Összesen 2,557 találat (561 - 580) : B. M. N..
Interjú Kis Henriett-tel, a Rumbach zsinagóga – Együttélés Háza vezetőjével
Mi a véleményed, létezik vagy sem zsidónegyed?
Ha a történeti tényeket nézem, akkor azt mondom, a zsidónegyed egy rendkívül negatív konnotációval bíró kifejezés, hiszen a II. világháború … Tovább »
Manapság már a negyedik, sőt az ötödik generáció nő fel a magyar zsidók között, amelyek felmenői Raoul Wallenbergnek köszönhetik életüket. Ingrid Carlberg svéd író és újságíró könyve a halhatatlan hős életének történetét dolgozza fel. Megtudjuk belőle, hogyan nevelkedett … Tovább »
1944 május-június, Dunaszerdahely, vihar előtti csend. Stein Albert magas rangú katonatiszt, első világháborús hős, akit a Horthy rendszer ugyan mentesített a sárga csillag viselése alól, a zsidótörvények miatt mégis nyugállományba kényszerült. Földbirtokosként él, erős a magyarságtudata, … Tovább »
Részlet a gyerekkori és fiatalkori naplóból, amelyet Janikovszky Éva tizenkét és tizennyolc éves kora között vezetett. A korabeli naplóbejegyzésekből kibomlik egy különlegesen érzékeny lány története, aki a világháború éveiben lett felnőtt, ebben az időszakban volt először igazán szerelmes, és miközben életre szóló barátságokat kötött, szembesült a vészkorszak legdurvább intézkedéseivel, amelyek a családját is érintették.
A későbbi írónő – akit ekkor még Kucses Évának hívtak – remek stílusban, a rá később is jellemző iróniával mesél osztálytársairól, barátairól, saját magáról, és persze tágabb otthonáról, Szegedről. A vidám gyermeki hang folyamatosan komolyodik, és a késői – 1943-as és 1944-es – bejegyzések már egy olyan fiatal nőt mutatnak, aki érettségével, intelligenciájával, műveltségével kitűnik kortársai közül, és ezért a nála idősebbek barátságát keresi. A kötet gazdag képanyaga a hagyatékban maradt fotókból, valamint korabeli dokumentumok alapján készült.
A nagypapát Glück Henriknek, a nagymamát Moskovitz Teréziának hívták. Érmihályfalvi magyar zsidók voltak.
A 2020-as irodalmi Nobel-díjat Louise Elisabeth Glück amerikai költőnő kapta az életművéért. Az indoklás szerint „összetéveszthetetlen költői hangja miatt, amely … Tovább »
Gének nélkül
Láttam Sevillát égni. A zsidó negyedet. Nagy lánggal égett. Meleget adott a tüze. Azoknak, akik felgyújtották, a közösség akolmelegét, az összetartozásét. Azoknak, akik benne égtek, az elhamvadás forróságát, az egyedüllétet. Akadtak, akik elmenekültek a … Tovább »
Ha valaki eladja a házát, (a házzal együtt) a kaput is eladta, de a kulcsot nem.
Nezikin (נזיקין) károk, másképp: a károk rendje a Misna negyedik rendje.
Nagyrészt a zsidó bűnügyi és polgári törvényekkel foglalkozik, valamint a zsidó törvény végrehajtó szerveivel. … Tovább »
A szászországi Chemnitz városában működő kóser étterem a zsidó kultúra letéteményese.
Uwe Dziuballa még álmában sem gondolt arra, hogy valaha vendéglős lesz. Chemnitzben (annak idején Karl-Marx-Stadtnak hívták) érettségizett, majd elektronikai mérnök lett. Az NDK értelmiségiek … Tovább »
“Mélyen átérzett büszkeséggel és egyben némi szomorúsággal tudattam Trump elnök úrral és Szijjártó külügyminiszter úrral, hogy november 1-jével lemondok az Egyesült Államok magyarországi nagyköveti posztjáról.”
