Hódmezővásárhelyi riport

Ungváry Krisztiánnal beszélget Várnai Pál

Lassan negyed évszázad telt el azóta, hogy felbukkant az éterben egy új hang, akit mindenki csak a magyar Brenda Lee-ként emlegetett…

Az I. zsidótörvény elfogadásának 75. évfordulójával egybeesve, Budapest Főváros Önkormányzata 2013. május 29-én utcát nevezett el a II. kerületben az az antiszemita írónőről, Tormay Cécile-ről. A Fidesz és a Jobbik támogatta a javaslatot a Fővárosi Közgyűlésben, az MSZP … Tovább »

Az első zsidótörvény hatálybalépésének hetvenötödik évfordulóján, Budapest Főváros Tarlós István vezette Önkormányzata úgy határozott, hogy utcát nevez el a II. kerületben Horthy Miklós kedvenc írónőjéről, az antiszemita és rasszista Tormay Cécile-ről. 

A homoszexuálisokkal … Tovább »

Scheiber Sándor kora és köre címmel nyílt kiállítás Villányi András fényképeiből a Zsidó Múzeumban.

Az 1970-es szegedi Mózes-előadás történetéhez

Valdemar Langlet, az embermentő

Egy marosvásárhelyi fotográfus visszaemlékezései

Az ügynökök köztünk járnak – de kit érdekel? – Gadó János írása

A rendszerváltás után csaknem negyedszázaddal a szolgálatok immár mélyen beépültek a hatalomba. Jelenleg nincs olyan politikai erő Magyarországon, ami a titkosszolgálati múlt feltárásában áttörést érhetne … Tovább »

Százöt éves lenne Hajnal Anna

Amerikai zsidó vezetők és Martonyi János levélváltása

… mondta Áder János köztársasági elnök, a Wallenberg-év fővédnöke vasárnap Budapesten a Dohány utcai zsinagógában, a Wallenberg-emlékesten.

Huszadik századi traumáink

A napokban kerül a könyvesboltokba a Mazsike és a Tevan Alapítvány gondozásában az Örkény István születésnek 100 évfordulójára megjelent 2×1 perces novellák című kiadvány. A kötet Örkény István ismert egyperceseit, és azok parafrázisait tartalmazza. Szerzői: Dragomán György, … Tovább »

A Jobbik erkölcsrendészei, úgy látszik, szemet hunynak báró Tormay Cécile nemzetes asszony szexuális beállítottsága felett. Mindegy nekik, férfit vagy nőt szeretett, csak zsidózzon. Most nem zeng a „Mocskos buzi!”, meg az árpádsávosok hasonló dörgedelmei.

Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban. Részletet közlünk a kötetből.

Milyen nép ez? És milyen zsidóság ez? Mindig tudtam, hogy minden népnek
olyan vezetői vannak, olyan elitje van, amilyet megérdemel. De hogy még a
zsidói is olyanok, amilyet megérdemel, sőt minden zsidó diaszpórának is
olyan a „gazdanemzete”, amilyet megérdemel, arra csak most döbbentem rá

Egykor zárolt anyagokból nyílt kiállítás
Politikai megfontolásból zárolt, indexre tett, lefoglalt, bezúzni
készült, szigorúan elkülönítve rejtegetett dokumentumokat tett ezúttal
közszemlére az Országos Széchényi Könyvtár, ahol eszerint szép számmal
akad ilyesmi. A Terjesztését megtiltom! – avagy: mitől féltette hatalmát
a mindenkori politika? című tárlat hallatlanul izgalmas leleteket tálal
fel a nagyérdeműnek.

Az 1956-os forradalom szellemi előkészítői, reformkommunistái között
szép számmal találunk zsidó származásúakat. A holokauszt borzalmai után
válaszút elé került a magyar zsidóság, voltak, akik az emigrációt, mások
a maradást választották. Az utóbbiak közül számosan helyreállították
polgári egzisztenciájukat, fenntartották polgári mentalitásukat,
érdekeltek voltak a tőkés berendezkedés és a többpárti demokrácia
fenntartásában. Mások csatlakoztak a kommunistákhoz, identitást
váltottak, s azonosultak a párt szabadságot, egyenlőséget és
előítélet-mentességet ígérő antikapitalista programjával.