A Gárdát senki nem szereti, de Gyurcsány meghekkelte az ötpárti sajtótájékoztatót

Írta: Szombat - Rovat: Archívum

2007. augusztus 31. A meghívó Dávid Ibolya szándéka ellenére sem sikerült a Magyar Gárda ügyében egyetértést kifejeznie az öt parlamenti pártnak. Nem jött létre az az összefogás, amely áprilisban a holokauszt emléknapot, és azzal összefüggésben a Zéró tolerancia kiáltványt jellemezte. Ehelyett kölcsönösen egymás fejéhez vágta a korábban már felsorolt vádakat az MSZP, valamint a Fidesz és a KDNP.

  A resztvevok  
  A résztvevők  

Dávid Ibolya többek között arról beszélt, hogy a teremben nincsenek pártlogók, csak nemzeti zászló, mert ez a szabad, független, erős Magyarország, a hazaszeretők és a demokraták szimbóluma. Egyértelművé kell tenni, hogy bizonyos kérdésekben nincs a parlamenti pátok között vita, és hogy a békés többség nemet mond a Magyar Gárdára – mondta a demokrata fórum elnöke.

Az emelkedett hangulat azonban nem tartott sokáig. Bár a ceremóniamester Kerék-Bárczy Szabolcs MDF-szóvivő világosan megmondta, hogy mindenkinek öt perce van, Gyurcsány Ferenc előre jelezte: neki ennél hosszabb a mondandója, és ehhez tartotta magát; húsz percen át beszélt. A miniszterelnök megismételte: nem csak azért kell ilyen nagy jelentőséget tulajdonítani a megszaporodott szélsőjobboldali jelenségeknek, mert erre tanít a történelem, hanem azért is, mert ezek a csoportok már nem elszigetelten működnek, hanem egy parlamenti párttal együttműködve, és ez a párt a Fidesz.

A Fidesz és a szélsőjobb

A kormányfő felidézte: a Jobbik egyik vezetője pár éve polgári kört alapított Orbán Viktorral, a Fidesznek 81 közös jelöltje volt a Jobbikkal a tavalyi önkormányzati választásokon, „az a médiabirodalom, amely bevallottan a legnagyobb ellenzéki párt nézeteit osztja, a Magyar Gárda legnagyobb szellemi támogatója”, a párt elnökének támogatásával működő Demokrata főszerkesztője pedig a Magyar Gárda alapító tagja. A szélsőjobboldalt nem integrálni, takargatni és bátorítani kell, hanem távol tartani és elhatárolódni tőle – jegyezte meg.

  Gyurcsany Ferenc  
  Gyurcsány Ferenc  

Gyurcsány Ferenc szerint amit a Magyar Gárda képvisel, az a komplett nemzeti szocializmus, a nácizmus. A múlt szombati megalakuláson készült képeket mutatott a Nemzeti Őrseregről, amelynek karszalagja kísértetiesen hasonlít a hungaristák karszalagjára, csak székely rovásírással van rajta a H-betű – magyarázta. A kormányfő pontos dátum megjelölésével idézett a Demokratából, amely holokauszt-tagadó, fajelméleti és nácibarát gondolatokat ismertetett, még jóval a „balatonőszödi beszéd elhangzása, sőt, a kormányalakítás előtt” – mondta, arra utalva, hogy az ellenzék szerint miatta jelentek meg a szélsőséges erők, ő tehet az egészről. Folyamatos, lassú sodródás történt a jobbszél, a fasizálódás felé – vélekedett Gyurcsány Ferenc. Bejelentette: a kormány kezdeményezi a Polgári törvénykönyv módosítását, hogy a kisebbségben lévők a közösségüket ért sértő, bántó vagy lealacsonyító megnyilvánulásokkal szemben bírósághoz fordulhassak.

Az MSZP és a gyűlölet

Navracsics Tibor felvette a kesztyűt, szigorúan öt percben: a Fidesz frakcióvezetője azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy ő hozta be a magyar közéletbe a gyűlölet politikáját. A 23 millió románnal való riogatás során xenofób kampányt folytatott az MSZP, durván félreértelmezték Kövér László „köteles” beszédét, miközben a holokauszton viccelődő Zuschlag Jánost nem zárta ki az MSZP, a Deutsch-Für Tamást díszzsidónak nevező Pásztor Tibor pedig a budapesti elnökség tagja – sorolta a politikus.

