Gerő András történész vitacikkben bírálja a Mazsihisz 1 %-os kampányát. Felajánlottuk a válasz lehetőségét a Mazsihisznek.

Az antiszemitizmus, az ezzel kapcsolatos jelenségek és a Jobbik tevékenysége árt Magyarország imázsának – jelentette ki a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke vasárnap sajtótájékoztatón, Budapesten.

 Ronald S. Lauder, aki a budapesti Élet menetére érkezett a magyar fővárosba, … Tovább »

A Budapesti Zsidó Hitközség 2015. évi választási jelöltlistája a jelölőbizottság 2015. március 9-ei ülése és a 2015. március 23. szerda, 10:20 óráig beérkezett pótjelölések alapján. A Tisztújító Közgyűlésre, 2015. március 26. (csütörtökön) 16:00 órakor (5775. Niszán … Tovább »

A Budapesti Zsidó Hitközség 2015. március 26-án (csütörtökön) 16.00 órakor
(5775. Niszán 6.) a Budapest VII. Síp u. 12. szám alatti Díszteremben tisztújító közgyűlést tart.

Napirend:
1. A Választási Bizottság beszámolója a körzeti választásokról.

2. … Tovább »

Interjú Frank Londonnal, a Klezmatics egyik alapító tagjával

Császár-királyunk, I. Ferenc József 1889. március 4-i rendeletében jelölte ki Abbáziát a birodalom első adriai klimatikus gyógyhelyének, ahová áradtak a Monarchia kékvérűi és nagypolgárai, sőt a külföldi nagyérdemű is.

Nagybátyám*, Raoul Wallenberg, több tízezer zsidót mentett meg Magyarországon. 1945. január 17-én az oroszok elfogták, és napokon belül egy moszkvai KGB börtönbe került. Valószínűleg nem múlt el egy nap se anélkül, hogy családunk ne gondolt volna rá. Minden tőlünk telhetőt megtettünk, … Tovább »

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

A volt miniszterelnök egyebe közt a „hálás budapesti zsidóságról” is szót ejtett.

Tárgyilagos képet kell festeni a Horthy-korszakról, amely alig megoldható problémákkal nézett szembe, és végül kényszerhelyzetbe került – mondta Boross Péter volt miniszterelnök pénteken … Tovább »

A Néprajzi Múzeum előhívja azt a képet, ami megismerhető a Holokauszt előtti vidéki zsidó kultúrából.

Zoltai Gusztáv sokszorosan megszolgálja a ráköltött havi egymilliót – ez most már világos.

Abda — Szigorúan titkos nyomozást folytatott 1967 és 1977 között a Belügyminisztérium, hogy kiderítse, pontosan kik a felelősök Radnóti Miklós (1909-1944) 70 évvel ezelőtti haláláért – derült ki az állambiztonsági levéltár nyilvánosságra hozott dokumentumaiból.

A Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma szemináriumsorozata következő, szeptember 8. kedd 18.00 alkalmának témája: Radnóti Miklósné, Gyarmati Fanni Naplója. Vendégelőadó Földes Györgyi, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Alább részletet olvashatnak a Naplóból.

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

Beszélgetés Sándor Annával, a Spinoza Színház igazgatójával a Spinoza Zsidó Fesztivál programjairól. 

Tamás Gáspár Miklós az alábbi reflexiót küldte cikkünkre: Senkinek nem esik jól, ha félremagyarázzák, de ha írásra adta a fejét, számíthat az effélére. Itt most csak egyetlen dologra szorítkozom. Gadó János azt mondja, hogy ha megállapítom a cionista projekt kudarcát, evvel … Tovább »

Budapest egy hónapon át a zsidó kultúra fővárosa

„A magyar-zsidó irodalom története – kivirágzás és kiszántás” címmel átfogó monográfia jelent meg Kőbányai János tollából. A mintegy 700 oldalas hatalmas munka arra vállalkozott, hogy a magyar-zsidó irodalom teljes történetét bemutassa.

„1924-ben születtem. Az egész életemet meghatározta a fasizmus. Szüleimnek már gyerekkoromban megélhetési gondjai voltak az antiszemitizmus miatt. Anyám kalaposságot tanult, apám fuvarozást vállalt bérkocsival. Később állandóan munkaszolgálaton volt, távol tőlünk. Annyi jövedelmük nem volt, hogy engem eltartsanak: a nagymamámnál voltam, akinek fűszerüzlete volt. Ott nőttem fel.”

„A soá is elfoglalta méltó helyét történelmünkben legnagyobb nemzeti tragédiáink között, miénk a szégyene, a vesztesége és a gyásza is” – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter pénteken Koszorús Ferenc posztumusz vezérezredes emléktáblájának koszorúzási ünnepségén … Tovább »