Összesen 681 találat (1 - 20) : István József.
Az Elizélt Palota második emeleti büféjében láttam először 72 őszén, nem lehetett nem felismerni a két remekmű, a 68-ban megjelent Avraham Bogatir hét napja és az 1971-es Hová tűntek a katonák? borítójának alapján. Elképedtem, hogy a legnagyobb magyar író csak úgy megjelenik … Tovább »
A Budapesttől 180 kilométerre fekvő szlovákiai kisvárosban, Galántán – ahogy számos más településen – a második világháború tragikus eseményeit megelőzően nagyon erős zsidó közösség élt, a város lakosságának mintegy 30 százalékát zsidók tették ki. A soá utáni időkben … Tovább »
Tadeusz Borowski lengyel író, költő, publicista Auschwitzi napló című írásából készült az a monodráma, amelyet a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából mutattak be a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. A közönséget dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó … Tovább »
Meghívó
Zsidó emlékek nyomában Kecskeméten
Időpont: 2025. április 6. vasárnap
Találkozó: 8.40-kor Budapesten a Nyugati Pályaudvaron vagy 10.30-kor Kecskeméten a Jókai utca 34. előtt
Program:
10.45 Botlatókő elhelyezés a Jókai utca 34 előtt Dezsőfi István és … Tovább »
Ráv Sáchnak, az egyik legtekintélyesebb cháredi rabbinak tulajdonítják a mondást: „A Chabad a zsidósághoz legközelebb álló szekta[1]”.
Írásunk apropóját az a tény szolgáltatja, hogy 2025. március 23-án, példátlan módon, a Vészkorszakot idéző látványvilágban a Chabad … Tovább »
A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) és a Fővárosi Önkormányzat március 20-án, csütörtökön 15 órától rendezi meg a Radnóti Miklós Antirasszista Díjak és az Egyesült Európáért Civil Díj átadó ünnepségét a budapesti Radnóti Miklós Művelődési … Tovább »
“Elvbarátok”
A magyar-izraeli kapcsolatok látványos leépülése, majd 1967-es megszakadása, valamint a magyar hatóságok folyamatos cionista-ellenes vegzálása sem szakította meg teljesen a zsidó állam iránti érdeklődést, az empátiától a nyílt szolidaritásig terjedő érzéseket, … Tovább »
Budapest a képzőművészeti kiállítások terén élvonalban jár. Tamara Łempicka (1894–1980) festőnő nemrég bezárt kiállítása a Lengyel Intézetben erre jó példa. A zsidó származású művész előző kiállítását 2024 őszén San Franciscó-ban láthatta a közönség, 2025 márciusában … Tovább »
Uri Asaf és Nádler István kiállítása a 2B Galériában.
megnyitó: 2025.03.19. szerda, 19 óra
megnyitja: Tillmann József
Galériánkban alig több mint egy év után Nádler István és Uri Asaf második közös kiállítását üdvözöljük: két festőművész, két régi barát, … Tovább »
A zsidótörvények beköszöntével a zsidó származású történészeket is kitessékelték a tudomány művelői közül. Grünwald Fülöp, a zsidó gimnázium tanára a korábban már idézett, 1940-ben megjelent Ararát évkönyvben tekintett vissza azokra a zsidó származású történészekre, … Tovább »
Budapest Főváros Levéltárába került be pár évvel ezelőtt Szilágyi Ernőnek (a Kasztner csoport tagjának, cionista vezetőnek, akit egyébként Cvi-nek hívtak a mozgalomban /1898-1973/) és családjának fontos hagyatéka.[1] A fond Szilágyi Ernő, Szilágyi László (a báty) és felesége, … Tovább »
RUTTKAI ÉVA volt a SZÍNÉSZNŐ azokban az években.
Tündérkirálynő… minden, ami csillogás, siker, ragyogás, személyében volt a Vígszínház, azokban az években is, amikor az épületet a Magyar Néphadsereg Színházának nevezték. Mindezt csak azért írom, mert ebben a szerepben … Tovább »
A Tórában, a Talmud szerint, „nincs előbb és később”, nincs belső időrend, minden történet egyszerre létezik és történik újra mindörökké. Szereplői jól ismerik és évről-évre velünk olvassák közös élettörténetüket, mégis átélik, mintha először történne … Tovább »
Prof. Dr. Grósz Andorral, a Mazsihisz elnökével, és a frissen habilitált Dr. Balázs Gáborral, az OR-ZSE rektori jogokat gyakorló általános rektorhelyettesével beszélgettünk arról, hogy milyen koncepció mentén újul meg az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, és hogyan képzelik … Tovább »
Amszterdam és Los Angeles kétszeres kardcsapatbajnokát tündöklő tehetséggel áldotta meg a sors, minden idők legeredményesebb magyar olimpikonja, a nála mindössze hat évvel fiatalabb csapattárs, Gerevich Aladár ezt mondta róla: „Petschauer mindenkinél jobb volt!”
Az 1928-as amszterdami … Tovább »
Vajon hogyan kommunikálhatott egy neológ rabbi az 1960-as évek elején, amikor nyilvánvaló politikai nyomás alatt kellett intézményét vezetnie? Nem csupán saját maga és családja megélhetéséért, de munkatársaiért, tanítványaiért, az intézményéért, annak történelmi hagyatékáért … Tovább »
Scheiber Sándor beszéde a szegedi zsinagóga 50 éves jubileumán
„Ha a 70. születésnap az öregkor nyitánya, nincs mit örülnöm neki. Bár – hasonló alkalommal – Édesapám azt vallotta: testben megöregedhetik, de szíve fiatal marad. Őt különben is idéztem volna. Tőle tanultam … Tovább »
Szombaton felavatták Csurka István szobrát a lakitelki Hungarikum Ligetben, az avatáson részt vett Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója is.
Az MTI szerint a történész az eseményen arról beszélt, az író „hivatása, vallása a magyarság … Tovább »
Ez volt a XX. Század Intézet által szervezett Csurka-konferencia tételmondata.
Az 1989 utáni korszakban senki nem tett annyit a zsidógyűlölet újjáélesztéséért, mint Csurka István. Több mint két évtizeden át ontotta írásait az általa szerkesztett Magyar Fórum hasábjain, … Tovább »
1944 július közepén már nincsenek zsidók Bonyhádon, legtöbbjük már nem is él.
Bonyhád a Völgységi tájegység központja. Az első zsidó betelepülők 1740 táján érkeztek ide, hogy aztán az ország egyik legjelentősebb zsidó közösségeként mezővárossá fejlesszék az elmaradott … Tovább »