Egy ország a dackorszakban címmel közöl elemzést a szélsőjobboldal magyarországi térnyeréséről a Süddeutsche Zeitung című liberális müncheni lap keddi számában.

Észtországban letagadhatatlan etnikai dimenziója is van az acsarkodásnak: az észt nemzetiségűek nagy- és dédapái jórészt a Waffen-SS, míg a lakosság közel egyharmadát kitevő orosz ajkúak felmenői inkább a Vörös Hadsereg kötelékében harcoltak annak idején – persze ellenpéldák és kivételek is bőven akadtak mindkét oldalon.

A jobboldal mellett a neoliberálisoknak is felelősségük van abban, hogy Magyarországon a fasiszta, neonáci ideológia erősödik. Ez leginkább a romákat terheli, akiket a többségi társadalom bűnbaknak tekint – állították az ATTAC-Magyarország képviselői egy Saarbrückenben tartott rendezvényen, amelynek képviselői nyilatkozatot fogadtak el a rasszizmus magyarországi helyzetéről.  

Nem a nácivadászok honlapján, hanem egy szélsőjobbos heccoldalon jelent meg a felhívás, amely Bayer Zsolt újságíró és a lakosság nagy részének meglincselésére buzdítja a romákat. A Magyar Hírlapnak ez még mindig nem tűnt fel. Tegyük hozzá: a kormánynak és az MSZP-nek sem.  

Ámos 1941. januárjában kelt naplóbejegyzésében a munkaszolgálatot „ellopott időnek” nevezi. Ez a kifejezés munkásságára kettős értelemben is jellemző, egyrészről ahogyan páratlan erővel és érzékenységgel ragadta meg a lélek hangulatainak illanó varázsát, hogy a változót az örökkévalóságnak örökítse meg, mintha minden munkája a múló idővel dacolna.

Irán és főleg az iráni atomprogram (és a rakétakísérletek) körül nem szűnik a nemzetközi vita, bár időnként hajlamosabbak vagyunk kevéssé figyelni rá, mert a hazai közvéleményt a bársonyosodó reformok és hasonlók kötik le. Ettől függetlenül az iráni atomprogram a jelen és a közeljövő egyik legfontosabb globális biztonságpolitikai kérdése, ezért nem árt némi áttekintés.
 

“Eredményes zártkörű tárgyalást tartott a napokban Semjén Zsolt, a KDNP elnöke és Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója” – adta hírül néhány napja a Magyar Hírlap.  

Kepecs Ferenc/Népszava 2008. június 4. Nyolcvannyolc éve, 1920 június 4-én írták alá a trianoni szerződést, huszadik századi magyar történelmünk traumatikus dokumentumát. Ennek alapján területünk kétharmadát elcsatolták, nemzettársaink több mint harminc százalékát pedig kisebbségi … Tovább »

Fejtő Ferenc holttestét kedden hozzák Magyarországra Népszava 2008. június 4. Még nem döntötte el Fejtő Ferenc családja, hagyományos temetéssel vagy hamvasztással vesznek-e végső búcsút a hétfőn elhunyt történész-újságírótól. Holttestét jövő hétfőn Párizsban ravatalozzák … Tovább »

Életének kilencvenedik évében vasárnap este Moszkvában elhunyt Alekszandr Szolzsenyicin világhírű orosz író. Halálhírét fia, Sztyepan közölte az ITAR-TASZSZ hírügynökséggel. Beszámolója szerint édesapja otthonában, szívelégtelenség következtében halt meg helyi idő szerint nem sokkal éjfél előtt.
 

A “rossz” magyarországi közállapotokra hívta fel a figyelmet Székely Gábor, a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumi elnöke a humánum napja címmel, Világ Igaza-emlékéremmel kitüntettek részvételével tartott megemlékezésen hétfőn Budapesten, a Holokauszt Emlékközpontban.

Magyarország idén először vesz részt a népművészet két mesterével a Jeruzsálemi Nemzetközi Kézműves Vásáron, amelyet augusztus 11. és 23. között tartanak 53 ország kézműveseinek részvételével.

Szombaton emlékeznek Európa-szerte a náci népirtás roma áldozataira: 1944. augusztus másodikán történt ugyanis, hogy egyetlen éjszaka alatt, mintegy négyezer romát megölve felszámolták az auschwitzi cigánytábort. Több mint 60 év elteltével is még mindig százával fekszenek jelöletlen tömegsírokban, elfeledve az egykori áldozatok az ország számos településén.

Kis-Jeruzsálemben jártam a nyár elején. 1599-ben alapított itt zsinagógát Sebetáj fia, Júdás azoknak a hitsorsosoknak a számára, akik a pápai államból menekültek a szabadabb toszkán városba, Pitiglianóba. 

Egyszerre ősi magyar jelkép, náci szimbólum, irredenta totem és máig használatos állami-katonai jelkép a Turul. Az elhíresült XII. kerületi szobor kapcsán a közéletbe visszatért ragadozó madár a történelem során volt már totemállat, viselték jelképként különféle korok katonái, jelképezte az erdélyi magyarságot, szimbólumnak használták a nemzet egységét hirdetők, és a nemzet egyes részeit likvidálni kívánók.

Forgács Pétert a San Franciscó-i Zsidó Filmfesztivál “Freedom of Expression” díjjal tüntette ki munkássága elismeréseként – közölte a Magyar Filmunió.

Igazán díszes társaság gyűlt össze, hogy megvédje a hegyvidéki turult a XII. kerületben. Bár a történet vett már néhány fordulatot, az alaphelyzet mégiscsak az, hogy a szobrot sutyiban, engedély nélkül emelték, és úgy rémlik, a bíróság hozott is valami döntést arról, hogy el kell bontani. De pillanatnyilag nem annyira az ügy jogi része az érdekes, hanem a politikai.

2008. augusztus 2. szombat, a roma holokauszt emléknapja. A Holokauszt Emlékközpont ez alkalomból olyan programot szervezett, amelyben nem csupán a szenvedésről, megpróbáltatásokról esik szó, hanem a cigány kultúra gazdagságáról, a tehetséges fiatalokról és általában a kisebbségi létről napjainkban.

Ugyanabban az időben és ugyanazon a helyen tart ellentüntetést az MSZP ifjúsági szervezete a XII. kerületben, mint ahol csütörtökön a Jobbik demonstrál a turulszobor lebontása ellen. 

A zsidó származású Keleti Ágnes a II. világháború alatt egy svéd diplomata segítségével bujkált a fővárosban, majd Helsinkiben és Melbourne-ben összesen tíz érmet – köztük öt aranyat – nyert, és ezzel a magyar sport legendájává vált.