Összesen 40 találat (1 - 20) : Hegedűs Arno.
Kik vagyunk, és miért írtuk alá a petíciót?
Magyar zsidók, akiket megsebzett a Hámász terrortámadása.
Magyar zsidók, akiknek ugyanúgy, azóta is csillapíthatatlan fájdalmat okoz a kegyetlenül megkínzott, megbecstelenített, meggyilkolt izraeli áldozatokra gondolni.
Magyar … Tovább »
„A palesztinok és zsidók közös emberiességéért” című petícióra Gábor György vitacikket írt, Hegedűs Arno válaszolt rá, Gábor György viszontválaszolt. Az alábbiakban Karsai László történész, egyetemi tanár hozzászólását közöljük.
Gábor György az OR-ZSE … Tovább »
„A palesztinok és zsidók közös emberiességéért” című petícióra Gábor György vitacikket írt, Hegedűs Arno válaszolt rá, s most Gábor György viszontválaszát közöljük.
A szöveg első pillantásra a pluralizmus és a közösségi diskurzus fontosságát hirdeti. Ám … Tovább »
Válasz Gábor Györgynek
A magyar zsidó közösség vitái ma nem csupán a közel-keleti háborúról szólnak, hanem arról is, hogy képesek vagyunk-e emberi méltósággal és felelősséggel beszélni ezekről a kérdésekről. A petíció aláírói nem Izrael önvédelemhez való jogát … Tovább »
Magyar zsidók egy csoportja petíciót indított “A palesztinok és zsidók közös emberiességéért”. Most – mint fogalmaznak – “arra kérik minden magyar honfitársukat (zsidó és nem zsidó magyarokat egyaránt), hogy további aláírásukkal a Peticiok.com felületén támogassák a nyilatkozatban … Tovább »
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Gáza elfoglalása mellett döntött, majd a biztonságpolitikai kabinet megerősítette a döntést, akkor is, ha ezzel veszélybe kerülnek a túszok. Biró Tamás tegnap azt kérdezte a magyar zsidó közösségtől, mi a fontosabb: a túszok élete vagy … Tovább »
A túszok hazatérése minden zsidó közösség tagja számára központi jelentőségű, legyen szó Izraelről vagy a diaszpóráról. A halákhikus hagyomány alapján az önvédelem erkölcsi és vallási kötelesség, amely rendkívül mélyen gyökerezik a zsidó gondolkodásban. Ugyanakkor a … Tovább »
A neológia rövidesen rektort választ az OR-ZSE élére. Biró Tamás, az intézmény korábbi tudományos rektorhelyettese aktuális és stratégiai kérdéseket fogalmaz meg.
Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) rektori pozíciójában 2018 nyarán váltotta a germanista Vajda … Tovább »
Scheiber Sándor beszéde a szegedi zsinagóga 50 éves jubileumán
„Ha a 70. születésnap az öregkor nyitánya, nincs mit örülnöm neki. Bár – hasonló alkalommal – Édesapám azt vallotta: testben megöregedhetik, de szíve fiatal marad. Őt különben is idéztem volna. Tőle tanultam … Tovább »
Már csak pár nap van hátra a zsidó közösség legnagyobb éves találkozásáig, a Judafestig! A megújult rendezvényt a Bálint Ház ezúttal egy hatalmas piknik keretében a város közepén tartja.
Szeptember 10-én egy napra átváltozik a Madách tér: a szürke betont fű, a parkoló … Tovább »
Debrecenben született, édesanyjával együtt fél éves korában, 1944 júliusában a gettóból Bécsbe deportálták. Amikor felszabadultak, visszajöttek Debrecenbe. Apja családja, hat testvér és két szülő is Bécsben volt, az apa és nagyobb fiútestvére munkaszolgálatban, de csak apja … Tovább »
Az államszocializmus és kommunizmus bírálata a XX. századi és kortárs zsidó származású szépírók és esszéisták műveiben.
Bevezető
Amennyire tipikus a zsidó szocialista forradalmár kliséje a magyar és világirodalomban – ezen etalonok körébe tartozik mások mellett … Tovább »
Hogyan lehet megírni a zsidó színházat és drámát identitás(ok) történeteként?
Peremiczky Szilvia nagy lélegzetű tanulmánykötete holisztikus és multidiszciplináris közelítéssel elemzi a zsidó színház történetét az identitás lehetséges változásainak szempontjából: … Tovább »
A Waiting for America. A story of emigration (Amerikára várva. Egy emigráció-történet) Maxim D. Shrayer, a Boston College orosz és angol irodalom, valamint zsidó tanulmányok professzorának első, önéletrajzi ihletésű regénye.[1]
A Waiting for America retrospektív narratív struktúrájából … Tovább »
Részlet Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete / 1861-1945 c. könyvéből
A historizmus korszaka (1862–1905)
Az építészeti historizmust, avagy az eklektikát számos különböző módon definiálják. Jelen kötetben historizmus alatt az 1860-as évek eleje (az … Tovább »
Martin Gilbert[1] brit történész egy egész könyvet[2] szentelt a vészkorszak idején üldözötteket mentő igaz embereknek. Az alábbiakban a Magyarországgal foglalkozó fejezet első részét közöljük.
A magyar állami felelősség leszögezése, a társadalmi közöny és a deportáltak … Tovább »
A Kortárs Kiadónál jelent meg Sárközi Mátyás kötete, a Margit, ami nagyanyjáról, Molnár Ferenc feleségéről, egyetlen gyermekük, Molnár Márta édesanyjáról szól. Vészi Margit kezéért hajdan, a századforduló utáni békeidőkben Ady és Molnár vetekedtek egymással. Molnár … Tovább »
Gedó György olimpiai és Európa-bajnok ökölvívó, az egyetlen magyar bokszoló, aki négy olimpián vett részt.
1949. április 23-án született Budapesten. Vér szerinti szüleit nem ismerte, gyermekkorában nevelőszüleivel Békéscsabára költözött, itt kezdett bokszolni … Tovább »
Az elmúlt évtizedekben a budapesti köztudatban elterjedt tévhit szerint a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga a status quo ante irányzathoz tartozott, és eszerint a három belső-erzsébetvárosi nagy zsinagóga által alkotott háromszög csúcsai egyben a 19–20. század fordulóján kialakult … Tovább »
A Mazsihisz folyamatosan frissülő ajánlójából megtudhatják, hogy idén hol és mikor lesznek a különböző hanukai rendezvények. Ami mindenütt közös: a gyertyagyújtás, a fánk és a buli!
A Hanuka idén december 3-tól december 10-ig (a zsidó naptár szerint kiszlév 25-től tévét … Tovább »