Rekordszintet ért el az orvosok, mérnökök és más magasan képzett izraeliek kivándorlása
Az Izraeli Adóhatóság kutatása szerint öt év alatt csaknem megduplázódott a képzett, magas keresetű izraeliek kivándorlása. Egy szakértő arra figyelmeztet, hogy a tendencia öngerjesztő folyamattá válhat, amelyet később nehéz lesz visszafordítani.
A high-tech szektor dolgozói tiltakoznak az igazságszolgáltatási rendszer tervezett átalakítása ellen Tel-Avivban, 2023. február 7-én. (Fotó:Tomer Neuberg/Flash90)
A technológiai és egészségügyi szektorban dolgozó, magas jövedelmű izraeliek egyre nagyobb számban hagyják el az országot: számuk öt év alatt csaknem megduplázódott – derül ki az Izraeli Adóhatóság új tanulmányából.
Az Izraeli Adóhatóság Tervezési és Gazdasági Osztályának kutatása az elmúlt évtizedben kivándorolt izraeliek jövedelmét vizsgálta.
Megállapította, hogy a tehetősebb izraeliek kivándorlási aránya 2023-ban és 2024-ben meredeken emelkedett, és rekordmagasságot ért el. Az arány csaknem kétszerese volt a 2019-ig jellemző szintnek.
Az adóhatóság elemzése szerint az agyelszívás aránytalanul nagy mértékben érinti az orvosokat, mérnököket és más magasan képzett, magas keresetű munkavállalókat, akik pályájuk legaktívabb szakaszában vannak.
„Az országot az utóbbi időben elhagyó izraeliekkel kapcsolatos valamennyi mutató következetesen ugyanazt a képet rajzolja ki: a társadalom erősebb és tehetősebb rétegeinek kivándorlási üteme növekedett, míg a gyengébb helyzetű rétegek körében a távozási arány szinte változatlan maradt” – írták a tanulmány szerzői, Dr. Ariel Greizaz és Nili Ben-Tovim.
„Ha a kivándorlók jövedelmét a lakosság átlagjövedelméhez viszonyítjuk, azt látjuk, hogy korábban a kivándorlók távozás előtti jövedelme hasonló volt a gazdaság átlagjövedelméhez, ma viszont körülbelül 50 százalékkal magasabb annál. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy az utóbbi években egy tehetősebb népesség hagyja el Izraelt.”
A tanulmány szerzői szerint nehéz megállapítani, hogy a kivándorlók összetételének megváltozása a koronavírus-járvány után a társadalomban és a munkaerőpiacon bekövetkezett jelentős változások következménye-e, vagy inkább a bírói reform körüli politikai válságra, illetve a 2023 óta Izraelt megrázó biztonsági eseményekre, az október 7-i támadásra és a gázai háborúra adott reakció.
Arra figyelmeztettek, hogy a magas jövedelmű izraeliek egyre gyorsuló kivándorlása évente mintegy 3,5 milliárd dollárnyi adóbevétel-kiesést okozhat.
A tendencia ráadásul öngerjesztő folyamattá válhat, amelyet később nehéz lesz visszafordítani – figyelmeztetett Itai Ater, a Tel-avivi Egyetem Coller School of Management közgazdászprofesszora.
„Az elmúlt években egyre több izraeli, köztük számos magas keresetű szakember, például orvosok és technológiai dolgozók hagyja el Izraelt” – mondta Ater a Times of Israelnek. „Létfontosságú, hogy még azelőtt kezeljük ezt a veszélyes tendenciát, mielőtt túl késő lenne.”
A tanulmány egy nappal azután jelent meg, hogy Dan Ben-David neves akadémiai közgazdász hasonló figyelmeztetést fogalmazott meg a Times of Israel számára; erről David Horovitz szerkesztői cikkében és a lap podcastjában is beszámolt.
Az adóhatóság tanulmánya egy olyan, a Tel-avivi Egyetem által a hét elején közzétett jelentést követően látott napvilágot, amely szerint 2025-ben is folytatódott az Izraelből való kivándorlás rekordokat döntő tendenciája: csaknem 50 000 izraeli hagyta el az országot, immár egymást követő harmadik évben.
