A hollywoodi interjútechnikákhoz hasonlóan nekünk is alig fél óra alatt volt lehetőségünk hét interjút elkészíteni az HBO Terápia című sorozatának főszereplőivel, alig pár órával a hivatalos díszbemutató előtt. Három asztalnál várták az újságírók kérdéseit a második évad főszereplői, kivéve Kurta Nikét, akinek sajnos előadása volt.

Osztovits Ágnessel, Szegő Jánossal és Vári Györggyel beszélget Várnai Pál

Máramarossziget egykor és ma: Szerdócz Ervin, Szántó T. Gábor. „Progresszív” antiszemitizmus Európában. Egy példa: a Holocaust 70. évfordulója Pécsett, Salamon Maimon, egy modernizálódó zsidó a 18. században, Interjúk: Berkovits György, Pier Marton, Debra Winger.

Interjú Amos Ozzal

Schmidt Máriának a Heti Válasz 26. számában megjelent írása provokáció és hadüzenet. Sokan úgy gondolják, nem érdemes rá válaszolni, mert az a válaszadót is lealacsonyítja. Én nem így látom. A szerző átlépett egy határt, s jobb, ha tisztán látjuk, mi ez a határ.

Dr. Kunos Péter is jelölt volt a Budapesti Zsidó Hitközség, illetve jelölt lesz a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető igazgatói posztjára. Az alábbi bemutatkozást és programnyilatkozatot juttatta el a hitközségi adminisztráció révén a képviselő-testületi tagokhoz.                                                                                         … Tovább »

Nem lesz gőgös szívem, szemeim nem lesznek nagyravágyóak – rabbivá avatták Szerdócz Ervint.

Scheiber Sándor utóvédharcai

Fischer Iván A Vörös Tehén című operáját a Vígszínházban láthatja a közönség június 23-án, hétfőn és 24-én, kedden.

Ki és miért – pontosabban: miért nem? – támogatja a zsidó felekezeteket?

Kultúrzsidó?!  Beszélgetés-sorozat a zsidó identitás(ok) aktuális kérdéseiről György Péterrel és Schönberger Ádámmal. Következő alkalommal, május 29-én 18 órakor Hidas Judit író és Borgula András színházi rendező lesz a vendég.

Döntött a Mazsihisz vasárnapi közgyűlése: továbbra is a küldöttek választják az ügyvezető igazgatót. 

Bár korábban mind Tordai Péter, mind Heisler András hangsúlyozták, hogy Zoltai nem térhet vissza, a csütörtöki BZSH-közgyűlésen ilyesfajta kísérlet történt – ha nem is túl eredményes. Zoltai híveinek annyit sikerült elérniük, hogy az új ügyvezető igazgató megválasztása ügyében nem történt előrelépés.

1944. március 19-én bevonultak a német csapatok Magyarországra. A német alakulatok közvetlenül nem érintkeztek a magyarokkal, ám puszta jelenlétük már elegendő volt ahhoz, hogy a megszállás után kinevezett Sztójay-kormány a németek minden kívánságát teljesítse. Hogyan változott az élet Magyarországon a németek bevonulása után?

A szerkesztőség azt kérdezi, hogy összeférhet-e ma a zsidó és a magyar „identitás”, bármi legyen is ez.

Bár a Jobbik politikusai előszeretettel neveznek más pártokat „idegen érdekek” képviselőnek, ez a gyanú az utóbbi időben épp a szélsőjobboldali párttal szemben fogalmazódott meg a legerősebben, különösen, ami a párt Iránhoz, valamint Oroszországhoz fűződő viszonyát illeti. … Tovább »

avagy dióhéjban a zsidókról, Tórájukról és a hamisítványoktól való viszolygásukról

Anyai ágon nagyapja báró Weiss Manfréd volt, apai ágon Kornfeld Zsigmond.

Tamás Pál szociológussal beszélget Várnai Pál