Legfőbb ügyész: A kormány ígérete, hogy nem hajtja végre a LB döntését, aláássa a jogállamiságot
Komoly alkotmányos vita bontakozott ki Izraelben, miután a kormány bejelentette, hogy nem kívánja végrehajtani a Izraeli Legfelsőbb Bíróság egyik döntését a kereskedelmi médiaszabályozó testület működésével kapcsolatban. Ez az első alkalom az ország történetében, hogy a kormány nyíltan közli: nem fog eleget tenni egy legfelsőbb bírósági határozatnak.
A legfőbb ügyész, az államelnök és a miniszterelnök
Jichák Hercog államelnök élesen bírálta a döntést, és kijelentette, hogy a bírósági ítéletek figyelmen kívül hagyása „vörös vonal”, amelyet semmilyen körülmények között nem szabad átlépni. Szerinte az ilyen nyilatkozatok aláássák a nemzeti egységet és a jogállamiságot.
Az ellenzéki politikusok hasonlóan élesen reagáltak:
Jair Lapid szerint egy olyan kormány, amely megtagadja a bírósági döntések végrehajtását, elveszíti jogszerűségét, és ezzel Izrael történetének legsúlyosabb alkotmányos válságát idézi elő.
Naftali Bennett arra figyelmeztetett, hogy a bírósági döntések semmibevétele „anarchiához vezet az utcákon”, és az állam meggyengüléséhez vezethet.
A vita középpontjában a kereskedelmi televíziókat és rádiókat felügyelő hatóság működése áll. A kormány szerint a testület a szükséges taglétszám hiányában nem jogosult döntéseket hozni, míg a Legfelsőbb Bíróság korábban úgy határozott, hogy a működését ennek ellenére is folytatnia kell. A kabinet ezért úgy döntött, hogy az ilyen körülmények között meghozott döntéseket nem ismeri el.
A lépés sokak szerint veszélyezteti a hatalmi ágak egyensúlyát és a jogállamiságot, míg a kormányoldal azt állítja, hogy a bíróság túllépte hatáskörét, és a kabinet minden törvényes eszközzel igyekszik megváltoztatni a döntést.
A kereskedelmi televíziókat és rádiókat felügyelő hatóságnak kellene jóváhagynia a Channel 13 felvásárlását egy technológiai vállalkozókból álló befektetői csoport által. A csoport élén a kormány egyik ismert bírálója áll.
Azok a szervezetek, amelyek a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak a kormány ellen, azt állították, hogy Slomo Karhi miniszter és a kabinet politikai ellenőrzést kívánt szerezni a tanács felett annak érdekében, hogy megakadályozza a felvásárlást. Maga a bíróság is erre utalt egy májusi ideiglenes végzésében, amelyben gyakorlatilag azzal vádolta Karhit, hogy jogellenesen próbált befolyást gyakorolni a tanácsra annak működésének akadályozása, és ezzel együtt a Channel 13 felvásárlásának meghiúsítása érdekében.
Az Izraeli Ügyvédi Kamara elnöke szerint „Izrael nem fogja túlélni”, ha a lépés következmények nélkül marad.
Gali Baharav-Miara legfőbb ügyész – akit a kormány korábban sikertelenül próbált leváltani, és akinek a hatáskörét az igazságszolgáltatás átalakítására irányuló törekvései részeként jelentősen csökkenteni kívánja – a kabinet nyilatkozatát „újabb súlyos kísérletnek” nevezte arra, hogy meghiúsítsák a Legfelsőbb Bíróság döntéseinek végrehajtását, valamint megfélemlítsenek mindenkit, aki ezeket a döntéseket végre kívánja hajtani vagy azokra kíván támaszkodni. Hozzátette: a kabinet nyilatkozata „aláássa a jogállamiság alapvető elveit”.