Történelmileg az izraeli kivándorlást nagyrészt azzal magyarázták, hogy az emberek jobb gazdasági lehetőségeket keresnek külföldön. A Tel-avivi Egyetem jelentése azonban arra a következtetésre jutott, hogy
az elhúzódó katonai konfliktus és a politikai feszültségek is hozzájárulnak a kivándorlás magas szintjéhez, ami hosszú távon veszélyeztetheti az ország stratégiai érdekeit.
A kutatás, amely a dolgozó izraeliek jövedelmi szintjét és adófizetését vizsgálta 2015 és 2024 között, kimutatta, hogy 2019-ig az országból való távozást megelőző évben az izraeliek által befizetett jövedelemadó átlagosan mintegy 500 millió sékelt (166 millió dollárt) tett ki évente. 2023-ban és 2024-ben ez az összeg már évente körülbelül 1,2 milliárd sékelre emelkedett.
A tanulmány szerzői ebből arra következtettek, hogy az izraeli állampolgárok kivándorlása évente mintegy 700 millió sékelnyi potenciális adóbevétel-kiesést okozott. Az Izraeli Adóhatóság ugyanakkor pontosította, hogy ez nem jelenti azt, hogy az állam azonnal elveszíti a kivándorlók által korábban befizetett összes adót, mivel egyes kivándorlók megőrzik izraeli adóügyi illetőségüket, és távozásuk után is fizetnek adót Izraelben.
A kivándorlók távozás előtti évben mért átlagos éves jövedelme reálértéken mintegy 60 százalékkal emelkedett: a 2015–2019 közötti időszak körülbelül 125 ezer sékeles átlagáról 2024-re mintegy 200 ezer sékelre nőtt – derül ki a tanulmányból.
„Ha ez a riasztó tendencia ilyen ütemben folytatódik, öt éven belül Izrael évente 3,5 milliárd sékelnyi adóbevételt veszíthet” – mondta Greizaz és Ben-Tovim.
Egy olyan országban, ahol a jövedelmük alapján a felső 20 százalék adja az összes jövedelemadó-bevétel 92 százalékát, az országot elhagyó izraeliek összetételének megváltozása jelentős stratégiai kockázatot jelent az állami bevételekre és a gazdaság növekedésére nézve.
Izrael kis ország, kevés természeti erőforrással, amelynek növekedése és biztonsága nagymértékben az egyes ágazatokban koncentrálódó humán tőkétől függ. Ezek közül kiemelkedik a technológiai szektor, amely a bruttó hazai termék (GDP) mintegy ötödét, az export több mint felét adja, miközben a teljes jövedelemadó-bevétel mintegy egyharmadát a technológiai ágazat alkalmazottai által befizetett adó biztosítja.
Az életkori csoportok elemzése azt mutatta, hogy a 40-es és 50-es éveikben járó izraeliek aránya a kivándorlók között több mint 50 százalékkal nőtt. Ők a 20 év feletti kivándorlók mintegy 20 százalékát tették ki, szemben az egy évtizeddel korábbi 13 százalékkal.
A 30–40 év közöttiek aránya lényegében változatlan maradt, miközben a 20–30 évesek aránya csökkent. Utóbbiak jövedelme általában alacsonyabb, ezért az adóbevételekhez való hozzájárulásuk is jóval kisebb.
„A kivándorlók átlagéletkorának növekedése nem lineáris módon hat az összes adóbevételre, mivel a 30–50 évesek a magas jövedelműek és az elsődleges adófizetők” – írták Greizaz és Ben-Tovim.
Az Izraeli Adóhatóság tanulmányának céljaira kivándorlónak azt az izraeli illetőségű személyt tekintették, aki legalább három évet élt az országban, a távozás évében legalább 90 egymást követő napot Izraelen kívül töltött, majd a következő évben legalább 270 napig külföldön maradt.
