A Political Capital Institute és a Szombat, zsidó politikai és kulturális folyóirat közös konferenciája
Dátum: 2013. november 25-26.

Helyszín: Budapesti Brit Nagykövetség, 1051 Budapest, Harmincad utca 6.

Nyelv: magyar és angol (szinkrontolmácsolás)

A konferencián … Tovább »

Az 1970-es szegedi Mózes-előadás történetéhez

Ortodox közgyűlés  – rövid, tömör, csattanós

Bibó István 1944-ben

A Kalligram kiadónál jelenik meg rövidesen Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma, mely a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének delegációja (Deutsch
Róbert Főrabbi a Rabbitestület vezetője, dr. Feldmájer Péter MAZSIHISZ
elnök, Zoltai Gusztáv Ügyvezető Igazgató, Zeév Paskesz az Orthodox
Izraelita Hitközség főtitkára, Streit Sándor a MAZSIHISZ
elnökhelyettese, a BZSH elnöke) 5772. Tisri hó 13-án megbeszélést
folytatott az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség Köves Slomó
rabbi által vezetett küldöttségével a Budapest, Síp u. 12. szám alatti
székházban.

A magyar külpolitika változóban van – központi céljai nem definiálódnak újra ugyan, de megváltozóban van az a rendszer, amelyben működik. A napjainkban zajló átalakulás egyre inkább folyamatszerűvé és társadalmivá alakítja a klasszikusan elitdöntésekben, szűk csoportok alkuiban megragadható diplomáciát.

Zsidó szervezetek világszerte megdöbbenéssel reagáltak arra, hogy XVI. Benedek pápa személyes prédikátora, Raniero Cantalamessa pénteken az antiszemitizmushoz hasonlította azokat a támadásokat, amelyek a katolikus egyházat és a pápát a szexuális visszaélések botránya miatt érik.
 

“Tenni fogok azért, hogy a holokauszt-tagadást mint büntetőjogi tényállást feloldják”, írta Henryk M. Broder német újságíró. Szavainak az ad jelentőséget, hogy Broder a németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöki pozíciójára pályázik.
 

Idén Herta Müller romániai születésű német írónőnek ítélte oda a irodalmi Nobel-díjat a Svéd Királyi Akadémia költészetének sűrűségéért és az elnyomottak világát őszintén bemutató prózájáért. “Történetei arról szólnak, milyen felnőni egy diktatúrában” – mutatta őt be a bizottság főtitkára az egybegyűlt újságíróknak.
 

Bajnai Gordon miniszterelnök szeptember 20-24., Balázs Péter külügyminiszter pedig szeptember 21-29. között tesz hivatalos látogatást New York-ban az ENSZ Közgyűlésének őszi ülésszaka alkalmából.
 

Az ultrajobb pozitív hallucinációira (hogy olyat látnak, ami nincs, pl. zsidó világkonspiráció), nem felelet, hogy olyat sem akarunk látni, ami van: jobbszélső kihívás a pluralista többpártrendszernek.
 

Hitlert többször is megpróbálták elpusztítani. Sajnos egyik merénylet sem sikerült, pedig a világ sorsa másképp alakult volna.
 

Hogyan lesz az egykori viccből kordokumentum, és a galád feljelentés hogyan alakul át kacagtató írássá, arról árulkodik két cikk az e havi folyóirattermésből. A múltat végképp szétröhögni persze így sem lehet, de a korfestőnek szánt szövegek egyszerre „tanítanak és szórakoztatnak”.
 

„Mi persze nyugatiak vagyunk (…). Történelmünk tele van, egészen napjaikig, tömeggyilkosságok sorozatával, de az ölésről lesütött szemmel és ájtatos, megrovó hangon beszélünk; nem tehetünk másként, ez a szerepünk.” (Márai Sándor, 1942)

Sajtószemle napról-napra
2009. január 10.
Izrael- és palesztinbarát tüntetők véres összecsapása Oslóban
Hírszerző
Az ellentüntetők Molotov-koktélokkal, kövekkel és tojásokkal dobálták a zsidó állam támogatóit, izraeli zászlókat égettek. A helyi média szerint a nyolcvanas évek óta nem volt ilyen súlyos incidens a norvég fővárosban. Több tízezres, százezres tüntetések, tiltakozó akciók követték egymást az arab világban is.

Lemondásra kényszerült Horace Engdahl, az irodalmi Nobel-díjat odaítélő Svéd Királyi Akadémia főtitkára, aki szeptemberben nagy vitát váltott ki az európai irodalomnak az amerikaiaval szembeni “felsőbbrendűségét” bizonygató kijelentéseivel, írta az MTI.

Titkok sorát vitte magával a 85 éves korában elhunyt és a minap csendben eltemetett Hollós Ervin, a politikai rendőrség egykori ezredese, aki a Kádár-kor emblematikus történészeként is sajátos akciók részese volt.

Beszélgetés a rendszerváltásról, illetve az aktuális politikai, társadalmi és emberi problémákról. Estünk érdekessége, hogy a meghívott vendégek beszélgetnek-vitatkoznak egymással és a közönséggel a rendszerváltás óta eltelt időszak legfontosabb problémáiról, kifejtik … Tovább »

Lehet valaki párhuzamosan a gyakorlat, a józan ész, a hiteles dokumentarista oknyomozás mentén spicli, bíróságilag viszont ügynökgyanúból felmentett ártatlan.