Hiánypótló kötettel jelentkezett a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra a Geographia kiadó: Zsidó emlékhelyek Közép- és Kelet-Európában címmel művelődéstörténeti útikalauzt jelentettek meg Ruth Ellen Gruber amerikai újságíró tollából.
 

A köztársaság nem a biztos vég előtt áll, hanem egy nyitott kimenetelű folyamat kezdetén, amely nemcsak bukásának veszélyét hordozza magában, hanem konszolidálódásának esélyét is – írja Kis János filozófus az Élet és Irodalom eheti számában.
 

Különleges, hiánypótló könyv német kiadását mutatták be a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon: a magyar nyelven 2007-ben megjelent Sós kávé – elmeséletlen női történetek című antológia női visszaemlékezéseken keresztül mesél a holokauszt megpróbáltatásairól, a zsidó nők eddig többnyire rejtett gondolatairól.
 

A törvénysértő képregényt a kuruc.info olyan „alkotásnak” tartja, amely a „holokauszt legfontosabb képtelenségeit tartalmazza.
 

Zavargások szításával gyanúsított zsidó telepeseket vett őrizetbe az izraeli rendőrség csütörtökön a Ciszjordánia északi részén lévő Jichár településen, délután a telepesek bosszúból egy közeli palesztin falu egyik házára támadtak.
 

Ahmad Abdelrazek 2006 óta a Palesztin Állam rendkívüli és meghatalmazott  budapesti nagykövete. Bejrútban született, menekült palesztin szülők gyermekeként. Franciaországban tanult filmművészetet, majd a PFSZ párizsi irodájának kulturális vezetője…
 

Különleges küldetésem – Ügynök csellóval a II. világháborúban címmel a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelent meg Francis Shelton magyar származású csellista, zenekritikus könyve, amely Hitler ausztriai bevonulásától meséli el a 97 éves szerző kalandos életútját.
 

A magyarországi választásokról az orosz sajtóban megjelent kommentárok egybehangzóan azt emelik ki, hogy a parlamentbe bevonult a szélsőjobboldal, s hogy az eddig kormányzó szocialisták súlyos vereségében jelentős szerepük volt a gazdasági problémáknak.
 

A Jobbik megerősödésének okairól és lehetséges következményeiről közölt vendégkommentárt hétfőn a Der Standard című liberális osztrák lap. (MTI)
 

Sem az izraeliek, sem a palesztinok nem akarják, hogy várólistára kerüljön a béke – közölte Simon Peresz izraeli elnök George Mitchell-el pénteken Jeruzsálemben. Az izraeli államfő szimbolikusnak tekintette Barack Obama amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjának látogatását, amellyel szerinte zöld jelzést kapott a békefolyamat – írta a Háárec izraeli napilap.
 

A XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon elképesztő érdeklődés kísért egy vékonyka, mindössze 154 oldalas könyvet. Az interjúkötetet az ötvennégy éve Amerikában élő irodalmár, Marianna D. Birnbaum készítette, a címe: Esterházy, Konrád, Spiró Jeruzsálemben. A könyvben az első interjú avval a kérdéssel kezdődik, hogy magyar vagy zsidó írónak tartja magát Spiró György.
 

A Fidesz nagyarányú győzelme nem volt kétséges, hiszen az ország választóképes lakosságának zöme gyökeresen elégedetlen volt a szocialista (korábban szocialista-szabaddemokrata) kormánnyal, s Bajnai Gordon (amúgy korrekten kormányzó) szakértői csapatát is a Szocialista Párttal kötötte össze. Ez eleve eldöntötte a választás kimenetelét.
 

Az április 22-25 között sorra kerülő Budapesti Könyvfesztivál díszvendége a világhírű izraeli alkotó, Amosz Oz lesz. Izrael többször is irodalmi Nobel díjra jelölt írója látszólag 70 éves. Valójában legalább háromszáz esztendősnek tartja magát, hiszen más vidéken ennyi idő is kevés lett volna mindazon dolgok átéléséhez, melyeken keresztülment.

A filmet a Vörösmarty ART moziban 2010. május 13-án, csütörtökön, este 6 órától tekinthetik meg az érdeklődők kedvezményes 600 forintos áron a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében.
 

Minden jel arra utal, hogy Ámosz Ozt különös, már-már mítikus kapcsolat fűzi a taxisofőrökhöz, derült ki azon a pódiumbeszélgetésen, amin Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál idei díszvendégét látták vendégül. Az izraeli író fesztelen közvetlenséggel válaszolgatott Váradi Júlia okos kérdéseire, és noha itt-ott előkerült egy-egy előre gyártott, panelszerű válasz, összességében üdítő élményben volt része a hallgatóságnak.
 

Mikor helyet foglaltam a szokásos sarokban, az akvárium és a könyvszekrény között, valaki a nevemen szólított. Körülnéztem, de nem láttam, ki az. Tőlem jobbra ismeretlen nő ült, olyan ötvenes, akinek a haja, a tarkóján kis konty félébe volt szedve. Szemben volt az ablak, mögötte eső és sötétség, bal felől díszhalak úszkáltak az akváriumban. Ki szólíthatott a nevemen?
 

Magyarország azért lett Izrael célországa, mert „kellemes a klímája, amely önfenntartó tud lenni, amely jó helyen fekszik, stratégiai helyen fekszik, amelynek a népe kellően birka ahhoz, hogy önmaga vesse a nyaktiló alá a fejét. S akkor vannak olyan politikai szereplők, akik egy ilyen úgynevezett honfoglalást hajlandóak jó pénzért levezényelni.”

A múlt héten elhunyt Popper Péter pszichológus magyarnak és zsidónak is tekintette magát. Az antiszemitizmus gyökereiről, az úgynevezett másságról, a magyar identitásról vallott saját nézeteiről beszélt a HVG-nek nem sokkal a halála előtt.
 

Izraelben több tucat cég foglalkozik könyvkiadással, a szépirodalom mellett vannak köztük főleg szakirodalommal, tankönyvekkel foglalkozó egyetemek, valamint és jogi és szakkönyvkiadók is. A nagyobb újságok is megjelentetnek irodalmat, s az egy-két köztulajdonban, kibuci kézen lévő cég ellenére a kiadás üzlet, amely ha veszteséget termel, akkor csődbe megy.  

Figyelem, ez itt nem egy jóslat. Jóllehet, választások előtt még inkább megnövekszik a kereslet Delphoi vélt örökösei iránt, mi, politikai elemzők jobban tesszük, ha önmérsékletre intjük magunkat, és még a nyilvánosság legnagyobb nyomása alatt sem próbáljuk megmondani januárban, hogy mi lesz áprilisban.