Miközben az izraeli kormányt elsősorban a palesztin államalapítással
kapcsolatos kérdések kötik le, a lakosság három hete az árak emelkedése,
a megélhetési nehézségek miatt sztrájkolnak. Hétvégén 300 ezren
tüntettek több városban.
 

A palesztinok kérni fogják az ENSZ Biztonsági Tanácsától a palesztin
állam szeptemberi felvételét – jelentette be szerdán Mahmúd Abbász, a
Palesztin Hatóság elnöke, aki kizárta, hogy újrakezdődnének a
tárgyalások Izraellel még az ENSZ-közgyűlés ülésszaka előtt. 

Új kuratórium (és felügyelőbizottság) áll a Magyarországi Zsidó Örökség
Közalapítvány (Mazsök élén) – legkésőbb ez év szeptemberétől. A
kétharmad részben kicserélődött testület a honi zsidó politikában
felborult erőviszonyokról tanúskodik.

Van-e, lehet-e tanulsága egy ilyen borzalmas mészárlásnak? Meg lehet-e
kísérelni észérvekkel magyarázni a megmagyarázhatatlant, az
érthetetlent? Lehet-e, érdemes-e racionális okokat keresni e mögött az
irracionális, tébolyító tett mögött, vagy be kell látnunk, el kell
fogadnunk, hogy őrültek ellen nincs védelem? 

“Botrányt okoztak a gázai segélyflotta békeaktivistái. Az amerikai
résztvevők hazájuk nagykövetsége előtt akartak tüntetni, de amikor nem
engedték őket közelebb, akkor rátámadtak a görög rendőrökre”: idén is
készül “áttörni” az izraeli tengerzárat a Gázai-övezet partjainál az
úgynevezett Szabadság Flottilla. Eddig keveset lehetett tudni a
hajóhadat szervezőkről – egy, a héten megjelent elemzés azonban
árnyaltabb megvilágításba helyezi a csoportot. 

A megállapodásokat tiszteletben kell tartani, különösen az ENSZ-ben.
Néhány hónapon belül mégis számíthatunk rá, hogy a Palesztin Hatóság
(PH) megszegi Izraellel kötött megállapodásait és az összes,
közel-keleti békét célzó nemzetközi keretegyezményt azzal, hogy
szeptemberben a palesztin állam idő előtti elismerését kéri az ENSZ-ben. 

A „kárpátaljai magyar zsidóság” fogalma inkább a magyar történetírói kontextusban merül fel, hiszen sok kárpátaljai zsidó identitása nem a magyar volt. E közösségről számosan megírták, hogy jórészt tradicionális elemekből állt, körükben sokan jiddisül beszéltek és írtak. … Tovább »

A fenti címmel rendezett magyar-izraeli történészkonferenciát a Balassi
Intézet, „a magyar és a zsidó/izraeli kulturális etnikai identitás
tapasztalata” témakörében május 4-6-a között. A konferencia – melyet
Navracsics Tibor miniszterelnökhelyettes, Pálinkás József, az MTA
elnöke, Hatos Pál, az Intézet főigazgatója és Aliza Bin Noun, Izrael
budapesti nagykövete nyitott meg – szakmai kurátora lapunk szerkesztője,
Novák Attila történész volt.

„Kisebbség és többség között” címmel rendezett magyar-izraeli történészkonferenciát a Balassi Intézet. A gellérthegyi intézmény könyvtárában magyar, zsidó és magyar zsidó történészek cseréltek eszmét az emigrációban, diaszpórában élő közösségekről, a magyar és a zsidó diaszpórák közötti hasonlóságokról és különbségekről.

Kisebbség és többség között – A magyar és a zsidó/izraeli kulturális és etnikai identitás tapasztalata címmel rendeztek nemzetközi történészkonferenciát május 4-e és 6-a közötti a budapesti Balassi Bálint Intézetben.

A radikális iszlám intoleranciájáról és a szent város birtoklásáért
zajló küzdelemről beszélgettek a Könyvfesztivál zárónapján. Az ürügy:
megjelent Dore Gold, volt izraeli ENSZ-nagykövet Harc Jeruzsálemért című
könyvének magyar kiadása. A művet megjelentető Hetek.hu Kft. által
meghívott filozófusok egyetértettek abban, hogy ha Kelet-Jeruzsálem
palesztin fennhatóság alá kerülne, az olaj volna a tűzre.

Nagy-Britanniában él Európa második legnépesebb, becslések szerint mintegy 300 ezer fős zsidó közössége, s e közösség kétharmada londoni lakos. Van, aki rendszeres zsinagóga-járó, van, aki nem, van, aki évek óta nem tette be a lábát zsinagógába, ám a fontosabb zsidó vallási … Tovább »

Az arab forradalom felforgatta a viszonyokat a Közel-Keleten, alapvető átrendeződéshez vezethet Izrael és szomszédai között. A zsidó állam veszíthet és nyerhet is egy arab demokratikus átalakulással – de hosszú távon érdeke, hogy szomszédai normális országgá váljanak, amit nem … Tovább »

(…) magyarok bátorsága,
svédek gőgje,
szlávok tunyasága,
zsidók hitetlensége,
bajorok kicsinyessége,
görögök hízelgése (…) – kezdhettem volna előbb és folytathatnám tovább a népeknek a jellemzését az 1400-as évekből, de minek. Nyilvánvaló, hogy a jellemzést készítőknek … Tovább »

Ez év március 13-án két terrorista besurrant a Nablusz közelében lévő Itamár településre, behatoltak a sabati vacsora után korán nyugovóra tért Fogel család házába, és késekkel lemészárolták a szülőket, valamint három gyermeküket, akik közül a legfiatalabb mindössze három hónapos volt. Az esemény alig vetett visszhangot a magyar médiában, amely – akárcsak az egész világ – két súlyos témára fókuszált: a líbiai polgárháborúra és a japán földrengésre. 

Érdemes eltűnődni azon különbségen, amely a két világháború közötti korszaknak a hazai politikára meghatározó befolyást gyakoroló két miniszterelnöke, Teleki Pál és Bethlen István nézetei között állt fenn a „zsidókérdés” megítélésében.
 

Védelmére keltek a rendőrségi nyomozás alatt álló magyar filozófusoknak a nemzetközi akadémiai közösség tagjai – írta vasárnap a felsőoktatással foglalkozó University World News című brit szaklap. A globális felsőoktatással foglalkozó lapnak Heller Ágnes kijelentette: azért érik őket “ideológia zaklatásnak” nevezett támadások, mert baloldali beállítottságúak. A lap megjegyzi, hogy bár a filozófusok elleni nyomozás nagy felháborodást okozott az intellektuálisok között világszerte, a nyugati sajtó alig foglalkozott az üggyel.
 

Arab forradalmak: nem számít, hogy mennyi a nemzetközi és az egyiptomi biztosíték, a regionális biztonság nem tehető ígéretek és utópiák függvényévé. Izrael szerint ezért kétélű kard lehet az arab “demokratizálódási hullám”. Legkevésbé fogja stabilizálni a térséget, sokkal inkább újabb konfliktusok gócpontja lehet.
 

A palesztinok 2008-ban két fontos kérdésben is engedtek volna Izraelnek a vele folytatott béketárgyalásokon: Jeruzsálem és a palesztin menekültek ügyében – jelentette vasárnap este az al-Dzsazíra olyan dokumentumokra hivatkozva, amelyek a katari hírtelevízió szerint a tárgyalásokról származnak.
 

Elsőként Ungváry Krisztián A titkos kapcsolat című írását adjuk közre, mely a Szombat 2002 márciusi számában jelent meg.