Elie Wiesel hatvan év után Budapesten

„Magyar-zsidó együttélés” – szimpózium a Parlamentben

Az emberi jogok és a világbéke elkötelezett 81 éves harcosának budapesti látogatása, természetesen túlmutat a zsidó közösség számára hordozott jelentőségén. Az EMIH által szervezett budapesti látogatás alkalmával az író igyekszik eljutatni üzenetét a döntéshozó politikai vezetéshez és a magyar társadalom egészéhez is. Budapesti tartózkodása során a Magyar Országgyűlés Emberijogi, kisebbségi, civil – és vallásügyi bizottsága, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége közös szervezésében díszvendége és központi előadója lesz a „Magyar-zsidó együttélés a közös jövőért” konferenciának, ahol a hitközségek vezetőin túl többek közt felszólal Kányádi Sándor, Kossuth díjas magyar költő, és köszöntőt mond Bajnai Gordon miniszterelnök. Ittléte alatt külön találkozik hazai egyházi vezetőkkel, előadást tart a Hetek klubjában, találkozik továbbá Sólyom László államelnökkel, Bajnai Gordon miniszterelnökkel, a magyar Holocaust túlélők egy csoportjával, a sajtó képviselőivel és ellátogat a budapesti Holokauszt Emlékközpontba.

Díszvacsora Elie Wiesel tiszteletére

December 9-én Wiesel a Chábád Lubavics Alapítvány tiszteletére rendezett jótékonysági vacsora díszvendége lesz, ahol előadást is tart. A díszvacsora házigazdája: Vitray Tamás. Az est vendégei lesznek többek között: Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke, Aliza Bin-Noun, Izrael budapesti nagykövetasszonya, Jeffrey Levine, az Amerikai Nagykövetség ügyvivője, Dorothee Janetzke-Wenzel, Németország budapesti nagykövetasszonya és a magyar kulturális élet kiemelkedő személyiségei. Az esten fellép: Vásáry Tamás, Kossuth díjas zongoraművész és Érdi Tamás, zongoraművész.
Wiesel, egyes szóbeszédek szerint a múltban nem fogadta el magyar állami vezetők invitálását, most mégis hazánkba látogat, ugyanis a 20. század egyik legjelentősebb zsidó szellemi vezetőjét, a világméretű lubavicsi mozgalom fejét, az 1994-ben elhunyt Menachem M. Schneershon rabbit egyik szellemi mentorának tekinti, és a lubavicsi mozgalom munkáját úgy Magyarországon, mint külföldön figyelemmel kíséri és támogatja.

Az esemény sajtó nyilvános részei:

2009. december 9., szerda:
– 15.00 – 16.30 „Magyar-zsidó együttélés” – szimpózium a Parlament felsőházi termében
– 19.00 – 20.00 „Közös jövőért” – Jótékonysági vacsorát megelőző koktélparti (Corinthia Grand Hotel Royal)

2009. december 10., csütörtök:
– 10.00 – 10.30 Találkozó Sólyom László államelnökkel (Sándor Palota)
– 11.45 – 12.30 Találkozó magyar holokauszt túlélők egy csoportjával (Keren Or, EMIH Központ, Bp. 1052 Károly krt. 20.)
– 14.30 Sajtótájékoztató (President Hotel, 1054 Hold u. 3-5.)

A látogatás főbb szponzorai: Az ATV és a Bank Hapoalim budapesti képviselete.

Háttér anyag

Elie Wiesel, 1928. szeptember 30-án Máramarosszigeten született, ortodox hászid zsidó családban. Édesapja Magyarországról származott, ezért anyanyelve a jiddis mellett, magyarul is beszél. Hagyományos ortodox, héder és jesiva nevelésben részesült. Tizenöt évesen családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan a monowitzi, majd a buchenwaldi táborba került. Szülei és hatéves húga nem élték túl a borzalmakat.

1948-tól a Sorbonne-on filozófiát tanult, majd újságíróként dolgozott. A Párizsban eltöltött évek alatt kezdett el könyveket írni. Esszéi, novellái és drámái elsősorban az európai zsidóság kiirtásáról szóltak. Ő használta először – mai értelemben – a holokauszt kifejezést.

1986-ban Nobel-békedíjat kapott, mint „az egyik legfontosabb vezéralak és szellemi vezető azokban az időkben, amikor az erőszak, az elnyomás és a fajgyűlölet rányomta bélyegét a világ arculatára.” Nem sokkal ezután feleségével megalapították az Elie Wiesel Alapítványt az Emberiségért, amelynek a mai napig elnöke. Őt tartják a holokauszt történetének egyik legismertebb szakértőjének. 1978 és 1986 között a nemzetközi holokauszt-emlékbizottság elnöke volt. Napjainkban is fő feladatának tekinti a fajgyűlölet elleni küzdelmet.

Közel negyven könyvet írt, amelyből több magyarul is megjelent: Az éjszaka (1956), A hajnal (1961), Az eskü (1973), Egy meggyilkolt zsidó költő testamentuma (1980), Minden folyó a tengerbe siet (1995).