Képes beszámoló

Kovács András és Bodnár Dániel az antiszemitizmus-felmérésről, Király Júlia az izraeli gazdasági csodáról, zsidó nők a konyhában és a fürdőszobában, száz éve született Charlotte Delbo, interjú Tompa Andreával, Gergely Ágnessel és Berg Judittal, női művek tárháza: Czingel … Tovább »

A washingtoni kétpárti kongresszusi delegáció élén európai körúton levő John McCain – aki két szenátor- és hat képviselőtársával együtt tájékoztatott az egynapos budapesti látogatásról – azt mondta: a magyarországi demokrácia állapotával Magyarországon belül és kívül … Tovább »

Német lapok a megszállási emlékműről

Kövesi István – akit gyűjtőtársai „kóser Pistinek” neveztek – az újlipótvárosi Csanády utca 5. szám alatt lévő kóser húsbolt aranylelkű mészárosa volt. Úgy hírlett róla – legalább Anna Margit beszámolója szerint –, hogy a rászorulóknak némi pénzt is csomagolt a hús mellé… Kövesi és felesége híres volt saját készítésű savanyúságáról, melyből nyugatra is exportáltak. De a családtagokon és barátokon kívül alig tudta valaki, hogy mit rejt az üzlet fölötti lakásuk: egy heterogén összetételű gyűjteményt klasszikussá nemesedett modernekből, főművekkel, kevéssé hullámzó színvonallal (ami nem mondható el minden gyűjteményről!). Hogy mindezt miből? Nem is a húsból, hanem a csalamádéból…

A nőnek elképzelése sem volt arról, hol lehet.

Abban biztos volt, hogy jó helyen szállt le, volt nála térkép is, de ez most nem segített. Ott állt egy fejlett ország modern városának korszerű pályaudvarán, és el volt veszve. Nem olyan értelemben, ahogy majd másnap, egyszerűen … Tovább »

Az utazást egy amerikai házasságközvetítő cég szervezte.

1945. április 7.-én egy vonat indult el a németországi Bergen-Belsen koncentrációs táborból. A marhavagonokba zárva 2500 zsidó fogoly, köztük közel 700 gyermek utazott.

A vonatot 1945. április 13-án a 9. Amerikai Hadsereg 30. gyalogos hadosztályának katonái szabadították … Tovább »

Az I. zsidótörvény elfogadásának 75. évfordulójával egybeesve, Budapest Főváros Önkormányzata 2013. május 29-én utcát nevezett el a II. kerületben az az antiszemita írónőről, Tormay Cécile-ről. A Fidesz és a Jobbik támogatta a javaslatot a Fővárosi Közgyűlésben, az MSZP … Tovább »

Az elnök egy nappal azelőtt látta el kézjegyével a jogszabályt, hogy leendő republikánus kihívója, Mitt Romney, aki a kétoldalú kapcsolatok aláaknázásával vádolja őt, látogatást kezd Izraelben.

Az éhséglázadás rémképe eddig főként roma vezetők, politikusok és
jogvédők nyilatkozataiban merült fel. Szuhay Péter antropológus
évtizedek óta foglalkozik a cigányság kutatásával, de most először
tapasztalta, hogy már a végletekig elkeseredett roma lakosság is számol
ezzel a lehetőséggel.

„1949-50-ben jártunk el a templomba. Egy este hazajött a papám, és azt mondta jiddisül a mamámnak: képzeld, elveszik a zsinagógát. Kezdődtek az antiszemita – „cionistának” – mondott szovjet orvosperek, beszélték, hogy minden zsidót ki fognak telepíteni innen Kárpátaljáról is Birobidzsánba, az úgynevezett zsidó autonóm köztársaságba, a keleti határvidékre.”

Klasszikusok, operaslágerek, szefárd dalok és klezmer a Dohány utcai zsinagógában.

A magyar kormány visszatartja a holokauszt túlélőinek idén járó
kárpótlást. Valószínűleg a nem Magyarországon élő túlélők pénzének New
York-i elszámolásával van gond, de erről az érintett kinti szervezet
állítása szerint nem tud.
 

Meg kell védeni a demokratikus értékrendet, és gátat kell vetni a szélsőséges, kirekesztő megnyilvánulásoknak, amelyek ma is veszélyt jelenthetnek a szabadságjogok érvényesülésére – mondta Pintér Sándor belügyminiszter csütörtökön Budapesten a Világ Igaza kitüntetés és a Belügyminisztérium Bátorságért érdemjelének átadásán.
 

A zsidósnak minősített pesti és a kereszténynek elkönyvelt budai városfél mitológiája már a polgári korszak századfordulós önképében is tartalmazta a több irányú kiterjesztést. Eszerint egyik oldalon áll(t) a polgárosult, nagyvárosias, zsidós és kávéházas Pest, a másikon a múltba tapadt, kivárosias, keresztény, vendéglős és kocsmás Buda. Érdekes és fontos kávéházak – húzódik máig az ítélet –, csak a pesti oldalon voltak…

PORUBSZKY ISTVÁN, vagy közismertebb nevén „Potyka bácsi” magyar szabadságharcos volt 12 napon át az 1956-os forradalom idején… fél évszázaddal később élt hívei azt is hozzátették, hogy a „kispesti nemzeti ellenállás vezéralakja”.

Forradalmak és zsidók:
márciusi számunk tartalmából
Szalai Miklós: Zsidóság és forradalmak az idők folyamán
„Ezeknek a forradalmaknak, s a törvénnyel szentesített királygyilkosságoknak, amelyekben kulmináltak, a mélyebb jelentése a politikai hatalom deszakralizálása, amely … Tovább »