Zombi zsidók? Zombilét-zsidónak lenni otthon
Kultúrzsidó?! Beszélgetés-sorozat a zsidó identitás(ok) aktuális kérdéseiről György Péterrel és Schönberger Ádámmal. Következő alkalommal, május 29-én 18 órakor Hidas Judit író és Borgula András színházi rendező lesz a vendég.
Zsidó vagyok, zsidó vagy? De mi az, hogy zsidó?! Keressük a huszonegyedik századi Magyarországon ennek a szónak és identitásnak a tartalommal is megtöltött jelentését. Nem absztrakt értelemben vetjük fel tehát a kérdést, hanem a realitásokat személve: a beszélgető felek közül kinek, mit jelent a zsidósága? A holokauszt határoz meg és az antiszemitizmus? Van szabad döntésünk az identitásunkról, vagy ez a döntés nem adatik meg feltétlenül mindenkinek? Lehetséges pozitív identitásként felfogni a zsidóságot? Beszélhetünk-e az etnicizmus és az esszencializmus veszélye nélkül zsidó kultúráról, pozitív értelemben vett, kulturális zsidó identitásról? Van-e jövője is a magyarországi zsidóságnak, vagy csak múltja van? Meg lehet-e tölteni a zsidó szót pozitív tartalommal a giccs elkerülése nélkül? – Ilyen és hasonló kérdésekről vitatkoznak a Zombizsidó programsorozat következő eseményének vendégeivel György Péter esztéta és Schönberger Ádám közösségszervező.
Vendégek: Hidas Judit író és Borgula András színházi rendező
Vitaindítónak – a program címadó cikkére Tamás Gáspár Miklós reagált a Szombat hasábjain, zsidó és magyar identitásról: Már megint magyarzsidómagyar
“A zsidók külön emancipációja továbbra se lehetséges az általános emancipáció nélkül. Persze ki lehet vándorolni Izraelbe, és fölcserélni a kirekesztett pozícióját a kirekesztő pozíciójával, ha valakinek ehhöz van kedve. (Bár groteszk volna a budapesti zsidók helyzetét a ramallah-i palesztinok helyzetéhez hasonlítani. Ez utóbbiakéhoz képest a magyarországi zsidók helyzete mennyei. Nyilas honfitársaink szerint egyenesen zsidóuralom van. No persze ez is groteszk.)
Marx 1843/44-ben a zsidóságnak mint vallásfelekezetnek a külön emancipációját tartotta lehetetlennek. Az is volt. De a magyarországi zsidóság nem vallásfelekezet. Rá inkább Sartre koncepciója illik: zsidó az, akire az antiszemitizmus vonatkozik. Meghatározása külső és külsődleges. És vannak helyi sajátosságai is: a magyarországi zsidó olyan magyar (magyar öntudattal, magyar kulturális sajátosságokkal, magyar nemzeti elfogultságokkal, beleértve a különleges magyar elzárkózást és provincializmust, amihez hozzátartozik a zsidókérdés mániákus és tájékozatlan taglalása, feszegetése), akiről ezt más magyarok nem hiszik el, ennek folytán a magyarországi zsidó a magyar megkettőzése és sok tekintetben: az eltúlzása.
A zsidókérdés megoldása ma is, mint 1843-ban, attól függ, megváltozik-e a szociális világ. Önmagában megoldhatatlan.” (Tamás Gáspár Mikós)
A Zombizsidó sorozatról:
A Zombizsidók sorozatban a zsidó identitás kortárs lehetőségeit keressük. György Péter vitaindítója adta a program címét, amit nemrég Tamás Gáspár Miklós az elmúlt hónapok egyik legfontosabb írásának nevezett: Részlet a Zombizsidó c. írásból:
“A helyzet világos. A modern Magyarország elitje az elmúlt évtizedben némán nézte végig, hogy mi történt a cigányokkal, s ahhoz igazán nem volt komoly szava. Ami azt illeti, sokan hallgattak azok közül is, akik most zsidók lettek.
Most a zsidókon van a sor, a kormány teremtményein, ezen a zombiközösségen, amelyet a megvetés, a történelmi hazugság, a magyarság evidenciájának a kétségbe vonása hozott létre.
A politikai pártokkal nincs miért beszélni, s nincs okunk arra, hogy az almafa alatt könyörögjünk, hogy körtét teremjen.”
György Péter vitainditó cikke (Magyar Narancs, 2014. január 22.)
