Részlet a friss Nobel-díjas francia író regényéből

Interjú egy kiugrott ISIS-harcossal

A brüsszeli zsidó múzeumnál május 24-én elkövetett, négy halálos áldozatot szedő merénylet francia gyanúsítottja, Mehdi Nemmouche a francia nemzeti ünnepen Párizsban tervezett merényletet végrehajtani – derül ki a Libération című napilapban hétfőn nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jegyzőkönyvekből. A belügyminiszter cáfolta a hírt.

Sokan nem értik, hogy a TEV miért az Egyesült Államokban keresi a kurucinfo szerzőit és támogatóit?

Nem voltak holokauszttagadók Balog Zoltánnak a Kossuth Rádióban elhangzott kijelentései, legalábbis így értékelte a történteket az ügyészség – írja a Népszava.

A Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas magyar író tervezett állami kitüntetéséről közölt összeállítást.

A szerkesztő, Stephan Ozsváth összeállításában úgy vélekedett, hogy az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas tervezett … Tovább »

A Fidesz szerint nem Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének kell magyarázkodnia roma ügyben, hanem annak a baloldalnak, amelynek kormányzása idején romákat gyilkoltak Magyarországon, és ezeknek az ügyeknek a felderítéséért és a kártalanításért semmit nem tettek.

A miniszterelnök-helyettes szerint, ha bárhol a világban támadás ér egy magyar közösséget, eget-földet meg kell mozgatnunk az érdekükben. Úgy, ahogy Izrael teszi ezt a zsidó diaszpórák érdekében.

Semjén Zsolt a Vasárnapi Újságnak nyilatkozva beszélt arról is, hogy jelenleg … Tovább »

Best of Szentmihályi Szabó

Róna Aser írása, aki családjával 11 éve a Hamasz szomszédságában él.

“Ha én egy szakkifejezést pontosan használok, és nem úgy fogalmazok, ahogy a számba adják utólag, akkor miért fordulna meg a fejemben?” – reagált a lemondását firtató kérdésre Szakály Sándor a VS.hu-nak adott interjújában. 

„1924-ben születtem. Az egész életemet meghatározta a fasizmus. Szüleimnek már gyerekkoromban megélhetési gondjai voltak az antiszemitizmus miatt. Anyám kalaposságot tanult, apám fuvarozást vállalt bérkocsival. Később állandóan munkaszolgálaton volt, távol tőlünk. Annyi jövedelmük nem volt, hogy engem eltartsanak: a nagymamámnál voltam, akinek fűszerüzlete volt. Ott nőttem fel.”

Június 21-én, szombaton lesz éppen 70 éve, hogy Budapest zsidónak nyilvánított lakóinak, azaz közel 200 ezer embernek néhány nap leforgása alatt 2000 kényszerlakhelyül kijelölt, kanárisárga-csillaggal megjelölt házba kellett költöznie. Az OSA Archívum több, mint száz egykori csillagos ház előtt szervez megemlékezéseket és városi sétákat. A szombati megemlékezés előtt a Gláser Jakab Emlékalapítvány sétáján vettünk részt, egy a zsidósággal kapcsolatban keveset emlegetett környéken, a Józsefvárosban. A rengeteg új információ mellett egy titkos zsinagógát is felfedeztünk.

A Nyílt Társadalomért Archívum „Csillagos házak” akciójához kapcsolódva a Goethe Intézet a Németországból indult STOLPERSTEINE / BOTLATÓKÖVEK elnevezésű képzőművészeti projekttel emlékezik a zsidótörvények alá eső magyarok kényszerlakhelyre költöztetésének 70. évfordulójára.

1944. március 19-én bevonultak a német csapatok Magyarországra. A német alakulatok közvetlenül nem érintkeztek a magyarokkal, ám puszta jelenlétük már elegendő volt ahhoz, hogy a megszállás után kinevezett Sztójay-kormány a németek minden kívánságát teljesítse. Hogyan változott az élet Magyarországon a németek bevonulása után?

Együttműködési megállapodást kötött a Veritas Történetkutató Intézet és a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány – közölte a Veritas Intézet szombaton az MTI-vel.

Interjú Gyárfás Endre íróval

A Kossuth-díjas színész március 26-án ünnepelte 80. születésnapját.

A mai napon átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. A Kossuth Nagydíjat Jókai Anna kapta, Kossuth-díjban részesült többek közt Jávori Ferenc, Mácsai Pál és Dobai Péter. A Széchényi Nagydíjat idén John Lukacsnak ítélték, Széchenyi-díjat vehetett át mások mellett Schmidt Mária is.

Tamás Pál szociológussal beszélget Várnai Pál