Összesen 233 találat (1 - 20) : Kemény István.
Az alábbi Talmud idézet mottóként szerepel a Sztehlo Gábor Gyermek- és Ifjúságsegítő Alapítvány honlapján: „aki egy életet megment, egy egész világmindenséget ment meg…”
1944. május kilencedikén megnyíltak Bonyhádon a gettók. Mindjárt kettő, mert a járásban majd … Tovább »
A holokauszt emlékezete az elmúlt évtizedekben a kulturális emlékezet egyik központi viszonyítási pontjává vált Európában. Mindemellett az, hogy ez az emlékezet milyen formában jelenik meg intézményi keretek között, jelentős mértékben függ az adott társadalom emlékezetpolitikai … Tovább »
Schweitzer József a Csákyban – és az ország színe előtt
“Schweitzer Ági emlékének”
Csákyt írok, jóllehet az utca neve ma Hegedűs Gyula utca, és az itt lévő, egy bérház udvarába bújtatott zsinagóga is a címtárakban, hivatalosan Hegedűs. Az utcanévben gr. Csáky Albin … Tovább »
Janovics Jenő mentesítési iratai[1]
„olyan zsidótörvény nem jöhet, amely alól te kivétel ne légy”
Kiss Ferenc levele Janovics Jenőnek
A második bécsi döntés után Janovics Jenő keményen küzdött azért, hogy elismerést nyerjen sokévtizedes Nemzeti színházi tevékenysége, … Tovább »
Elég furcsa érzés Nemes Jeles László filmje, az Árva megnézése után hozzászólni a közte, Schilling Árpád és Gábor György között zajló vitához. Mert abban a világban, amit az Árva megteremt, nem kérdés, nem is lehet kérdés, hogy a Holokauszt és a kommunista diktatúra tapasztalata … Tovább »
Hogyan tovább zsidóként abban a világban, amely a zsidók teljes megsemmisítésére tört? Ezt járja körbe korabeli dokumentumokkal, képzőművészeti, tárgyi, fotó- és levéltári anyagokkal a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, valamint a 2B Galéria új, közös tárlata „1945 – Hogyan … Tovább »
A Budapesttől 180 kilométerre fekvő szlovákiai kisvárosban, Galántán – ahogy számos más településen – a második világháború tragikus eseményeit megelőzően nagyon erős zsidó közösség élt, a város lakosságának mintegy 30 százalékát zsidók tették ki. A soá utáni időkben … Tovább »
„Állandó szorongásban éltünk, mint egy kis állat, aki az ösztönében érzi, hogy egy nagyobb vadállat les rá.”
Dr. Körmendi István 1923. június 27-én született, abba az I. kerületi, Mészáros utcai lakásba, ahol az édesapja alapította az orvosi praxisát három évvel … Tovább »
“Elvbarátok”
A magyar-izraeli kapcsolatok látványos leépülése, majd 1967-es megszakadása, valamint a magyar hatóságok folyamatos cionista-ellenes vegzálása sem szakította meg teljesen a zsidó állam iránti érdeklődést, az empátiától a nyílt szolidaritásig terjedő érzéseket, … Tovább »
Az Egri Kemény Ferenc Sportiskolai Általános Iskolában a mai napon bombariadó volt, a gyerekeket biztonságos helyre kísérték az oktatók. Az iskola igazgatója, Kollár Tamás megerősítette a hírt, a gyerekek biztonságban vannak, a rendőrség a helyszínre érkezett és megkezdték az épületegyüttes … Tovább »
A Tórában, a Talmud szerint, „nincs előbb és később”, nincs belső időrend, minden történet egyszerre létezik és történik újra mindörökké. Szereplői jól ismerik és évről-évre velünk olvassák közös élettörténetüket, mégis átélik, mintha először történne … Tovább »
Pistáról nincsen fényképem, az első családon kívüli szerelmemről. Ez talán azért lehet, mert nem ismertem őt túl jól, és mert tízéves korában meghalt. Szent Istvánról, Magyarország első keresztény királyáról, impozáns bazilikát neveztek el Budapest belvárosában – szentté … Tovább »
A kiállítás a magyarországi holokauszt 80. évfordulója alkalmából a Soában elpusztított 565 000 magyar zsidónak állít emléket.
“A 2B Galéria kiállításának kiindulópontja egy, az Auschwitz-Birkenauba deportált magyar zsidók elpusztításához kapcsolódó, kevéssé ismert … Tovább »
Scheiber Sándor beszéde Schőner Alfréd rabbiavatásán.
A Keresztény–Zsidó Teológiai Évkönyv 2024. évi kötetében publikálta Hidvégi Máté Scheiber Sándornak Schőner Alfréd rabbiavatásán, 1974. január 13-án elmondott beszédét,[1] amelyet Darvas István főrabbi is felolvasott … Tovább »
A Vidor család
Vidorék nem voltak rokonaink, de a két család sok szálon kapcsolódott egymáshoz, és dr. Vidor Györgyöt, a család egyetlen túlélőjét élete végéig barátomnak tudhattam. Miután mindketten túlélték a munkaszolgálatot dr. Vidor György lett Fried Iván családtagunk … Tovább »
A zsidó férfiak széles körű írástudása, többnyelvűsége, gyakran a héderben és a jesivában magas szinten megszerzett tanulási, érvelési és vitakészsége, életfegyelme, önkontrollja, fogyasztói aszkézise (így az alkoholizmus hiánya) – no meg az, hogy ki voltak zárva a közhivatal … Tovább »
Mitől érvényes ma is a hatvanéves Rozsdatemető?
Fogadtatástörténeti görbe
A Rozsdatemető megjelenése 1962-ben sokak szemében kulturális jégkorszak végét jelezte. Fejes (és néhány generációs társa, Cseres, Sánta, Galgóczi) ekkortájt megjelent műveiben addig politikai … Tovább »
Auschwitzi magyar kiállítások az 1960-as években
A műtárgyaknak – mint a könyveknek – sorsuk van, és minden korban megvan a maguk jelentés(rétege) és funkciója, mondanivalója, amit az adott korban (vagy utána) értünk, vagy nem. Funkciójukat idővel elveszíthetik, eredeti … Tovább »
A több tízezer magyar zsidó életét megmentő Raoul Wallenberget a szovjetek 1945 elején elrabolták, bebörtönözték majd később meggyilkolták. Az óriási svéd cégbirodalmat irányító Wallenberg-klan tagjai – közeli rokonait kivéve – semmit nem tettek érte. (1944-ben golyóscsapágy-gyáruk, … Tovább »
A legendás nemzetközi játékvezetőt korrektségéért és felkészültségéért mind a mai napig hatalmas tekintély övezi.
Abraham Klein ott áll a temesvári zsinagógában és mesél. A 89 éves nyugalmazott izraeli futballbíró a zsidó hitközség meghívásra érkezett szülővárosába, … Tovább »