Zsidó szervezetek világszerte megdöbbenéssel reagáltak arra, hogy XVI. Benedek pápa személyes prédikátora, Raniero Cantalamessa pénteken az antiszemitizmushoz hasonlította azokat a támadásokat, amelyek a katolikus egyházat és a pápát a szexuális visszaélések botránya miatt érik.
 

Tiszaeszláron nácik elevenítették fel a zsidók elleni hamis vérvádat.
 

Egy jemeni fellebbviteli bíróság szombaton jóváhagyta egy jemeni férfi halálos ítéletét, amelyet azért szabtak ki rá, mert állítólag interneten keresztül kapcsolatba lépett Ehud Olmert volt izraeli miniszterelnökkel.
 

Nagyon kemény konfliktusokra számítok a Fidesz és a Jobbik között. Annak idején, amikor Horthyék a hatalmukat érezték veszélyben, gond nélkül lecsukták Szálasiékat. El tudom képzelni, hogy Orbánék sem fognak sokat habozni, ha a Jobbik abba a monopóliumba harap, amit ők a magukénak gondolnak. Akkor nem lesz könyörület.
 

Egy orosz archívumból előkerült eddig nem ismert információ arra utal, hogy Raoul Wallenberg svéd diplomata, aki magyar zsidók ezreit mentette meg a II. világháború idején, még életben volt, miután szovjet források azt jelentettek: meghalt egy moszkvai börtönben.
 

A probléma nem csak a félelmi politizálás tartalmi irracionalitásában rejlik, hanem hogy olyan reakciókat válthat ki, melyek később maguk képezhetik okát nem pusztán a jövőbeni jobboldali kormány és a zsidóság közti feszültségeknek, de a zsidóság indokolatlan  szorongásának is.
 

A The Jerusalem Post című izraeli lap szerdai száma szerint kedd éjjel ismeretlen tettesek köveket dobáltak be az ablakokon át egy Dohány utcai lakásba, ahol egy rabbi nagy társaságban ünnepelte a Pészachot (zsidó húsvétot).

Jobb-és baloldalnak egyaránt leszámolnia illene ordas múltjával, kártékony nosztalgiáival. Ugyanis az nem megy, hogy csak a másik szélsőségese, kompromittált múltú politikusa, példaképe véreskezű.
 

Csak májusban 15 svédországi zsidó család készül elhagyni Malmőt, ugyanis az utóbbi években megszaporodtak az ellenük irányuló, gyűlöletből fakadó bűncselekmények.
 

Hogyan változtatta meg Budapest a világot címmel terjedelmes írást és egyben méltatást közölt az Egyesült Államokban élő magyar származású íróról és újságíróról, Kati Martonról a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung.

Óriási érdeklődés övezte a Kertész Imrével folytatott beszélgetést szombaton Európa egyik legrangosabb könyvkiállításán és-vásárán, a párizsi Salon du Livre-en, amelynek a Nobel-díjas író művei és élete közti összefüggés volt a témája.

Jogos lehet a magyar bankok elleni per, amelyet a holokauszt során elvett értékek miatt indítanak Chicagóban, mert a jog szerint a letétbe helyezett értékek iránti igény soha nem évül el – mondta Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke az MTI-nek.
 

KönyvESTék a Holokauszt Emlékközpontban
 

2010. április 19. hétfő, 18:00 óra

Szombat Szalon / Palesztin menekültek – mítosz és valóság, Budapesti Könyvfesztivál – díszvendég Izrael és Amosz Oz
Vendégek:
Heller Ágnes filozófus, Vári György irodalomkritikus

Házigazdák:
a Szombat szerkesztői

Időpont: április … Tovább »

A “Hetek Tanácsában” (a biztonsági kabinetben) – amely Izrael legfelsőbb politikai fóruma – nézetkülönbségek mutatkoznak az Obama amerikai elnök követeléseire adott válasz kérdésében.
 

A jelenlegi közel-keleti békefolyamat teljes kudarcára számít a ma összeült Arab Liga főtitkára. Recep Tayyip Erdogan szerint „őrültség”, hogy Izrael oszthatatlannak tekinti Jeruzsálemet.

Nem tartják meg a vasárnap déli makói Jótékonysági ebédet, amelyet a szervezők eredetileg Urbancsok Zsolt helyi történész-levéltáros A holokauszt gyermekei című könyve támogatására hirdettek a Korona Szállóba.

A MÁV elleni kártérítési perhez kapcsolódva újabb keresetet nyújtottak be Chicagóban a magyarországi holokauszt áldozatai vagy azok örökösei, ezúttal több, köztük magyar bank ellen.
 

Ha a jobboldal identitásának elidegeníthetetlen része lett volna a demokratikus hagyomány, akkor nem viselkedik ilyen felelőtlenül, és nem vonultatja fel tömegeit nemzeti zászlók alatt a törvényes országgyűlés ellen. A jobboldal azonban nem tartotta szükségesnek felülvizsgálni történelmi örökségét.
 

Tőkéczki László Rasszizmus és érdek című írásának bizonyos kitételeivel vitatkoznék. Ha jól értem a szerző mondandóját – s ebben félig-meddig igaza van –, a különféle csoportok közti problémákat nem a „rassz” különbségei (melyek nincsenek), hanem a „viselkedés” eltérései adják.