David B. Corstein mindezt az Egyesült Államok budapesti … Tovább »
Szeptember 8-án a Mazsihisz vezetése azonnali hatállyal elbocsátotta Róna Tamás főrabbit, a Mazsihisz Közép-Magyarországi régiójának rabbiját, a Mazsihisz rabbitestületének vezetőjét. Ez igen nagy feltűnést keltő, radikális lépés volt, amelyre a rendszerváltás óta nem volt … Tovább »
A Szegedi Napló vasárnapi élclapmellékletének, a Hüvelyk Matyinak 1895. október 27-i számában jelent meg a Csipi-Csóka álnéven író, Kulinyi Zsigmond, hírlapíró és szerkesztő, nem mellékesen a Lőw Immánuellel 1885-ben közzétett szegedi zsidók történetéről írott kötet társszerzője, … Tovább »
Nyers valóság, nyers világ, kis emberállat, fejjel lefelé.
Magánima. A Teremtő kétségbeesett. Teremtett világa szent áhítattal visszhangozta dicsőségét, ennek ellenére nehezen uralkodott rossz érzésein. Mindent átszőtt a Halleluja éteri hangja, és mégis. Szeme megtelt könnyel. … Tovább »
Nagyapám építette a kertet.
Tizenöt kilométerre volt a várostól. Kezdetben csak egy zsíros, fekete földdarab volt. Még a határait sem jelölte ki senki sem. A nagyapám az apámmal füvesítette be, és ültettek cseresznyefákat. Saját maguk húzták fel rá a házat, ők is festették … Tovább »
A 2B Galériát 2002-ben alapította Böröcz László és Böröcz András. A holokauszt képzőművészeti feldolgozása és a zsidó hagyományhoz, történelemhez, emlékezethez kapcsolódó témák azóta is a nonprofit galéria fókuszában vannak. Böröcz Lászlóval, a 2B Galéria vezetőjével … Tovább »
A hangszórón felváltva hallatszott a Himnusz, az Elvtárs a csákányt… és az Apu, mondd, hogy megy be az a nagy elefánt…
Sigurdnak
Amikor Sturovóból Szobra érkezett a nemzetközi gyors, az utolsó pillanatban sikerült a Himnuszra kapcsolni, így az utasok nemcsak a peronon sort álló … Tovább »
„Igazából nem állt jól nekem az állami kitüntetés. Ez ugyanis végső soron hatalmi gesztus, s egy történész jobb, ha nem az állam, hanem a társadalom lekötelezettje” – írja Szvák Gyula, megindokolva, miért adta vissza magyar állami kitüntetését.
“…kaptam is keresztet, … Tovább »
“Ha valaki zálogként malomkövet fogad el, vétkezik, mert írva van: Ne vegyenek zálogba malmot, se felső malomkövet. És itt nem csupán a malomkőről esik szó, hanem ez olyan, mintha valakinek az életét vennék zálogba.”
Nezikin (נזיקין) károk, másképp: a károk rendje a … Tovább »
A jelenleg Magyarországon élő amerikai rabbi, Michael Paley szerint Budapest az egyedüli város Közép-Kelet-Európában, mely helyszíne lehet a zsidó reneszánsznak. Az általa indított Tarbut program célja, hogy a zsidó közösség tehetséges, elkötelezett tagjait arra inspirálja, hogy … Tovább »
Kemény ütésváltásra került sor az elmúlt napokban Heisler András Mazsihisz-elnök és Róna Tamás főrabbi – a Mazsihisz Rabbitestület elnöke – között. Az ütésváltásnak sokszoros súlyt adott, hogy Róna Tamás a konfliktust kivitte a nyilvánosság elé, ami számára azzal az előnnyel … Tovább »
Hosszú ideig úgy lehetett érzékelni, hogy a zsidóság és a vészkorszak témái nehezen, és kevesek számára válnak a magyar irodalomban megközelíthetővé. Az utóbbi évtizedben mintha változni látszana a helyzet. A történelmi múlt miatt továbbra is súlyos témák ezek, de mintha … Tovább »