Összesen 8,165 találat (7461 - 7480) : Magyar Hang.
A váratlanul beköszöntött nyár és Torgyán József látogatása a cionistáknál csábítóbb volt a MAZSIKE programjánál, mert április harmadik szombatján mindössze kéttucatnyian hallgatták dr. Feldmájer Pétert, dr. Korn Józsefet és Zoltai Gusztávot, holott a két órán át adott … Tovább »
Nem vagyok másként én sem 1945-tel, mint Litván György*. A háború vége nekem is azt jelenti, mint neki: a náciktól és a nyilasoktól való megszabadulást, a Bibó által megreformálhatatlannak mondott úri Magyarország megszűnését, a faji gondolkodás diszkvalifikálását, a demokratikus … Tovább »
„a mocskos sorok az ’Avraham Bogatir hét napja’ szellemiségét tükrözik.” (Részlet egy olvasói levélből)
A SZERKESZTŐ ÍRNI KÉSZÜLŐDIK tárgyáról, utánanéz adatainak, pontosan mikor kell megjelenjék a cikk, majd beüt a mennykő, a tervezett időpont előtt két lapszámmal, … Tovább »
AKI A ZSIDÓ KÖZÖSSÉG tagjának tartja magát, valószínűleg úgy érzi, hogy joggal mondhatja egy háború után született, felelősen gondolkodó nem zsidó magyarnak: az illető számadással tartozik azért, ami ebben az országban 1944-ben történt a zsidókkal. Nem személyes felelőssége … Tovább »
Az Angliában élő szerző londoni egyetemen elfogadott disszertációjára épül az alábbi tanulmány. Bizonyára sok történész, politológus bírálatát váltja ki, mi mégis közöljük, mert számos adata először lát napvilágot, és egyéni megállapításai, közvetkeztetései olvasóink … Tovább »
A húszas évek közepén a kommunista mozgalomban a következő anekdota járta:
Miért halasztották el a Komintern negyedik kongresszusát?
Várták azt a pesti zsidót, aki az afrikai négereket képviseli…
Mint minden anekdota, a fenti is az igazság bizonyos elemeit tartalmazza. … Tovább »
AZ 1868-AS MAGYAR EMANCIPÁCIÓS törvény a hatvanhetes Magyarország egyik büszkesége volt. Nem csupán a térségben, de világviszonylatban is az egyik leghaladóbb emancipációs törvény. 1868-1895 között a magyar zsidóság közérzete jó volt. Nem rontotta meg a nyolcvanas évek elején … Tovább »
A NAIVABBAK MÁR azt hitték, hogy az MDF és szövetségesei nagyarányú választási veresége után nem lesz, nem lehet többé sláger az az alig rejtjelezett Ergerberger nóta, amelyet ’94 májusáig éveken át hallhatunk több szólamban és mind erősebben a médiában és a kulturális … Tovább »
A CIONISTA SZÖVETSÉG lapjában, az Erecben nyilatkozik a szövetség elnöke, aki egyben az orgánum főszerkesztője is. A demokratikus sajtónyilvánosságban elképzelhetetlen hasonló konstrukció, hogy a „tárgyilagos riporter” főszerkesztőjét interjúvolja meg, „alákérdezve”, … Tovább »
Nagy várakozással tekintettem a BZSH-, illetve a MAZSIHISZ-választások elé, jóllehet a választásokat közvetlenül megelőző néhány nap, de mindenekelőtt a választáson történtek már bizonytalanná tettek a választások komolyságát illetően.
AZ ELŐHANGULAT akkor tetőzött, … Tovább »
Interjú Korn Józseffel, a Budapesti Zsidó Hitközség új elnökével
Választás után
Három – korábban esélyesnek mondott – budapesti hitközségi elnökjelölt. Az egyikből elnök lett, és interjút adott, a másik nem tartotta időszerűnek nyilatkozni, a harmadik írásban válaszolt, … Tovább »
Többszöri hosszan tartó, lelkes, ütemes taps
A NYITÓ IMÁBAN Markovits Zsolt rabbi a többi között a következőkkel fordult a Világ Királyához: A mai nap fordulópont számunkra. Imádkozunk Hozzád és kérünk Téged, adjál nekünk jó gondolatot… A mi döntésünk ma négy évre … Tovább »
Beszámoló a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) 1995. évi tisztújító képviselő-testületi üléséről
Előzmények
A KÖZGYŰLÉS TÉTJE JELENTŐS VOLT, miután a vallásos zsidóság 90 százalékát képviselő budapesti szervezet élén elnökcsere volt esedékes, a kilencvenedik … Tovább »
ÁPRILIS 2-án RENDEZTE MEG idén a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Marczibányi téri Szabadidőközpont a Zsidó Kultúra Napját.
A korábbiakhoz képest szokatlanul kis létszámú közönség előtt színpadra léptek a három zsidó iskola növendékei, élő beszélgetés hangzott … Tovább »
Kertész Péter, a MAZSIHISZ szóvivője magánemberként adott interjújában (Szombat 1993/3.) úgy vélekedik, hogy Tímár Györgyöt, a „jóvátétel” (értsd: a kárpótlás) „legavatottabb szakértőjét száműzték köreinkből”, pedig nemcsak hogy „komoly érdemei voltak”, hanem … Tovább »
(Elena Romeró Castelló-Uriel Macías Kapón: A zsidók és Európa. 2000 év története. Corvina, 1994, 240 oldal, 3200 Ft)
Kockázatosnak tetszhet egy olyan jelző használata, mint „csodálatos”, de ha valaki meglátja, átforgatja – és persze végigolvassa is – azt az albumot, amit a … Tovább »
intézkedjél, lacika, mondd meg nekik, hogy ki vagy te, és mondd meg, hogy én az anyád vagyok, ennek megfelelően bánjanak velem, különben panaszt teszek, a képükbe mászok, nem működik ez a szar, hiába nyomom a gombot, semmi se történik, valaki cserélje már ki a lepedőmet, nem, lacikám, … Tovább »
Adalékok a torzóban maradt 1952-53-as budapesti zsidóellenes tisztogatásokhoz*
A MOSZKVAI PRAVDA 1953. január 13-i közleménye utáni napon a Szabad Nép is hírül adta, hogy „cionista orvosgyilkosok csoportját” leplezték le a szovjet állambiztonsági szervek. A név szerint is felsorolt … Tovább »
„Mi izraeliek soha nem akartuk beismerni, hogy a dialógus eddig is két egyenlő fél között folyt” – mondta egyik első interjújában a Szochnut új vezetője, akinek megválasztását egyesek kisebbfajta forradalomként értékelték.
Nagy változások előszele lehet a vezetőváltás … Tovább »
Beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közgyűléséről
„Az 1994. évi közgyűlést 1995-ben megnyitom” – fordult Simonyi Péter ügyvezető elnök az egyesület ezer fizető tagja közül jelen lévő ötvenhathoz, majd átadta a szót Rajki András elnökségi tagnak, aki a levezető … Tovább »