UNICEF-felmérés: Gázában kevesebb gyerek éhezik, mint Finnországban
Az Algemeiner 2026. augusztus 7-én megjelent cikke egy friss, UNICEF által koordinált táplálkozási felmérésre hivatkozva felhívja a figyelmet, hogy a Gázai övezetben a gyermekek körében az akut alultápláltság jelenlegi szintje alacsony, és az adatok nem támasztják alá egy jelenleg is sokak által terjesztett éhínség képét.
Az Izrael és a Hamász között a Gázai övezetben zajló konfliktus közepette humanitárius segélyt szállító egyiptomi teherautók haladnak a Gázai övezet felé az Izrael déli részén található Kerem Shalom határátkelőhelyen, 2024. május 30-án. Fotó: REUTERS/Amir Cohen
A július 22-én közzétett felmérés a WHO módszertanát alkalmazta, és a gyermekek testsúlyát, testmagasságát, valamint felkar-körfogatát vizsgálta az akut alultápláltság meghatározására. A kutatás az övezet becsült lakosságának mintegy 83 százalékát, körülbelül 1,72 millió embert fedett le. Mintegy 360 ezer ember kimaradt a vizsgálatból a hozzáférési és biztonsági nehézségek miatt.
Az eredmények szerint az akut alultápláltság aránya a különböző gázai területeken 0,2 és 0,8 százalék között mozgott. Khan Júniszban és Rafahban 0,2 százalékos, míg Gáza városában és az északi területeken 0,8 százalékos értéket mértek. A cikk szerint ezek az arányok a háború előtti időszakhoz képest is hasonlóak vagy annál alacsonyabbak. Az Algemeiner külön kiemeli, hogy ezek messze elmaradnak az IPC (az élelmiszer ellátás mérőszáma) által a legsúlyosabb, 5. fázisú éhínséghez kapcsolt 30 százalékos akut-alultápláltsági küszöbtől.
A cikk regionális összehasonlítást is közöl. A felmérés adatai alapján Egyiptomban a vizsgált öt év alatti gyermekek körülbelül 3,3 százaléka, Iránban 4,3 százaléka, Jordániában pedig 2,3 százaléka alultáplált. A UNICEF 2025-ös összeállítása szerint Németországban 0,5, Finnországban pedig 1,4 százalékos arányt mértek. Ez alapján az Algemeiner címében arra következtet, hogy Gáza akut alultápláltsági mutatója még Finnországénál is kedvezőbb.
Az eredményeket izraeli tisztségviselők úgy értelmezik, hogy azok megkérdőjelezik az Izraelt a gázai lakosság szándékos éheztetésével vádoló állításokat. Danny Danon izraeli ENSZ-nagykövet szerint a felmérés „a tényeket állítja szembe a fikcióval”, miközben az izraeli külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy a mért értékek messze az éhínség nemzetközileg alkalmazott kritikus szintje alatt vannak.
A jelentés azonban nem állítja azt, hogy Gázában nincs táplálkozási probléma. A vizsgálat szerint körülbelül minden nyolcadik gyermek növekedési visszamaradással (stunting) küzd, ami hosszabb távú, krónikus táplálkozási problémák jele. Emellett az étrend minősége és változatossága komoly gondot jelent: Khan Júniszban és Rafahban a gyermekek akár 78 százaléka egészségtelen étrendet fogyasztott, míg Gáza városában és az északi területeken mintegy 64 százalékuk nem jut rendszeresen gyümölcshöz vagy zöldséghez. A kutatás szerint ezért az „akut alultápláltság alacsony, de a táplálkozási sérülékenység magas” helyzet jellemzi az övezetet.
Az Algemeiner szerint az eredmények összhangban vannak az IPC júliusi értékelésével, amely a 2025. októberi tűzszünetet követően javuló élelmezésbiztonsági és táplálkozási helyzetről számolt be a növekvő humanitárius segítségnyújtás következtében. A lap ugyanakkor felidézi, hogy az elmúlt években ENSZ-szervezetek és más nemzetközi intézmények többször is súlyos éhínségveszélyre, illetve éhínségre figyelmeztettek Gázában.
Összességében az Algemeiner cikkének fő állítása, hogy az új UNICEF-adatok jelentősen árnyalják a Gázáról kialakult éhínségnarratívát: miközben a lakosság táplálkozási helyzete továbbra is sérülékeny és a gyermekek étrendje komoly problémákat mutat, az akut alultápláltság mértéke a felmérés szerint jelenleg rendkívül alacsony, és nem közelíti meg az IPC leginkább kibővített éhínségi kategóriájának küszöbét.
