Összesen 59 találat (1 - 20) : Csepeli György.
Pályatársai, tanítványai, egyben tudós-barátai grandiózus Festschrifttel köszöntötték fel az idén 70 éves Gábor Györgyöt. Fenyves Katalin és Vörös Kata szerkesztésben 37 szerző 34 tanulmány-üzenetet fogalmazott meg.
Nehéz műfaj egy ilyen tisztelgéskötet, különösen … Tovább »
A Néprajzi Múzeum két dokumentumfilm-sorozat vetítésével emlékezik a holokauszt 80. évfordulójára. Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. 1945-ben ezen a napon szabadult fel Auschwitz-Birkenau, a legnagyobb és leghírhedtebb … Tovább »
Egy alulról jövő civil kezdeményezés Győrben szervez világtalálkozót a deportálás 80. évfordulójára győri és Győrből elszármazott zsidóknak, családjaiknak és minden érdeklődőnek. A program részeként konferenciával, kulturális, oktatási és vallási programokkal készülnek, … Tovább »
Eötvös Károly 1842 és 1916 között élt politikus, ügyvéd, író, publicista, országgyűlési képviselő az 1883-as tiszaeszlári vérvád perében a vádlottak védője, majd a per történetéről szóló könyv (A nagy per) szerzője volt. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet konferenciát szervez … Tovább »
Sávuot, a Tóraadás ünnepe különleges esemény a Bálint Házban, amikor az odalátogatók az egész éjszakát izgalmas témák átbeszélgetésével töltik. Idén még virtuálisan, de ismét különleges programmal készülnek a Jobbulást! című est szervezői.
Mára a “Jobbulást!” … Tovább »
“Egy terület ideális esetben úgy is „visszatérhet”, hogy miközben marad a mostani országában, lelkileg-gazdaságilag- kulturálisan és egyéb módokon ezer szállal kötődik az anyaországhoz.”
A trianoni döntés centenáriumán lapunk az alábbi kérdéssel kereste meg a magyar … Tovább »
“…a 2004-es EU csatlakozás talán segített egy kicsit. De ott volt ugyanabban az évben a kettős állampolgárságról szóló eredménytelen népszavazás, ami kicsit sem segített. Aztán ott volt a 2007-es csatlakozás a schengeni-övezethez, amikor Felvidék, Erdély és Magyarország közt … Tovább »
“A józan ember számára nem az volt – máig sem az – a kérdés, hogy vajon a Szentistváni Magyarország határait szenteknek kellett volna-e tekinteni. Hanem úgy gondolták, hogy a függetlenedni kívánó nemzetiségieknek el kell ismerni a jogát a függetlenségre, az anyanemzetükhöz való … Tovább »
“Nem kis szorongással válaszolok a Trianon trauma tárgykörében feltett kérdésre, mert úgy vélem, bármit is mondanék, nyitott kapukat döngetek, hiszen a legfontosabb kérdésben aligha található nagyobb egyetértés a magyar társadalomban, mint az: a trianoni békepaktum igazságtalan volt.”
“A hivatalos irodalompolitika (milyen dermesztő kifejezés!) számára, a végtelen leegyszerűsítésnek köszönhetően, és a homályosan körvonalazott hazafias nevelés ködképe okozta fókusztorzulás hatására – az egyetemes magyar irodalom határon túli kínálata és kánonja is még inkább … Tovább »
“A két nagy ideológiai család polgárháborús jellegű szembenállása azonban ahhoz vezetett, hogy az 1919 őszén „győztes” jobboldali koalíció elemei között éppen a magyar baloldal démonizálása és felelőssé tétele vált az egyik fő kapoccsá, s ez eleve kizárta a folyamatok … Tovább »
“A férjhezmenetelemmel azonban Trianon valamiféle metamorfózison esett át; megszemélyesült, arcokat öltött. Hozzám közelálló emberek arcát, az ő sorsukat, elszenvedett veszteségeiket, küzdelmeiket jelentette.”
A trianoni döntés centenáriumán lapunk az alábbi kérdéssel kereste … Tovább »
“Idén az országhatárokat nem tisztelő koronavírus-járvány miatt mégsem lesznek olyan nagyszabású Trianon-megemlékezések, mint amire számíthattunk volna. De pontosan ez a járvány figyelmeztethet minket arra, hogy nem lehet visszafelé menekülni, csak előre.”
A trianoni döntés … Tovább »
…aki Trianonról beszél, az a Holokausztról is beszél, és viszont – többnyire azáltal, hogy ha valaki az egyikről szól, akkor hallgat a másikról. Meggyőződésem, hogy ez kortárs közállapotaink talán legnagyobb tragédiája, ugyanis ez az eredője az összes többi kor- és kórtünetnek, … Tovább »
“Trianont, valamint a holokausztnak és a második világháborúnak a végét az erdélyi zsidók román impérium alatt élték meg. E három esemény mégis Magyarországhoz köti őket, hiszen az első világháború végéig – a maguk regionális jellegzetességeivel – a magyarországi zsidóságnak … Tovább »
A trianoni döntés centenáriumán lapunk az alábbi kérdéssel kereste meg a magyar szellemi élet néhány jeles képviselőjét:
Az 1920-as Párizs Környéki Békeszerződések következtében Magyarország elvesztette korabeli területeinek több mint kétharmadát, lakosságának több mint … Tovább »
“Hogy a magyar társadalomnak, a magyar kormánynak vannak kötelezettségei a határon túli magyarokkal kapcsolatban, azt józan ember nem vitatja.”
A trianoni döntés centenáriumán lapunk az alábbi kérdéssel kereste meg a magyar szellemi élet néhány jeles képviselőjét:
Az 1920-as … Tovább »
“Ritkán gondolunk bele abba, hogy a Trianoni Békeszerződés mivel járt a magyar zsidóság számára. Az 1920-ban akaratuk ellenére Magyarországtól elcsatolt, nyelvében és tudatában három és fél millió magyarba beletartozott – mindig bele is számoltuk – a zsidó származásúak mintegy … Tovább »
Trianon egy pont a történelemben. Nem az életed.
A trianoni döntés centenáriumán lapunk az alábbi kérdéssel kereste meg a magyar szellemi élet néhány jeles képviselőjét:
Az 1920-as Párizs Környéki Békeszerződések következtében Magyarország elvesztette korabeli területeinek … Tovább »
A trianoni döntés centenáriumán lapunk az alábbi kérdéssel kereste meg a magyar szellemi élet néhány jeles képviselőjét:
Az 1920-as Párizs Környéki Békeszerződések következtében Magyarország elvesztette korabeli területeinek több mint kétharmadát, lakosságának több mint … Tovább »