Alaptörvénybe iktatják a Tóra tanulását Izraelben?

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Az izraeli parlament (Kneszet) a napokban első olvasatban megszavazta a Tóra tanulását Izrael egyik alapvető értékének nyilvánító alaptörvényt azzal a céllal, hogy „különleges jogállást” biztosítsanak a jesivákban tanuló vallásos férfiaknak, azaz megvédjék a katonai szolgálatot elkerülőket a jogi szankcióktól és a büntetőeljárásoktól.

Jesiva Izraelben

A javaslatot a parlament házbizottsága tárgyalja tovább, majd még két plenáris szavazáson kell átmennie ahhoz, hogy törvénnyé váljon. A Kneszet hivatalos oldalain és a friss hírekben egyelőre nincs konkrét dátum sem a házbizottsági ülésre, sem a második/harmadik olvasatban tartandó plenáris szavazásokra.

A vitatott törvény kimondja, hogy „a Tóra tanulmányozása a zsidó nép örökségének és Izraelnek alapvető értéke”, célja pedig „a Tóra-tanulás alapvető állami értékként való elismerése annak érdekében, hogy egyensúlyt teremtsen más alapvető állami értékekkel szemben”.

A törvény annak a politikai megállapodásnak a része, amelyet Benjámin Netanjahu miniszterelnök az ultraortodox pártok vezetőivel kötött. A kormányfő támogatja az alaptörvény elfogadását, cserébe az ultraortodox pártok támogatják a kormány igazságügyi reformjának további elemeit, az állami helyett politikai vizsgálóbizottság felállítását a 2023. október 7-i terrortámadás ügyében, valamint a választások időpontjával kapcsolatos koalíciós megállapodást.

Az ultraortodox pártok azért szorgalmazzák a törvényt, hogy a Tóra-tanulás jogi státuszának megerősítésével biztosítsák a jesivák hallgatóinak tömeges felmentését a katonai szolgálat alól, egy másik törvényjavaslattal a szolgálatmegtagadók elleni büntetőjogi fellépést is meg kívánják akadályozni, ezt még nem tűzték a parlament napirendjére.

A keleti ultraortodoxokat tömörítő Sasz párt vezetője, Arje Deri üdvözölte a törvény első olvasatban történt megszavazását, az ellenzéki pártok vezetői azonban élesen bírálták a tervezett törvényt. Az Egyenesség (Jásár) párt elnöke, Gadi Eizenkot szerint a törvény elfogadása „közvetlen támadás a nemzet gerince ellen”. (Eizenkot véleménye azért bír jelentőséggel, mert Izraelben jelenleg ő az egyik legnépszerűbb politikus, akinek a közvélemény-kutatások szerint esélye lehet a miniszterelnöki posztra.)

A törvényalkotás menetrendje a továbbiakban a következő:

  • a házelnök kijelöli a részletes vitát lefolytató bizottságot (ez lehet a házbizottság is);
  • részletes vita a bizottságokban (itt döntenek a benyújtott módosító javaslatokról;
  • a törvényalkotási bizottság összegző jelentést készít;
  • második és harmadik olvasat a Kneszetben;
  • zárószavazás, amihez (mivel az alaptörvény módosításáról van szó) különleges többség kell.

MIÉRT KÜLÖNLEGES AZ IZRAELI TÖRVÉNYJAVASLAT?

Ha a Kneszet elfogadja, Izrael lenne az első modern állam, ahol egy szent irat tanulmányozása – nem maga a vallás vagy egyház – kerülne be alaptörvényi szintre mint alapvető érték. A Tóra-tanulásnak a zsidó hagyományban különleges, központi szerepe van: nem csak vallásgyakorlás, hanem önálló micva/parancsolat, ezt akarják most jogi státuszba emelni. A Bibliával kapcsolatban ilyen kezdeményezésről nem tudni más országban.

A BIBLIA SZEREPE MÁS ÁLLAMOK ALKOTMÁNYÁBAN

Egyetlen ország alkotmánya sem említi konkrétan a Biblia tanulását/tanulmányozását alapértékként vagy állami kötelességként. Az USA-ban voltak próbálkozások a Biblia iskolai kötelezővé tételére, de az Alkotmány 1. kiegészítése tiltja az államvallást. Oklahoma államban 2024-ben rendelet írta elő, hogy az általánis iskola 5-12. osztályában a Bibliát be kell építeni a tantervbe, de ez nem országos és nem alkotmányos szint, hanem egy amerikai tagállam oktatási rendelete.

Ugyanakkor több európai ország alkotmánya utal a kereszténységre vagy Istenre, de nem a Biblia tanulására:

  • Dánia: „Az Evangélikus-Lutheránus Egyház Dánia államegyháza”;
  • Görögország: „A Szent, Egylényegű és Oszthatatlan Szentháromság nevében”;
  • Magyarország: „Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét”;
  • Szamoa: Épp most módosítják az alkotmányt, hogy „keresztény nemzetnek” nyilvánítsák, de ez sem a Biblia törvénybe foglalt tanulásáról szól.

(A Mazsihisz.hu összeállítása, felhasználva az MTI tudósítását.)