A legfrissebb adatok szerint szerte a világon mintegy 517 ezret tesz ki a holokauszt túlélőinek száma, és a túlélők fele a szegénységi küszöb alatt él.
 

Mivel a Coen testvérek ketten vannak, tulajdonképpen érthető, hogy kétszer olyan jó  filmeket csinálnak, mint a többiek. Hogy a tempót követni tudjuk, legújabb filmjüket ketten is megnéztük. A Serious Man egy zsidó közösségben játszódik, zsidó szereplőkkel, tele zsidó szimbolikával, úgyhogy mindenképpen kellett valaki, aki maga is átesett egy bár-miczvón, és bármikor előhúz egy anekdotát a lvovi rabbiról, hogy elmagyarázza, miről van szó. De kellett egy olyan is, aki éppen csak ismeri ezeket a dolgokat, mert végül is nem kizárt, hogy olyanok is megnéznék Larry Golpnik széthullásának történetét, akiknek esetleg nem volt bár-miczvójuk. Woody Allen, a Mindenható, a Jefferson Airplane és hatezer év minden tudása lesz a segítségünkre. Meg lehetett volna csinálni a filmet Újlipótvárosban is? Duplakritika zsidó és nem zsidó szemszögből.
 

Tel Avivban is meghatározzák a kulturális életet annak fogyasztói, az ott lakók.  Izrael lüktető központjában manapság főleg két korosztály él, a jómódú nyugdíjasok, akik még az 50-es 60-as években vásároltak maguknak lakást, mikor ez még lehetséges volt elérhető árakon az átlagos középosztálybeli izraeli halandó számára is, és a bérelt lakásokban élő fiatal szinglik a katonaság után, a családalapítás előtt. 

Egyik legfontosabb fiatal költőnk, Lanczkor Gábor legutóbbi kötete (Vissza Londonba) bonyolultan szabálytalan képleírásokból épül fel. Itt közölt verseinek tájleírásaiban is megfigyelhető ennek a látásmódnak a hatása. Nemcsak a leírás képzőművészeti metaforikájára gondolok (monokróm, mélység, felület), arra is, hogy a látvány leírása egyúttal elrendezés is, értelmezés, tehát képpé alakítás.

Larnaca mindössze harmincöt percnyi repülőútra van Tel-Avivtól. Avigdor Liberman szerint a Ciprushoz való földrajzi közelség is azt jelzi, hogy Izrael Európához tartozik. – Európai értékeket valló ország és a Közel-Kelet egyetlen demokráciája vagyunk, magas nemzeti jövedelemmel és életszínvonallal – hangoztatta lapunknak a zsidó állam Budapesten tárgyaló külügyminisztere és kormányfőhelyettese.
 

Ladislaus Löb magyar származású angliai professzor 2008-ban megírta hogyan került el Magyarországról Bergen-Belsenen át Svájcba, 1944-ben a híres Kasztner-féle mentőakció keretében. A szerzővel Erdélyről, Zsolt Béláról, a családtörténeti múlt eltűnéséről és a Kasztner Rezső személyével kapcsolatos máig tartó vitáról beszélgettünk.
 

A Jelenkor első idei lapszámából az amerikai költőnő, Adrienne Rich versét és Szlukovényi Katalin kísérőtanulmányának részletét ajánljuk.
 

Aggodalmat keltett lengyel és olasz zsidó vezetők körében egy vezető lengyel katolikus püspök hétfőn idézett nyilatkozata, amely szerint a zsidók “propagandaeszközként kisajátították” a holokausztot.
 

Kitűnőnek nevezte Magyarország és Izrael kapcsolatait a két állam külügyminisztere keddi budapesti találkozója után.
 

Van képem a jövő lehetséges alternatíváiról, de nem tudom, hogy mi lesz holnap. Nevelésem 19 éves koromban, a börtönben azzal fejeződött be,  hogy nem tudom mi lesz velem holnap, de ma mindenestre szabadon akarok gondolkozni. Elég a mának a maga baja, nem kell a holnapon rágódni. Addig is, amíg bírom, igyekszem megtenni a magamét, amit tennem kell.
 

A Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetőjeként figyelemmel kísérem a helybéli zsidósággal kapcsolatos információkat, melyek akár a sajtóban, akár visszaemlékezésekben megjelennek. Ennek köszönhetően összegyűlt már néhány dokumentum, s – ami igen fontos – személyes ismeretségek is kialakultak. 

Tíz éve nem volt olyan sok ismertté vált antiszemita cselekmény a világon, mint tavaly – áll abban a felmérésben, amelyet vasárnap terjesztett az izraeli miniszterelnöki hivatal elé a tájékoztatási minisztérium.
 

Hét évi szünet után a színész Mel Gibson ismét főszerepben. Pénteken mutatják be Amerikában új thrillerjét, Edge of Darkness címmel. Gibson visszatérése nem zökkenőmentes, úgy tűnik, számára bizonyos körökben nincs bocsánat.
 

„Kisszínházi” estek ismert és kevésbé ismert írónők regényeiből. Nem csak hölgyeknek, élőzenével és gasztronómiával

A beszélgetést vezeti és abban aktívan részt vesz: Gábor György Ph.D., Vallásfilozófus, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese, egyetemi tanár az Országos Rabbiklépző-Zsidó Egyetemen.

A zsidó Pest a főváros kisebbségi arcait bemutató sorozatunk következő része a lengyel, a szlovák és a szerb Budapest után, de kivételt képez annyiban, hogy gyakorlatilag külön sorozatot érdemelne. Bár alig van Budapestnek olyan kerülete, amelyről ne lehetne írni a zsidóság szempontjából, amelynek ne lenne zsidó története, mégis él a köztudatban egy történelmi zsidónegyed: Belső-Erzsébetváros.
 

Ma Belső-Erzsébetvárost hívjuk zsidónegyednek, pedig azelőtt sosem nevezték így. Egyrészt, mert bár nagyrészt zsidók lakták, nem kizárólagosan; másrészt, mert bár nagyrészt ott laktak a zsidók, de nem kizárólagosan. A Belső-Erzsébetváros történetét taglaló epizód után sorozatunk folytatásában Lipótváros, Újlipótváros, Újpest és Józsefváros zsidó arcával nézünk szembe.
 

Vona bezáratná a vezető tévécsatornákat, de valóságshowt indítana.
 

A Magyar Kultúra Napja szimbolikus jelentőségű eseményhez kötődik: 1823-ban ezen a napon született legfontosabb nemzeti jelképeink egyike, a magyarság önkifejezésének egyik legértékesebb alkotása, a Himnusz. De hasonlóan jelképez minket, magyarokat minden vers, könyv, film, színházi előadás, zene, festmény és más műalkotás, amivel mi, magyarok kifejezzük a bennünk lévő értékeket. Ezért fontos minden olyan kulturális esemény is, amely lehetőséget kínál arra, hogy közvetítsük ezeket – írja közleményében Mesteházy Attila.
 

A fizetés hangsúlyozottan az ENSZ-nek, valamint a Gázai övezetben és a Közel-Keleten másutt palesztin menekülteket segélyező ENSZ-ügynökségnek okozott anyagi károkkal függ össze.