Pénteken, április 22-én, 15.00-kor, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben lesz Kertész Imre temetése – tudatta Kertész Magda, az író özvegye a Magyar Nemzettel és a Népszabadsággal.

Gábor György Múltba zárt jelen, avagy a történelem hermeneutikája címmel megjelent új könyvét Heller Ágnes és Spiró György mutatta be 2016. március 31-én 18 órakor a Kossuth Klubban. Heller Ágnes laudációját közöljük az alábbiakban.

Jáger Bandi és zenésztársai különleges zsidó zenei élményt ígérnek mindazoknak, akik ellátogatnak a Gödör Klubban és a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában megrendezésre kerülő örömzenélésre.

Az emlékezés a múltról, de a jövőnek szól, az emlékezet nem törli el a bűn következményeit, de nélkülözhetetlen a megtisztuláshoz és az újrakezdéshez – mondta az igazságügyi miniszter a Kései főhajtás – a holokauszt jogász áldozatai című könyv bemutatóján a Magyar Ügyvédi … Tovább »

Eltávolították Donáth György szobrát a Páva utca – Üllői út sarkáról. 

Mint ismeretes, a hatalmas felzúdulást kiváltó szobrot csütörtökön kívánta felavatni a kormány képviseletében Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke, aki a helyszínre Boross Péter … Tovább »

A Jobbik egy ideje próbál mérsékeltebb, néppártibb – cukibb – képet mutatni magáról. Abból a megfontolásból, hogy egy igazán radikális párt nehezen nyer választást, a győzelemhez középre kell húzni, aztán, amikor megvan a többség, már sok mindent el lehet intézni. (Lásd … Tovább »

Közel három évtized után újra magyar filmet jelölt a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetsége a Golden Globe-díjra. Nemes Jeles László Saul fia című alkotása a legjobb külföldi film kategóriában esélyes az Oscar-díj főpróbájaként emlegetett Golden Globe-on. A Filmalap támogatásával már megkezdődtek Nemes Jeles László nagy érdeklődéssel várt következő filmjének, a Sunset-nek az előkészületei.

2015. december 9. és 13. között, Budapesten 4 helyszínen (Jurányi Inkubátorház, Auróra, Kőleves, Dumaszínház) a Hanuka 4. és 8. gyertyagyújtása között.

György Péter esztéta két, Magyar Narancsban közzétett vitacikke után egy újabbat írt az Élet és Irodalom november 27-i számában (Lehetséges egy beszélgetés). Míg korábbi két írásában Köves Slomóval, az EMIH vezető rabbijával vitatkozott, ezúttal Komoróczy Gézával, az asszíriológia és hebraisztika professor emeritusával. György Péter az utóbbi időben számos írásában tesz a zsidóság, a zsidó identitás mibenlétére, vagy az abból fakadó, általa elvárt magatartásmintára vonatkozó, nemegyszer normatívnak tűnő, netán annak is szánt kijelentéseket. Kinek van joga képviselnie a zsidóságot, mit kell képviselnie a zsidósággal kapcsolatban, hogyan kell ma a zsidóknak gondolkodniuk menekültügyről, zsidóként említhetők-e a vészkorszakban zsidóként megöltek és meghurcoltak, ha ők esetleg nem tekintették magukat annak, valamint ezzel összefüggésben miért nem kell/szabad héber feliratot vésni az ELTE egykori növendékei között zsidók és rabbik emlékét is megörökítő második világháborús és vészkorszak-emlékművére.

A Mazsihisz mai küldöttgyűlése adminisztratív légkörben zajlott, a küldöttek minősített többséggel elfogadták az alapszabály-módosításokat, fölvették a szervezet tagjai közé az új szentendrei hitközséget, elfogadták a jövő évi költségvetést és megválasztották a hiányzó … Tovább »

A csütörtök esti évi rendes közgyűlésen a Budapesti Zsidó Hitközség küldöttjeinek nem sikerült eredményes döntést hozniuk sem az új alapszabály, sem a Vasvári Pál utcai templomkörzet jogállásának ügyében. Hiába hoztak a közgyűlés tagjai mindkét esetben elsöprő többséggel … Tovább »

A középkori zsinagóga Táncsics utcai maradványaira Dr. Zolnay László régész 1964-ben véletlenül bukkant rá, amikor a Várnegyed tatarozásához előzetes régészeti kutatásokat végzett.

Irodalmi veszteségeink című sorozatában a Tevan Könyvtár a Magyar Zsidó Kulturális Egyesülettel együttműködve három könyvvel emlékezik a Holokauszt áldozatául esett írókra, költőkre, újságírókra. A három könyv ismert és kevésbé ismert írók, költők újságírók műveiből áll össze, amelyekben a közös a történelmi háttér, hasonlóak a sorsok, a megpróbáltatások. A szorosan vett irodalmi tematikájú kötetek, A valóság valószínűtlen lett. Szemelvények a magyar Holokauszt-irodalomból I. és Lépés a képtelenség sötétjébe. Szemelvények a magyar Holokauszt-irodalomból II. mellett Oly korban éltek. A vészkorszak újságíró-áldozatainak almanachja címmel jelent meg a harmadik. Ennek Murányi Gábor által írt előszavát közöljük.

Az idén 42. alkalommal kezdődő seregszemle az elmúlt években olyan később Oscar-díjas filmek amerikai vagy világpremierjének adott otthont, mint A mások élete, a Gettómilliomos, A király beszéde, a 12 év rabszolgaság vagy legutóbb a Birdman.

Presser Gáborral interjút készíteni könnyű, mert rengeteg mesélnivalója van, és nehéz, mert az annyira rengeteg, hogy valójában interjúkötetet kellene készíteni vele. Lassan ötven éve van a pályán. Régi gyerek vagyok – jegyzi meg lakonikusan, amikor találkozunk a Vígszínházban.

Életének 81. évében elhunyt Czeizel Endre, a közismert orvos-genetikus. Televíziós műsorai nyomán a tudományos kutatások, így elsősorban a genetika eredményeit a nagyközönség is megismerhette. Számos írásában foglalkozott a zsidóság témakörével is. Egy lapunknak írt korábbi cikke újraközlésével emlékszünk rá. 

2015. szeptember 2-án indul a XI. Szegedi Őszi Zsidó Kulturális Fesztivál koncertekkel, kiállításokkal, könyvbemutatókkal.

Idén szeptember 2. és 21. közt zajlik a Spinoza Zsidó Fesztivál.

Csütörtök délután kari tanácson döntött úgy az ELTE bölcsészkara, hogy – számos egyeztetési lépcső után, valamennyi tanszék és a Hallgatói Önkormányzat bevonásával – komplett tantárgycsomag segítségével vértezi fel a hallgatókat a kirekesztő eszmék és a populizmus … Tovább »

Saul fia, Cannes-i magyar siker: interjú Nemes Jeles Lászlóval és Röhrig Gézával. Mezei Márk: Sayed Kashua – kötelező olvasmány. Török zsidók: szeretve, gyűlölve. Mazsihisz – mi kellene a rendszerváltáshoz? Gasztro és humor: Üzlet-e a kóserbiznisz? Dibbuk: Hacsek és Sajó a Kádárban, Kalmár Tibor Salamon Béláról. Rubin Eszter: Bagel.