“A demokrácia lényegéhez tartozó közrendet és köznyugalmat támadják”, “jogállamban nem lehet megtörni az erőszak alkalmazásának állami monopóliumát”, “félkatonai jellegű erődemonstráció keretében a saját véleményét deklarálta” – ilyen és ehhez hasonló mondatok szerepelnek a Magyar Gárda feloszlatásáról szóló – a Fővárosi Ítélőtábla által meghozott – ítéletben, amelynek szövegezett változata tegnap került fel az internetre. A lapunk által megkérdezett szakértő könnyebb hatósági eligazodást vár a verdikttől, amely szerinte nemzetközi példák irányába mutat.

Az ultrajobb pozitív hallucinációira (hogy olyat látnak, ami nincs, pl. zsidó világkonspiráció), nem felelet, hogy olyat sem akarunk látni, ami van: jobbszélső kihívás a pluralista többpártrendszernek.
 

Gőzerővel folyik az antiszemita szervezetek elleni álharc: miután Bácsfi Dianát és a Vér és Becsület Egyesületet elsöpörte a demokrácia, most a Magyar Gárdán a sor. Eközben a parlamenti pártok és a mindenkori kormányok a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével (Mazsihisz) együttműködve keményen dolgoznak a mintegy százezer zsidó identitású magyar világi érdek-képviseleti szervezeteinek kialakulása ellen, amelynek egyetlen eredménye lehet: a teljes asszimiláció.

“Mocskos zsidók!” – harsant fel többször is a kórus az Erzsébet téri gárdatüntetésen. Azon a rendezvényen, amelyről mindenfelé azt hallani, hogy a résztvevők békésen és csendesen demonstráltak.
 

A szombati tüntetésnél a gárdisták és a rendőrség is hibázott – véli a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje. Szerinte a hatóságok úgy jártak volna el jogszerűen, ha tudomásul veszik a tüntetést, ám azonnal oszlatni kezdenek. Vona Gábor szerint ugyanakkor a rendőri intézkedés jogszerűtlen volt, hiszen békésen demonstráltak. A rendőrség úgy tűnik, új taktikát választott: engedélyezte a július 11-i újabb Jobbikos tüntetést a Magyar Gárda mellett.

Június 12-én, az izraeli Könyvhét idején, a Tel Aviv-i Magyar Nagykövetségen mutatják be az Itamar Jaoz Keszt fordításában és szerkesztésében megjelenő Kortárs magyar költészet című héber nyelvű antológiát.

A soron következő európai parlamenti választások előtt különösen kritikus a magyar liberalizmus helyzete – mondta Fodor Gábor, aki Horn Gáborral és Konrád Györggyel folytatott nyilvános beszélgetést az Újlipótvárosi Klub Galériában kedden.

Ha nem, ideje megszerezni, hiszen a Tóraórák zsúfoltak. Iratkozz be. Hagyomány, művészet, testi és önképző osztályaink várják a lelkes jelentkezőket.
 

Az első emlékest az édesapa, a költő, az író, az újságíró, a barát az Ember tiszteletére.
 

Mára már egyértelművé vált, hogy az a pusztítással együtt járó, a negyed leértékelődését eredményező átalakulás, ami az utóbbi évtizedben a régi pesti Zsidónegyedben történt, tovább nem folytatható!
 

A jövő héten lesz a Magvetőnél megjelenő új Spiró-könyv bemutatója. A Feleségversenyt az író utópisztikus-szatirikus műnek szánja. Arról szól, hogy milyen lesz Magyarország húsz év múlva.
 

Székely Magda költőre emlékeznek halálának második évfordulóján, május 8-án, pénteken este hétkor a Bálint Házban (Budapest, VI. kerület, Révay utca 16.)
 

Nem akart meghalni  Az 1943-ban íródott Negyedik ecloga sokat idézett, mégsem elcsépelt sorát választották a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállításának címéül a rendezők. Radnóti Miklós száz éve, 1909. május 5-én született, 1944 novemberében lőtték agyon Győr mellett. … Tovább »

Sólyom László: „A párbeszédhez eleve a kölcsönös elfogadás szándéka kell, de ez nem elég. Tárgyi ismeretek híján hogyan is lehetne finom megkülönböztetéseket tenni, ami pedig a másik pontos megértésének feltétele? Az az átlagos tudás, ami a hazai zsidóság történelméről, szerepéről a nem zsidókban megvan, ehhez túlságosan kevés.”
 

A bori munkaszolgálatos Radnóti Miklós abdai kivégzésének körülményei nemcsak a közvéleményt és az irodalomtudományt, de a Belügyminisztériumot is foglalkoztatták.
 

Tíz éve még senki nem akadt Erdélyben, aki az itteni magyar zsidóság identitásáról beszélt volna. Mára elkészült a Szombat folyóirat erről szóló lapszáma.
 

Részletes program

Szeles, esős, zivataros, hófúvásos időben van igazán szüksége minden teremtett léleknek fedélre, melegre, biztonságra. Ferencváros Önkormányzata most, épp akkor, amikor volna miért elbizonytalanodni, biztonságot kínál. A versek – a jó versek – árfolyama stabilabb, mint a megbokrosodott „indexek”.
 

PORUBSZKY ISTVÁN, vagy közismertebb nevén „Potyka bácsi” magyar szabadságharcos volt 12 napon át az 1956-os forradalom idején… fél évszázaddal később élt hívei azt is hozzátették, hogy a „kispesti nemzeti ellenállás vezéralakja”.

A pszichoanalízis létrejöttét az 1900-as évhez, Sigmund Freud (1856-1939) Álomfejtés című munkájának megjelenéséhez köthetjük. Az eredetileg hipnózissal gyógyító neurológus Freud azt vette észre, hogyha hagyja betegeit hipnózisban szabadon beszélni, akkor olyan fantáziákról számolnak be, melyek közvetlenül okai lehetnek azoknak a „megfoghatatlan” bajoknak – fizikai háttérrel nem magyarázható tüneteknek –, melyekben betegei szenvednek.