Összesen 2,787 találat (2541 - 2560) : K. P..
Hihetetlenül hangzik, ha azt mondom, hogy az első világháború előtti nagyszámú, gazdag berlini zsidóság állhatatosan ellenezte az általuk támogatott vallásos iskolák egyikében azon osztályok létrehozását, melyekben Talmudot vagy hasonló ismereteket akartak tanítani. (Az írás első része itt olvasható.)
A „megismerés” biblikus-erotikus értelmében („Ádám megismerte Évát”): a dialektika philóni meghatározásának második része („az egységes hasadásával” szemben az „ellentmondó részek megismerése”).
A megismerés szakadékot tételez fel, amely áthidalható (vagy … Tovább »
A második személy
Énekek éneke 8,6: ״Mert erős a szeretet, mint a halálכי־עזה כבלוח אהבה,״
Ez azt jelenti, hogy a ״Te” ugyanolyan erős (= nem gyengébb!), mint az ״Én”. És ebben rejlik – ebben van elrejtve – a nagy ezotérikum, és az élet titka és a halál titka, … Tovább »
Az ember elveszti kérdéseit és paradox módon csupa feleletből akarja összetákolni a világot – de ahol nincs kérdés, ott felelet sincs.
Középiskolás korában egyik, szélsőséges gondolkodásáról ismert tanára megkérdezte Tábor Bélát „Te mi akarsz lenni, fiam?” A tanár … Tovább »
Tábor Béláról
Valamelyik éjszaka álmomban benyitott az ajtón, nagyon komoly arccal nézett rám, mint mindig, amikor fontos dologról akart beszélni. Csak a mutatóujjával intett némán, hogy jöjjek át a szomszéd szobába.
Azután felébredtem. Sokat töprengtem az álom értelmén. … Tovább »
Mielőtt a hitközség fizikai és szellemi megújulását illusztrálni hivatott számokat elemezném, előbb Feldmájer Péter néhány – véleményem szerint – pontosításra szoruló megállapításával szeretnék foglalkozni.
• „…abból a nem alaptalan feltételezésből kell … Tovább »
(Röhrig Géza: Hamvasztókönyv. Múlt és Jövő Lap- és Könyvkiadó, 1995, 100 oldal, 320 Ft)
Lehet-e még érvényesen beszélni a vészkorszakról? Lehet-e újat, új módon mondani, ahogy – mert irodalomról szólunk – ezt minden valódi műalkotástól elvárjuk. Szükséges-e újra … Tovább »
A szín egy antiquarium, a színpad hátterében könyvállványok, esetleg metszetek és képek. Balra eladópult mögötte szék, a sarokban egy fogas. A másik oldalon kis asztal, mellette néhány szék. A bal oldalon a nézőtér felé nyíló ajtó, fölötte felirat: „Stemmer Ödön … Tovább »
Zsidó öntudatra ébredésemhez a történelem iránti érdeklődésem adta a kezdő lökést.
„Teremtette az Örökkévaló Isten az embert…” Ráv Náchmán, ráv Chiszda fia ehhez a következő magyarázatot fűzte: „Miért írják a teremtette szót (vájjicer) két „jod” betűvel, amikor egy is elég lenne?” A válasz: két természetet teremtett az Örökkévaló – áldott … Tovább »
Csak azért jöttem ide, mert kíváncsi voltam, hol éltek a jiddis folklór által megörökített, híresen ostoba chelmi zsidók. Ezek az anekdoták egy tőről fakadnak az angolok ír vicceivel, a németek keletfríz történeteivel és a magyaroknak a rátóti tótokról szóló meséivel. … Tovább »
450 millió forint még hiányzik a zsinagóga rekonstrukciójához
Meghívót kaptunk a Dohány utcai zsinagóga Orgona Alapítványtól, hogy meghallgassuk Zoltai Gusztávot, a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatóját a zsinagóga felújításának előrehaladásáról. Lehotka … Tovább »
„Ki ölte meg a még megmaradt zsidókat a német kultúrában?”
Több kiadást megért Németország zsidók nélkül című könyvében Bernt Engelmann német újságíró, az antifasiszta ellenállás volt alakja feltérképezte a zsidók németországi eltűnését, nemcsak fizikai megsemmisítésükről … Tovább »
A 18. századi héber felvilágosodás – a Haszkala – megteremtette az alapokat Mendele és a későbbiekben Gnessin, Berdisevszki és más kortársaik számára ahhoz, hogy Közép- és Kelet-Európában eredeti európai héber irodalom megszülethessen. (A héber irodalmi újjászületés … Tovább »
Magyar Zsidó Szemle, 1895. 8-9. szám
Névmagyarosítás
Azok, a kik folyton hangoztatják, hogy a honi zsidók nem magyarosodnak, ámulattal fogják olvasni, hogy éppen a zsidók magyarosítják nevöket legszámosabban. Ezt mutatja a következő hivatalos kimutatás. 1891-ben 722 névmagyarosítás … Tovább »
Szeptember végétől október közepéig zajlanak őszi ünnepeink. Az Engesztelőnapon nagyjából megtelnek a frekventáltabb zsinagógák, a többi alkalommal s általában a kisebb templomokban azonban koránt sincs telt ház.
Fél évtizede lenne mód az „offenzívabb” közösségépítésre, … Tovább »
(A cionista eszme jelene. Szemelvénygyűjtemény. Bethlen téri füzetek 3. Bp., 1994, 77 old., 90 Ft)
Megjelent a „Bethlen téri füzetek” harmadik kiadványa. Az opusz egyfajta válogatás, inkább az amerikai, mint a nem amerikai zsidó publikumnak szánva, rágcsálnivalónak. Célja, … Tovább »
(Komoly Ottó: Cionista életszemlélet. Kísérlet a pozitív zsidó hivatástudat természetrajzához. Bethlen téri füzetek 2. Bp., 1992, 35 old., 50 Ft. Engländer Smuel és Farkas Éva előszavával)
Inter arma silent musae. 1942 nyarán – ekkor fejezi be tanulmányát Komoly Ottó, a Magyar … Tovább »
(Shlomo Avineri: A modern cionizmus kialakulása. A zsidó állam szellemi gyökerei. Ford.: Babarczy Eszter. Bp., Századvég Kiadó, 1994, 265 old., 480 Ft)
Shlomo Avineri kötete nagy szolgálatot tesz a dezinformáltságból felocsúdó, a téma iránt érdeklődő olvasóközönség számára. … Tovább »
A paraszt a patak partján
Mesélik, hogy amikor Izrael ben Eliezer rabbi Kosilovic faluban élt, általában a patakban tett eleget a rituális fürdő követelményeinek. Ha pedig beállt rajta a jég, egy helyen léket vágott és ott merítkezett meg. Egyszer észrevette őt egy paraszt, akinek … Tovább »