(Béri-Lichtner János: Együttélés.

A zsidóság szerepe Magyarország legújabbkori történetében, 1790-1918. Budapest, 1995, Argumentum Kiadó, 409 oldal, 520 forint)

Ez a könyv fontos könyv, különösen a mi évtizedünk hazai politikai viszonyai között az. Fontos, noha sok újjal … Tovább »

Jancsó Miklós „zsidó tárgyú” filmjei

„Zsidó tárgyú”? Tegyük idézőjelbe a címbéli meghatározást. Mert mi volna e „tárgy”? Magyar tárgyú a Szegénylegé­nyek? Orosz (szovjet) a Csillagosok, ka­tonák? Olasz a Pacifista? Ha a táborok­ról szólunk, az „zsidó tárgyú”? … Tovább »

(II. rész)

A zsidó kultúraszeretet növe­kedésével kissé összefügg az új stílusnak, a „kivonu­lásinak egy alig elemzett vetülete. A bécsi, de kissé a budapesti szecesszió is igen sok szállal a zsidók­hoz kapcsolódik, nálunk a szecesszió nem is lett igazán államilag elismert … Tovább »

Sós Endre a második világháború előtt, már fiatal korától a magyar zsidóságnak élt. Mindig volt szerepe a magyar zsidó életben, például fiatal korában a Budai Zsidó Hitközség titkára volt. Állandóan zsidó kultúresteket rendezett, és nyíltan harcolt a fasizmus ellen. Könyvei … Tovább »

Figyelembe véve a nyári szünetet (la­punk legközelebb szeptemberben je­lenik meg), ezúttal több olvasnivalót kínálunk a rovatunkban megszokott­nál, melyek egy része nagyobb elmé­lyülést kívánó, tudományos igényű judaisztikai munka, más részét viszont nyugodtan magunkkal vihetjük … Tovább »

A magyar és a cionista diplomácia kapcsolatai a ’30-as évek második felében*

A’30-as évek második felében a magyar külpolitika törekvé­seit egy új tényező támogatta. Ez az új tényező a „nemzetkö­zi” cionista diplomácia, illetve annak néhány európai vezetője volt. A kérdés … Tovább »

Beszélgetés Csorba László történésszel

Mit kell tudni Sós Endre „előéletéről”?

Jó tollú újságíró volt, kezdetben rendelke­zett tekintéllyel mind a szélesebb nyilvánosság, mind a zsidóság köreiben. 1957-ben lett a hit­község elnöke, olyan emberként, aki nem kompromittálódott … Tovább »

A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi­-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »

A múlt és a jelen karikaturistái

Az Izraeli Karikaturisták Szö­vetsége és az izraeli külügy­minisztérium támogatásával megjelentetett kiadvány ta­nulságos olvasmány is a rajzok keltette vizuális élmény mellett. Elfogódottság­gal írom le: a harmincegyből öten Bu­dapesten … Tovább »

Ki ne hallott volna a három Polgár lányról? Édesapjuk, Polgár László Zsuzsát, aki április 19-én huszonhetedik életévét tölti be, az öt és fél évvel fiatalabb Zsófiát és a húsz­éves Juditot egyaránt pici korukban tanította meg sakkozni, és mind­háromból zsenit nevelt.

Zsuzsa … Tovább »

Beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1996. márciusi tisztújító közgyűléséről

Az egybegyűlteket Simonyi Péter ügyvezető elnök üdvö­zölte és bemutatta a sokak számára ismeretlen Jankovits Tibor ügyvédet, akit a levezető el­nöki funkció ellátásra kért föl. … Tovább »

Centenáriumi emlékezés a Zsidó Múzeumban

„Amikor világos lett, elkezdtük fürkész­ni a messziséget, jobboldalt a messziségben két hegycsúcs látszott apró pon­tok gyanánt. Vegyes érzelmekkel köze­ledtünk atyáink földjéhez.” – A fény­képen egy hatalmasnak tetsző, sötét … Tovább »

Közép-Kelet-Európában a vészkorszak óta először épült fel zsidó iskola. A Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolát és Óvodát a közélet jelesei, rabbik, a zsidóság vezetői, Budapestre akkreditált több diplomata, a tanári kar, diákok és szülők részvételével, a sajtó érdeklődésétől … Tovább »

avagy miért nem megy, ami jár?

Mire e sorok megjelennek, ta­lán végre megvan a döntés arról, végül is ki alapít (köz)alapítványt a zsidó kö­zösségi vagyon működtetésére; talán végre eldől, kikből és kinek a vezetése alatt működik valamilyen kuratórium. Épp ideje volt … Tovább »

Talán huszonöten lehetünk a világ négy sarkán, akiknek a kettős évforduló eszébe jutott.

Emlékeznem és emlékeztet­nem kell rá. Költő volt, aki rövid útján is jelentős életművet hagyott ránk; mindannyiunk vesztesége lenne, ha végképp megfeledkeznénk róla.

Mérhetetlenül … Tovább »

Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket fel­tenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállal­kozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapok­ban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság cí­mű lap … Tovább »

Minél hevesebb az íróban az indulat, annál fontosabb, hogy pontos legyen (mert az, ugye, röhej, ha valakit, akinek mondandója lenne, nem mon­dandójának érvénye vagy érvénytelensé­ge, hanem a pontatlansága okán csíp­nek galléron), tehát, hogy pontos legyek: a Szombat szerkesztősége … Tovább »

sz. t. g.: Szeptembertől Schőner Alfréd a Rabbiképző Intézet rektora
Török Sándor: Kárpótlás vagy kártérítés?
Quittner János: Gratulálok!
Summary
Gimes Katalin: Hetedíziglen?
Korunk hegedűse: Itzhak Perlman
Várai Emil: Zsidó élmény – magyar irodalom?
Sanders Iván: Metakommunikáció … Tovább »

Volt persze izgalom és harag, sértődés és indulat is. A kon­ferencia azonban komoly szakmai és érezhető közönségsi­kert hozott. Jelentős irodalomtudósok és írók foglaltak he­lyet a színpadon, szintúgy a hallgatóság soraiban, és nem­zetközi tapasztalatokkal rendelkező rangos … Tovább »

Összefoglaló a Szombat és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem által szervezett konferenciáról

Az előadások bevezetői szinte kivétel nélkül a következő három alapkérdésre próbáltak választ adni:

Ki a zsidó író? Milyen ismérveket vegyünk figyelembe? Egyáltalán maga az alkotó … Tovább »