Szűcs Teri irodalomkritikus és Fehér Renátó költő tárlatvezetése a kiállításban

”  A múltat, – zsidó származásukat – tagadó apák gyerekeit különösen készületlenül érte, amikor egyszerre találkoztak a maguk zsidóságával és környezetük antiszemitizmusával.”

Közel két évig tartó munka- és tárgyalássorozat eredményeképpen korrigálták az új Nemzeti Alaptanterv zsidóságot érintő részeit.

Elveszett jiddis kéziratok ezrei kerültek elő

Beszélgetés Debra Winger (59), háromszoros Oscar-jelölt hollywoodi színésznővel

Élesen bírálta az Akadémia egyik kutatóközpontja a Sorsok háza Schmidt Máriához köthető koncepcióját. A birtokunkba került dokumentum szerint a tervezet „ellentmondásos, gondatlanul szerkesztett munka”. A Terror Háza igazgatónője viszont a napok óta folyó vitában többször hangsúlyozta, … Tovább »

Lázár János a Sorsok Háza ügyében ugyanazt a hibát követi el megint, amit már a Szabadság téri megszállási emlékmű esetében is elkövetett – mondja Schmidt Mária a Mandinernek. A Sorsok Háza létrehozásával megbízott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért … Tovább »

A Sorsok Háza projekt koncepciójának kidolgozásáért felelős Schmidt Mária vezette közalapítvány közleményben cáfolta a Miniszterelnökséget, amelynek egyik helyettes államtitkára azt állította, semmit sem rendeltek az alapítványtól. A megbízásról viszont szerződések és kormányhatározat … Tovább »

Különös dolgok történnek a Sorsok Háza körül. A koncepciót nem az épülő emlékközpont vezetésével megbízott Schmidt Mária, hanem Lázár János küldte szét a minap: a miniszter március elsejéig várja a javaslatokat. A lapunk által megkérdezett szakértők véleménye lesújtó.

Császár-királyunk, I. Ferenc József 1889. március 4-i rendeletében jelölte ki Abbáziát a birodalom első adriai klimatikus gyógyhelyének, ahová áradtak a Monarchia kékvérűi és nagypolgárai, sőt a külföldi nagyérdemű is.

Interjú Fischer Ádámmal

Lassú, méltóságteljes beszéde volt, ha anekdotát, ha viccet mondott, akkor is. Azt hiszem, írásaiban sem tudta a tempót felgyorsítani. A színész Sinkovits Imre évekig járta az országot Egy katona megy a hóban című hosszú versével; az emberekben még nem fakult el a havas … Tovább »

Szubjektív beszámoló a Soá 70-ik évfordulójának pécsi megemlékezéséről

 Fontos, hogy emlékezzünk az igaz emberekre, embermentőkre – mondta Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke kedden a Parlamentben rendezett holokauszt-konferencián.

A szerző  – a Terror Háza Múzeum programigazgatója és a Sorsok Háza tervező munkacsoportjának tagja – súlyos állításokat fogalmaz meg Karsai László történészről. Szerinte:

Lényegét tekintve Karsai László nem állít kevesebbet, minthogy a Holokausztért, egy népirtás, … Tovább »

Társadalomtudományok és bölcsészettudományok a 20-21 században – empirikus megközelítések címmel rendez közös konferenciát a WJLF, MSZT OSZ és az ELTE TÁTK OITK 2014. december 15-16-án.

A magyarországi holokauszt természetrajzát mutatja be angolul írt naplójában Mádi Mária egykori keresztény orvos, aki zsidó barátnőjét és annak unokaöccsét bujtatta saját lakásán a vészkorszak napjaiban Budapesten – erről írt honlapján a The Washington Post annak kapcsán, hogy e naplót tavaly ajándékozták a washingtoni Holokauszt Múzeumnak.

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

Az államigazgatás segítségét kéri a Radnóti november 26-i rendezvényén dr. Mezey Barna, az ELTE rektora, dr. Molnár Katalin az iskola igazgatója és Zoboki Gábor építész, egykori diák.

Forma és tartalom összefüggései Jancsó Miklós egy vagy több filmjében – ezzel a témával hirdetett esszépályázatot fiatal, pályakezdő filmkritikusok, esztéták, történészek számára a Filmkultúra folyóirat, az „Urbán Mari barátainak és tisztelőinek köre”, valamint a Francia Új Hullám Kiadó.  Urbán Mária filmkritikus, a Filmkultúra volt főszerkesztője idén lett volna 60 éves.

Az alábbiakban a zsűri különdíjasának esszéje olvasható.