Összesen 838 találat (721 - 740) : Erdély Ma.
zsidó modernizáció, polgárosodás, világiasodás párhuzamosan haladt a keresztényekével. Kettőzött erőt adott neki, hogy a zsidóknak ki kellett jönniük mind a keresztény, mind a zsidó falak mögül, Ortodox nézőpontból, vagy a környezet barátságtalan tekintetével nézve – … Tovább »
Zsidó Híradó, 1896. évi 4. szám
A szabadelvűség győzelme
A minapában az egész ország egy nagy harcztérhez hasonlított. Az alkotmányos küzdelemnek vegyes politikai elemein azonban voltaképen a liberalismus kérdése uralkodott… Éppen ezért az imént lezajlott választás örökké … Tovább »
Hogy pontosítsak, csak hat napunk van a városban, de az a Tisöbov előtti tejesböjt kilenc napjára esik. Legalább nem frusztrál a bécsi kóser húskínálat, a pestinél, finoman szólva, szélesebb választéka (s persze számunkra még a hazainál is borsosabb ára).
A „kóser szupermarket” … Tovább »
1996. március 18-a és 20-a között a Bálint Zsidó Közösségi Házban került sor a konferenciára.
Előadásai ha nem is adtak, nem is adhattak egyértelmű definíciót – sokféleségükkel, az általuk felölelt kérdéskörök nagyságával jól érzékeltették, hogy a jelenség igen … Tovább »
A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »
A tudós rabbi és a zsidóság történetével foglalkozó tudós
A Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kutatócsoport Kuratóriuma az 1995. évi Bacher Vilmos Emlékérem kitüntetést dr. Moshe Carmilly-Weinberger a kolozsvári kongresszusi (neológ) hitközség volt főrabbijának, a Yeshiva … Tovább »
Az állam megalakulása óta, 48 éve a legfontosabb hivatalok egyike a titkosszolgálatok irányítása. Szerepét a közelmúlt tragikus eseményei tovább növelték. Ezért hívta meg Simon Peresz miniszterelnök a belső elhárítás, a Sábák élére a tengerészet addigi főparancsnokát, az … Tovább »
A református egyház hivatalosan nem vett részt az egyházpolitikai küzdelmekben. A zsidó vallás recepciójáért sem szállt testületként a közélet arénájába. Nem tehette számaránya miatt sem. A tízkötetes „Magyarország története” adatai szerint 1890-ben Magyarország … Tovább »
Emlékülés a zsidó felekezet egyenjogúsításának centenáriumán
„Az izraelita vallás törvényben bevett vallásnak nyilvánítatik” (1895. évi XLII. T.cz. 1 paragrafusa)
Ezzel a mondattal kezdődik az 1895. évi XLII. tc. első paragrafusa, az azóta recepciós törvényként emlegetett … Tovább »
Ki érti meg hogy szeptember 5-én délután a MERLIN SZÍNHÁZBAN miért van fogadás, miéit azon jelenik meg a zsidó közős kulturális élet s a művészvilág számos tagja a „Jeruzsálemi napok” – három kiváló táncosa ellenére – vitatható értékű balettműsorán, míg ugyanabban … Tovább »
A mi pártunk miért nem?
A Szombatot a hazai zsidó sajtó nagyon színvonalas orgánumának tartom. Rendkívül érdekesek a számomra azok a cikkek, amelyek a környező országok maradék zsidóságának életével és problémáival foglalkoznak. Ez írások egyébként a kor dokumentumainak … Tovább »
Alexandre Safran, 1940 és 1947 között Románia főrabbija, jelenlegi genfi főrabbi, ez év március 28-án beszédet mondott a román parlament két háza előtt, amelyben méltatta Románia zsidókkal kapcsolatos politikáját a háború alatt. Alább egy erre érkezett tiltakozólevelet közlünk.
Mt. … Tovább »
ÁPRILIS 2-án RENDEZTE MEG idén a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Marczibányi téri Szabadidőközpont a Zsidó Kultúra Napját.
A korábbiakhoz képest szokatlanul kis létszámú közönség előtt színpadra léptek a három zsidó iskola növendékei, élő beszélgetés hangzott … Tovább »
A NEWSWEEK-CIKK témája kétségkívül fontos, sőt bizonyos tekintetben akár precedens értékűnek is mondható. Izrael, amelyet nem csak az arab világ, hanem az egész szocialistának nevezett világ- rendszer szinte a nemzetközi politika bűnbakjának kiáltott ki, az óriási nyomásra … Tovább »
(Erdélyi Lajos: Az élők háza. Héttorony Kiadó, 147 oldal, 980 Ft)
Mikor a száműzetés prófétájától, Nehemjától megkérdi Artaxerxszész, a babilóniai király, vajon miért szomorkodik, ő így válaszol: „Miért ne volna szomorú az arcom, hiszen az a város, ahol atyáim sírjai … Tovább »
A hazai cionizmus
A MAGYAR ZSIDÓK még a recepció örömmámorában úsztak, midőn megjelent Bécsben egy könyv. A címe már maga bizarr: Der Judenstaat, A zsidó állam. Miféle állam, és miféle zsidók csinálják? Weisz Ignác, a brassói hitközség elnöke írja 1894-ben, védekeztében … Tovább »
Tartós várakozók*
Sokféle zsidó magatartás van, mind elkülönítik, igazolják, magyarázzák életstratégiájukat
Az antiszemitizmus sok mindenre szolgál. Lehet a zsidóságot emlegetni az életkudarc magyarázataként
Zsidók akkor törtek politikai hatalomra forradalmi úton, amikor … Tovább »
Interjú Aczél Györggyel 1989-ből
„Tépd le a sárga csillagot” címmel Vámos György kollégámmal interjúkötetet jelentettünk meg 1990-ben a Pallas Kiadónál. Cionisták mondták el a könyv lapjain 1944-es akcióikat.
Az illegalitásban működő sómérok olykor együttműködtek … Tovább »
Epizódok egy filmszemléből
A fenti címmel filmhetet rendeztek a budapesti Örökmozgóban Surányi Vera szerkesztésében. Az etnikai kisebbségekről, a faji megkülönböztetés hátrányaitól szenvedőkről, az emigrációba kényszerülőkről szóló filmek bemutatósorozatát a budapesti … Tovább »
Gera Évával beszélget Szegő György
– Kicsiny budai privát-galéria, a Vizuálart rendezett nemrégiben kiállítást Bokros Birman Dezső műveiből. Véletlen vagy sorsszerű, hogy a szinte egyedüli magyar expresszionista szobrásznak, huszadik századi plasztikai művészetünk kiemelkedő … Tovább »