„Gyurcsány Ferenc nem ért a kormányzáshoz, csak a hisztéria-keltéshez” – állapította meg a Fidesz frakcióvezetője. „Hogy jön ahhoz Gyurcsány Ferenc, hogy a legnagyobb ellenzéki pártot azzal gyanúsítsa meg, hogy diktatúrát és nemzetiszocializmust akar kiépíteni, és lefasisztázza a jobboldaliakat?! A Fidesz 1988-as megalakulása óta a jogállamiság és az alkotmányosság talaján áll, és azért jött létre, hogy demokrácia legyen Magyarországon, miközben ekkor Gyurcsány Ferenc még a KISZ főfunkcionáriusa volt” – emlékeztetett Navracsics Tibor. Szerinte a kormány feladata, hogy megvédje az ártatlanokat és fenntartsa az alkotmányos rendet.

Az SZDSZ és a Fidesz

Eörsi Mátyás – mintha mi sem történt volna – az eredeti forgatókönyvhöz tartva magát arról beszélt, hogy ma Magyarországon nincs fasizmus és fasiszta veszély, de vannak újfasiszták és újnácik, mint máshol is Európában, és „vannak tízezrek, százezrek, akik okkal félnek, ezért minden politikai erőnek meg kell erősítenie, hogy összefognak a radikális erőkkel szemben”. Az SZDSZ frakcióvezetője ajánlatot tett a Fidesznek: szívesen segítenek az érintett hat helyi önkormányzatban, hogy a Fidesz nyugodtan tudja kormányozni a települést, de lépjenek ki a Jobbikkal kötött koalíciókból és „a Jobbikkal minden politikai közösséget szüntessenek meg”.

A kérdést, amelyre az egyik válasz a Magyar Gárda, Gyurcsány Ferenc tette fel az országnak: elrontottam, ki hozza helyre? – kezdte a maga öt percét a KDNP alelnöke. Harrach Péter szerint ma minden társadalmi mozgást képest egy határozott kormány kezelni. Hozzátette: a gárda-ügynek két következménye van. Az egyik: eltereli a figyelmet „a kérdések kérdéséről”, hogy fogjuk az ország szekerét kihúzni az árokból. A másik: összemossák a legkülönfélébb megnyilvánulásokat a hiteles, mérsékelt, polgári oldallal – mondta Harrach Péter.

Az öt párt és az egyetértés

Kérdésekre válaszolva valamennyi résztvevő közölte: várják a kormány előterjesztését a Ptk.-módosításáról, és jelezték nyitottságukat a kérdésben. Navracsics Tibor ígéretet tett arra, hogy miután ő csak frakcióvezető, továbbítja Eörsi Mátyás ajánlatát, továbbá ő is felajánlotta, hogy ha az SZDSZ felmondja a koalíciót, segítenek egy új többségű kormány alakításában. Ugyanakkor továbbra sem volt hajlandó kimondani a bűvös szót: „elhatárolódunk”. A Magyar Gárda rossz az országnak, rossz a Fidesznek, és egyértelműen Gyurcsány Ferenc érdekeinek felel meg – fogalmazott, szómágiával vádolva az elhatárolódásra rákérdező újságírót.

Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy Zuschlag János lemondott, és bocsánatot kért a Mazsihisztől, az MSZP pedig felháborodásának adott hangot. „Minden pártban vannak buta, alkalmatlan emberek, akik olyan dolgokat mondanak és tesznek, amivel nem tudunk azonosulni. (…) A kérdés az, hogy a szervezet menti, vagy nem menti őket. A probléma, ha valakik szervezetszerűen menteni próbálnak fasiszta jellegű megnyilvánulást és magatartást” – hangoztatta a miniszterelnök. Hozzátette: pár százaléknyi szélsőséges szavazatára számít egy szervezet, ezért próbálnak elbújni, és nem megsérteni az érzékenységüket. Erre Navracsics Tibor meg azt kezdte el fejtegetni, hogy Gyurcsány Ferenc rezidenciája egy olyan házban van, amelyet korábban a nyilasok és a kommunisták is elkoboztak a tulajdonosától.

 – „Volt-e értelme ennek az ötpárti rendezvénynek” – kérdezte munkatársunk ezen a ponton a résztvevőktől. A válasz egybehangzóan igen volt.

A Fidesz szerint azért, mert a véleménykülönbségek ellenére is kinyilvánították: a gárda rossz és szükségtelen egyesület. A KDNP azt emelte ki, hogy minden párt elmondta álláspontját, az SZDSZ pedig azt hangsúlyozta, hogy minden párbeszédnek van értelme. Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: nem „kirakatot” akartak, hanem hogy az emberek lássák a küzdelme, és a rendezvény hozzásegített a „tisztánlátáshoz”. Az MDF szerint pedig kiderült, hogy egyik párt szerint sincs szükség pártokhoz kapcsolódó félkatonai szervezetekre. Ennek ellenére nem fogadtak el közös nyilatkozatot a Magyar Gárdáról.

Nagy Szilvia

(Forrás: Hírszerző)

[popup][/popup]