Kicsoda Czanik Géza és Fáy Gedeon?

A Die Gemeinde, a bécsi hitköz­ség folyóirata Karl Pfeifer szerkesz­tő állhatatosságának köszönhetően ugyancsak napirenden tartja Eichmann és Wisliceny két magyar cin­kosának ügyét. A lap felhívta dr. Martin Kruse püspököt, a németor­szági evangélikus egyház elnökét, intézkedjék a méltatlan egyházi tisztségviselők menesztésére.

Amint Sipos Tibor lelkész közlé­sei és Randolph L. Braham Magyar Holocaust című alapvető munkája nyomán a Die Gemeinde ismerteti, Fáy Gedeon l942-ben Kállay akkori magyar miniszterelnök és külügy­miniszter személyi titkára volt, majd kabinetfőnök lett a miniszter- elnökségen. Fáy beszélgetést kezde­ményezett Dieter von Wisliceny SS Hauptsturmführerrel, aki 1942 októ­berében Budapestre látogatott. Wis­liceny kapott megbízást a szlovákiai zsidók deportálásának megszervezé­sére, és székhelye Pozsony volt, az akkori klerikálfasiszta szlovák ál­lam fővárosa. 1942 októberében a szlovákiai zsidók 75 százalékát már elhurcolták.

Wisliceny a pozsonyi német kö­vetnek elmondta, hogy Fáy arról panaszkodott neki, hogy Magyarországon a zsidóellenes törvények nem elég kemények és nincsenek kidolgozott koncepciók a zsidókérdés rendezésére. Meglepetésére azt tudakolta Wislicenytől, hogy gondoltak-e már a németek a magyarországi zsidók „áttelepítésére”. Amint Fáy akkor elmesélte, a ma­gyar hatóságok mintegy százezer kárpátaljai és észak-erdélyi zsidót szándékoztak „áttelepíteni”. A má­sodik szakaszban kerülhetne sor a belső területek, majd Budapest zsi­dóságának az áttelepítésére.

A Die Gemeinde rámutat, hogy ez rendkívül fontos dokumentum: itt említik először, hogy a kárpátaljai és az észak-erdélyi zsidóság száz­ezres tömegét akarták elsőként de­portálni. Fontos tény az is, hogy Magyarországon már két évvel a ténylegesen végrehajtott (méghoz­zá csakugyan ebben a sorrendben végrehajtott) deportálás előtt már létezett terv az „Endlösung” több lépcsőben való lebonyolítására. Ezt a tervet – állítja Sipos Tibor – Fáy szállította Himmlernek.

Czanik Géza rákosligeti jegyző, majd aszódi főszolgabíró 1944-ben az Eichmann-különítmény második legjelentősebb magyar szakembere volt.

Eichmann és emberei magyar „szakértők” kíséretében már 1944. április 24-én szemleútra indultak Kárpátalja és Észak-Erdély legna­gyobb gettóiba. Dr. Czanik Géza ott volt közöttük.