Sajtóvisszhangok az amerikai félidős választásokról
A legtöbb zsidó lap foglalkozik a michigani szenátusi választáson győztes Abdul El-Sayeddel, hozzátéve, hogy ő lesz az Egyesült Államok szenátusának első muszlim tagja. A nagy médiafigyelmet kapott kampánya középpontjában az Izraellel kapcsolatos véleménye állt, emiatt szélsőségesnek tartják, de az antiszemitizmus vádja is felmerült ellene.
Abdul El-Sayed
Az egyiptomi bevándorlók gyermekeként született, 41 éves orvos, akit a Muszlim Testvériséggel való kapcsolattal vádoltak, és Trump „veszélyes dzsihádistának” nevezett, Barack Obama viszont támogatott, Detroitban jelentette be győzelmét. A beszédében az ellenfeleit támogató AIPAC-ot, is szóba hozta: állítása szerint az Izrael-barát lobbiszervezet 42 millió dollárt költött a legyőzésére, és összesen több mint 350 millió dollárt fordítottak az ő kampánya ellen, de a sajtó szerint ez erős túlzás.
Ismételten felszólított az Izraelnek nyújtott valamennyi amerikai katonai támogatás megszüntetésére (ellentétben azokkal a demokratákkal, akik csak a támadó fegyverek szállításának korlátozását támogatják, de továbbra is finanszíroznák Izrael védelmi rendszereit). „Nem akarjuk, hogy a pénzünket apartheidre, népirtásra vagy háborúra fordítsák” – mondta győzelmi beszédében; az amerikai adófizetők pénzét nem külföldi katonai műveletekre, hanem az Egyesült Államok iskoláira, egészségügyére és infrastruktúrájára kellene fordítani.
A kampánya során az őt támogató politikai hirdetés is az Izraelnek nyújtott amerikai katonai segítséget okolta az amerikai élelmiszerárak emelkedéséért. A reklámban egy nő arról beszélt, hogy nem engedheti meg magának a tojásvásárlást, mert hét dollárt kell félretennie „a palesztinok megölésére”.
El-Sayed a szenátorrá választását ünneplő beszédét az arab insallah („ha Isten is úgy akarja”) és alhamdulillah („hála Istennek”) kifejezésekkel színesítette.
* * *
Ben Shapiro, amerikai konzervatív politikai kommentátor és befolyásos véleményvezér szerint a republikánusoknak mindenekelőtt azt a tanulságot kell levonniuk a félidős választások eredményeiből, hogy nem szabad alkalmatlan jelölteket indítaniuk.
Az ortodox zsidó Shapiro a választási műsorában arról beszélt, hogy a jelöltek személyes alkalmassága és választói megítélése minden választási ciklusban meghatározó tényező. Az amerikai választók általában a kiszámíthatóságot, a következetességet és a fokozatos változásokat részesítik előnyben a hirtelen, radikális ideológiai fordulatokkal szemben.
Arra figyelmeztetett, hogy azok a pártok, amelyek megnyerik az elnökválasztást, majd az eredményt felhatalmazásként értelmezik az átfogó és gyors változtatások végrehajtására, gyakran komoly választói ellenállással szembesülnek a következő félidős választásokon.
Példaként a demokraták 2010-es, Barack Obama elnöksége alatt elszenvedett vereségét, valamint a 2022-es, Joe Biden elnöksége idején bekövetkezett választási visszaesést említette.
Ben Shapiro a gazdaságpolitikai kérdések közül az inflációt nevezte a választók egyik legfontosabb aggodalmának: szerinte sokan arra számítottak, hogy Trump elnök inflációcsökkentő ígéretei nyomán az árak visszatérnek a 2020 előtti szintre, de ez az elvárás eleve nem volt reális. A vámintézkedések és az iráni konfliktus tovább súlyosbították a helyzetet.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a választók érzékelték az elnök környezetében tapasztalható korrupció látszatát. Szerinte ez a választás utáni közvélemény-kutatásokban, exit pollokban is megjelent, a problémával azonban a kormányzat nem foglalkozott kellő súllyal.
* * *
Végül egy jó hír: tíz ortodox zsidó képviselő lesz New York állam törvényhozásában, és ez történelmi eredmény. Nyolc képviselőházi és két szenátusi tag dolgozik majd egyidejűleg a székhelyen, Albanyban. Simcha Eichenstein, Kalman Yeger, Joey Cohen-Saban, Sam Berger, David Weprin, Pesach Osina, Aaron Wieder és Ari Brown a brooklyni, queensi, Rockland megyei és Nassau megyei zsidó közösségek választóit képviselik majd. A szenátusba Sam Sutton és Lisa Wieder jutott be.
A tízfős létszámról David Greenfield, New York korábbi városi tanácsosa azt írta, hogy New York állam törvényhozásában egyfajta ortodox minján jön létre.
Ez így nem igaz, hiszen a tíz politikus egyike, Lisa Wieder nő, emiatt a csoport a szó vallásjogi értelmében nem tekinthető vett minjánnak.
Az előttük álló legfontosabb kérdések közé tartozik az oktatási intézmények és zsidó iskolák finanszírozása, a vallásszabadság, a zsidó közösségek biztonsága, a lakhatás, a közösségi és közintézmények támogatása.
Politikai szempontból az új ortodox képviselői csoport tagjai elsősorban a Demokrata Párthoz kötődő politikusok, bár egyesek más pártok támogatását is élvezik, illetve más pártok színeiben is indulnak.
