A zsidóság – véleményem szerinti – egészséges identitásához az a felismerés vezethet el, ha ráébredünk, hogy a gyűlölet és az esetleges szenvedés tapasztalata nem lehet identitásunk formáló alaptétele. Ezzel szemben újból meg kell ismernünk, fel kell építenünk, a „zsidó” pozitív fogalmát, amely lehetőséget teremthet a pozitív zsidó tudat kiépítésére.
 

A magyar származású Holokauszt túlélő, Elie Wiesel, béke Nobel díjas, világhírű író, a Holocaust óta először érkezik hivatalos látogatásra Budapestre, 2009. december 9-én. 

Magyarországon nincs olyan, közös tulajdonságokkal, érdekekkel, értékekkel, vagy bármi mással jól körülhatárolható közösség, amelyet úgy általában zsidóságnak nevezhetnénk. A közbeszédben a vallásos zsidók és a zsidó származású/identitású magyar állampolgárok halmazát értik alatta.

Megtámadtak és megvertek egy zsidó férfit Budapesten, a rendőrség közösség tagja elleni erőszak miatt kezdett nyomozni. A férfitól Köves Slomó főrabbi szerint megkérdezték, hogy zsidó-e, aztán ütöttek.
 

A Mazsök elmúlt félévének története

2008. november 6-án annak rendje és módja szerint kiküldték a meghívókat a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) kuratóriumának ülésére. Aztán két nappal a meghirdetett időpont (november 26) előtt az ülést törölték. … Tovább »

Több mint egy éve nem sikerül felállítani a zsidó közösségi vagyon rendezését szolgáló bizottságot
 

A XXI. század legyen valóban a fényesség ünnepe, egy olyan XX. század után, amelyben volt sok, az emberi sorsokat tönkretevő sötét korszak, többek között a vészkorszak – mondta Rogán Antal, az V. kerület polgármestere az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Chabad Lubavics Alapítvány által szervezett hanuka ünnepség harmadik napján mondott ünnepi beszédében Budapesten kedden.
 

November 16-án a megalakult a Mazsihisz által életre hívott Magyar Zsidó Kongresszus. A körülbelül öt órás alakuló ülést Feldmájer Péter vezette. Néhány kritikus megjegyzést és hozzászólást leszámítva komolyabb viták nem voltak: a Kongresszus saját működési szabályzatának megalkotásával volt elfoglalva. Határoztak a különböző bizottságokról és megválasztották a Kongresszus elnökségét.

Változtatni kell azon, hogy a magyar állam diszkriminatív módon kiemel egy zsidó szervezetet, a Mazsihiszt, a többi közül, és csak vele tartja a kapcsolatot – mondta Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija vasárnap Budapesten az MTI-nek. 

A Mazsihisz, mint előző számunkban hírt adtunk róla, 2008. november 16-ra hívta össze a Magyar Zsidó Kongresszust, melyen „részt vehet minden olyan önálló jogi személyiségű, vagy jogi személyiség nélküli csoport, amely magát magyar zsidóként határozza meg.” 

A mai zsidó népiség és vallás összefüggéseiről komoly vita bontakozott ki az Élet és Irodalom, illetve a www.zsido.com hasábjain. A különféle álláspontokat erőteljesen színezte a szerzők világnézeti elkötelezettsége, hozzáállása. Novák Attila írására Köves Slomó, a Chabad-EMIH rabbija reagált, majd erre viszontválaszolt „Montefiore” és ismét Novák Attila. A vita lényege akörül forog, hogy a zsidóság mennyiben azonos magával a vallással, illetve milyen egyéb tartalmai vannak, lehetnek. Az alábbiakban csokorba gyűjtve, időrendben közöljük a vita dokumentumait.
 

Forrás: Független Hír Tv 2008. június 22. Jonah Metzger, Izrael askenázi főrabbija vasárnap átadta az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) Keren Or nevű zsinagógájának kibővítését, ami Budapest első új zsidó imaháza a holokauszt óta, és az ehhez kapcsolódó kulturális … Tovább »

Forrás: EMIH 2008. február 18. / Köves Slomo A magyar sajtóban megjelenő publikációimra (olyanra mint például a „Kell-e egységes zsidó képviselet?) és a Heti Válaszban Szőnyi Szilárd „Ószövetség” – címmel megjelent írására reagálva Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke … Tovább »

A flódniügy megingatta a Mazsihisz véleménymonopóliumát Forrás: Heti Válasz 2008. január 22. / Szőnyi Szilárd Miután a judapest.org munkatársai decemberben egy tál süteménnyel jelezték Sólyom Lászlónak, hogy nem értenek egyet az államfő meghívását bojkottáló Magyarországi … Tovább »

2008. január 17. / EMIH Az utóbbi hetekben egyre nagyobb vihart kavar a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos törvénymódosítás, amelyet a Parlament nagy többségben elfogadott. Az új törvény lehetővé tenné, hogy egy kisebbséghez tartozó személyek polgári pert indítsanak olyan személyek … Tovább »

2007. december 10. / Gadó János A Mazsihisz vezetői nem fogadták el a köztársasági elnök meghívását az immár hagyománnyá vált, a történelmi egyházak képviselőivel együtt elköltendő ebédre. Udvarias, de egyértelműen fogalmazott levelükben azzal indokolták döntésüket, hogy … Tovább »

Gadó János / 2007. augusztus A Magyar Nemzet augusztus 14-i száma interjút közölt Vona Gáborral, a Jobbik párt elhíresült vezérével, akinek nevét a Magyar Gárda alapítása nyomán kapták fel a lapok („Hamarosan zászlót bont a Magyar Gárda”). Az írás sajátossága, hogy az újságíró, … Tovább »

2007. július 9. Heisler András cikke mindenképpen elérte elsődleges célját: vitára sarkall (Cenzúrázott gondolatok, ÉS, 2007/24.). Vitára sarkall, mert a maga sajátos módján problémákról beszél, mert a megszólaló személye önmagában érdekes, és mert a nyilván jó szándékú … Tovább »

2007. május 10. Ideje változtatni azon, hogy a zsidó identitás elsősorban a holokauszt emlékének megőrzésében és az antiszemitizmus elleni küzdelemben nyilvánuljon meg – nyilatkozta lapunknak Köves Slomó ortodox rabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetője. … Tovább »

Március 1-én, a Király utcai Sirályban a konzervatív, vallásos zsidó ifjúsági szervezet, a Marom vitaestet rendezett, a fenti címmel. A vitaest előzménye az volt, hogy az Amerikai Konzervatív Mozgalom rabbigyűlése 2006. december 6-i döntést hozott, melynek értelmében a homoszexuális kapcsolatok bizonyos formái megengedhetők.