Összesen 838 találat (801 - 820) : Erdély Ma.
A magyar-zsidó viszonyt taglaló egyik cikkében (1917) Ady Endre egy erdélyi „jeremiádiróra”, Farkas András prédikátorra hivatkozik, aki „Juda és Árpád balsorsának bolondul nagy hasonlatosságát” bizonyítgatta, majd egy ausztráliai néptörzs sajátos ünnepét, a korrobori elnevezésű … Tovább »
Nemrégiben a magyar sajtó beszámolt arról az örvendetes tényről, hogy közel négy évtizedes szünet után ismét megkezdte működését Magyarországon a Joint, ismét megnyitották a szervezet budapesti irodáját. Az újabb nemzedék számára már nem olyan ismert ez a rövidítés és ez … Tovább »
Előtanulmány-vázlat Vitézy Lászlónak egy talán soha el nem készülő filmjéhez
Az első világháború után (román) fegyveres segítséggel uralomra került ellenforradalmi rendszer önmaga ideológiáját „kereszténynemzeti-antibolsevista”-ként definiálta. Mint arra Szabó Miklós … Tovább »
Egy tartalékos tiszt kálváriája
APÁMÉK CSALÁDJA katolikus volt. Hogy korábban kikeresztelkedett-e, annak én írásos nyomát sose találtam. Csak sejteni lehetett apám különös vonzalmából a zsidóság iránt. A mostohánkat is ugyanebből a körből választotta, amikor zsidó származású … Tovább »
Hamburger Mihály és Várdy Péter beszélgetése Fejtő Ferenccel
– Téged, életed folyamán többször és huzamosabban foglalkoztatott a zsidókérdés: személyes ügyed is, tudományosan is vizsgáltad. Hogyan foglalnád össze mai véleményedet erről a kérdésről?
– Most tervezek … Tovább »
A dialógus igazi eredmény, hát még ha képesek vagyunk is szót érteni. A keresztény–zsidó párbeszéd örvendetes tényén túl az őszinte önfeltárás erényét hozhatja ki belőlünk, ami hozzásegít a tisztánlátáshoz, és egymás iránti megbecsülésünkhöz. A szótértők kerekasztal-beszélgetése … Tovább »
Zsidó dallamok a Vigadóban
Boldogult úrfikoromban nem volt ínyemre a kötelező templomlátogatás, lett légyen az inspiráció akár iskolai fogantatású, akár drága szüleimtől eredő. Más volt, ami mégiscsak elvitt – és önként vitt el – Jehova közelébe. A zene, amely gyermekként … Tovább »
Majdnem pontosan emlékszem az időpontra: Wallenberg 1944. július 9. és 15. között látogatott meg Budapesten, a Lázár utcai irodámban, egy hölgy társaságában. Akkoriban nagyon sokan jártak hozzám, hiszen a származásuk és/vagy politikai meggyőződésük miatt üldözöttek … Tovább »
NÉHÁNY ÉVVEL EZELŐTT, az akkor már halálosan beteg, azóta elhunyt kolozsvári író, Szilágyi András ágya mellett hosszasan beszélgettünk az odalátogató Gáli Ernő professzorral, a Korunk című nagy múltú erdélyi folyóirat főszerkesztőjével. Első, személyes találkozásunk … Tovább »
Hozzászólás Szőcs Zoltán írásához
Szabó Dezsővel – személyesen is – 1941 decemberében ismerkedtem meg. A nemrég meghalt Máté Iván, e kitűnő és sokat szenvedett újságíró vitt el hozzá nemcsak engem, de a nálam idősebb Gonda Imrét, a későbbi történészt is. Szabó … Tovább »
Nemrég volt ötven esztendeje, hogy Márton Áront 1939-ben püspökké szentelték a kolozsvári Szent Mihály templomban. A második bécsi döntés (1940. augusztus 30.) után a püspök katolikus hívei két ország területén éltek: Dél-Erdélyben Gyulafehérvár maradt a püspöki székhely, … Tovább »
Beszélgetés Mona Ilonával
Az utóbbi években sok olyan értékes dokumentum és tanulmány látott napvilágot, amelynek szerzője csak lábjegyzetben, mint forrásanyag közlőjét említi Mona Ilona nevét. Kettő ezek közül: A Ráday Gyűjtemény 1984-85-ös évkönyvében Majsai Tamás írt … Tovább »
Beszélgetés Róna-Tas Andrással
PÁR ÉVVEL EZELŐTT a világ több rangos magazinja és napilapja is tekintélyes teret szentelt a jugoszláviai író és irodalomtörténész, Milorad Pavič regényének, a Kazár szótárnak. Divatos lexikonregény formájában jelenítette meg elképzelését … Tovább »
Gondolatok a Szabó Dezső vitához
(Második, befejező rész)
AZ ÉRETT SZABÓ DEZSŐ mindig tisztán látta, nem becsülte sem le, sem félre a zsidóság történelmi szerepét. (…) Sokan fognak csodálkozni talán, de ezt az interjút is vele készítette Szombati Sándor: „Zsidótemplomban … Tovább »
IGAZÁN nem panaszkodhatunk, hogy nincs részünk groteszk helyzetekben. Nem először történik és gyaníthatólag nem is utoljára kifogyhatatlanul találékony évszázadunkban, hogy véres kezű zsarnokok és mindenre elszánt területrablók packáznak az elképedt világgal, s nagy … Tovább »
Sipos Tibor, a Németországi Magyar Református Lelkigondozói Szolgálat elnökségének lelkészi tanácsbírája 1999. december 16-án nyilvánosan követelte két elnökségbeli tagtársának, dr. „vitéz” Czanik Géza tiszteletbeli örökös elnöknek és dr. Fáy Gedeon világi elnöknek … Tovább »
Beszélgetés Varga László történésszel
Néhány előadásának híre nyomán kerestem fel Varga Lászlót, az MTA Történettudományi Intézetének kutatóját. Ami hozzá vitt, az az utóbbi évtizedekben a szőnyeg alól szintén előkerült, ez időben leginkább az „urbánus-népies” … Tovább »
A Die Gemeinde, a bécsi hitközség folyóirata Karl Pfeifer szerkesztő állhatatosságának köszönhetően ugyancsak napirenden tartja Eichmann és Wisliceny két magyar cinkosának ügyét. A lap felhívta dr. Martin Kruse püspököt, a németországi evangélikus egyház elnökét, intézkedjék … Tovább »
Az ún. csodarabbik a XVIII. sz. óta tűntek fel Észak- kelet-Magyarországon és Erdélyben a Galíciából betelepült chaszid zsidó vallási közösségek körében. A chaszideus (héberül: jámbor) zsidó vallási irányzat Lengyelországban keletkezett a XVII. században, és innen terjedt … Tovább »
Messziről érkezett egy könyv. Nem a küldeményt felvevő és továbbító postahivatal, az izraeli kiadó van távol tőlünk, hanem a versek megírásának ideje, az 1944-es-1945-ös esztendő. Meg a fogantatás körülménye. Hiába maradt ránk másoktól is, elpusztultaktól, köztük a … Tovább »