérkocsival. Később állandóan munkaszolgálaton volt, távol tőlünk. Annyi jövedelmük nem volt, hogy engem eltartsanak: a nagymamámnál voltam, akinek fűszerüzlete volt. Ott nőttem fel.”

Június 21-én, szombaton lesz éppen 70 éve, hogy Budapest zsidónak nyilvánított lakóinak, azaz közel 200 ezer embernek néhány nap leforgása alatt 2000 kényszerlakhelyül kijelölt, kanárisárga-csillaggal megjelölt házba kellett költöznie. Az OSA Archívum több, mint száz egykori csillagos ház előtt szervez megemlékezéseket és városi sétákat. A szombati megemlékezés előtt a Gláser Jakab Emlékalapítvány sétáján vettünk részt, egy a zsidósággal kapcsolatban keveset emlegetett környéken, a Józsefvárosban. A rengeteg új információ mellett egy titkos zsinagógát is felfedeztünk.

A Nyílt Társadalomért Archívum „Csillagos házak” akciójához kapcsolódva a Goethe Intézet a Németországból indult STOLPERSTEINE / BOTLATÓKÖVEK elnevezésű képzőművészeti projekttel emlékezik a zsidótörvények alá eső magyarok kényszerlakhelyre költöztetésének 70. évfordulójára.