Összesen 229 találat (201 - 220) : Bíró Dániel.
Franz Rosenzweig
A Megváltás csillaga(Részlet)
A kinyilatkoztatás ünnepei
A három zarándokünnep, amelyre hajdan mindenki a közös szentélyhez vonult, az Egyiptomból való szabadulás ünnepe, a Tíz Ige kinyilatkoztatásának ünnepe, a sivatagi sátrak ünnepe – ez a három alkotja … Tovább »
Feljegyzések Berlinből
A berlini tavaszt látni kell – mondogatták barátnőim, s bár megindokolni nem igen tudták, mi is változik meg az első, napos órák beköszöntésével, abban minden esetre egyetértettek, hogy más szagú, színű lesz Berlin. Prenzlauer Berg negyedben – ahol … Tovább »
Papp Kornélia
Német-zsidó együttélés a holocaust után
Németországban is hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a politikai és társadalmi közéletben a német nép szembenézzen a holocausttal. A nürnbergi perek lezárulása után nemigen akartak többé foglalkozni a múlttal. … Tovább »
Daniel Pipes
Az iszlám igény Jeruzsálemre(részletek)
A II. Camp David-i csúcs és az azt követő „Aksza-intifáda” megerősítették azt, amit amúgy is tudtunk már: az arab és az izraeli tárgyalófelek előtt tornyosuló legfogasabb kérdés Jeruzsálem ügye.
A kérdés részben … Tovább »
Korn-Horváth Zsuzsa
A Szirtes-ügy
(avagy hogyan kezeli a rendszerváltás utáni Magyarország a magyarországi holokauszt történetét)
1996-ban Szirtes Zoltán, aki akkor 82 éves volt, kiadott Budapesten egy könyvet, amelynek ezt a címet adta: Temetetlen halottaink 1941, Kőrösmező … Tovább »
Újragondolni a Holocaustot
Yehuda Bauer, a Jad Vasém Intézet 75 éves világhírű kutatója, a világ egyik legnevesebb, és még ma is aktív Holocaust tudósa, új könyvében (Rethinking the Holocaust, [Újragondolva a Holocaustot] Yale University Press, 335 pp. 2001.) rendhagyó megjegyzésekkel … Tovább »
SCHMELOWSZKY ÁGOSTON
Kabbala – hagyomány és tudomány1
A cím, valamint a benne szereplő szavak egymáshoz való viszonya magyarázatra szorul. Az első szó mindenképpen a választott témát jelöli ki, míg a másik kettő a témához való viszonyulás lehetséges módjait nevezi … Tovább »
Zsidó út és szellem
(Zsidó szellem ma. Intetjük, Múlt és Jövő, 1999, 248 oldal, 1450 forint; A zsidóság útja, Múlt és Jövő, 2000, 463 oldal, 2400 forint)
A Zsidó szellem ma című interjúkötetben Kőbányai János beszélget egy sor zsidó filozófussal, költővel, … Tovább »
Vissza Borowskihoz
(Tadeusz Borowski: Kővilág. Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 1999. 415 lap,
1800 Ft)
Vannak könyvek, amelyek véletlenül kerülnek a fordító kezébe, aki végzi a dolgát, gyakorolja a szakmáját – ezekkel is elkészül határidőre. Nem erőltette a találkozást, … Tovább »
Seres László
Az akarat diadala
Avagy: féljünk-e Haidertől?
Jobb már az elején világosan beszélni: nem, Jörg Haidertől és az Osztrák Szabadságpárt kormányzati részvételétől zsidó szemszögből nem kell félni. Nem antiszemita párt került hatalomra Bécsben, hanem egy … Tovább »
Jacob De Haan: holland, zsidó, ultraortodox, anticionista és homoszexuális.
A cionisták árulónak tartják, miközben az anticionista és ultraortodox körök hősként ünneplik. Szülővárosában, Amszterdamban pedig a meleg mozgalom szimbóluma lett az 1924-ben meggyilkolt Jacob Israel … Tovább »
Megszállottak, üzletemberek, profik, amatőrök
Zsidó könyvkiadás 1989 után
A cenzúra megszűntével a zsidó témájú könyvek elárasztották a piacot. A „termést” elnézve tartalomban, minőségben, küllemben is roppant heterogén kép tárul elénk, ennél már csak a témával … Tovább »
Pozsony
július 31.
Azt mondja egy barátom, miért nem utazunk olyan helyre, ahol nincsenek zsidók, így úgysem nyugszom, és nem nyaralás lesz e néhány nap, hanem munka. Szó, ami szó, igaza van.
Feltétlenül meg szeretném keresni például Alexander Ferot, a Szlovákiai Zsidó … Tovább »
Intelmemet vegyétek szívesebben, mint az ezüstöt, legyen a tudás kívánatosabb az aranynál.
(Péld. 8. 10.)
A tavaly január elején megrendezett irodalmi szimpózium után, amelyet a Szombattal Karöltve rendezett a Yahalom Zsidó Szabadegyetem szeptember 8- 10. között immáron mint … Tovább »
Miért érdekes ez, mi használható a mai magyar kultúrában a zsidó hagyományból?
Két évszázaddal a zsidó és az európai felvilágosodás után, ötven évvel a soá után, a kultúrvilág új szemléletmódjának kialakulása előtt, amikor át- és felértékelődik minden speciális … Tovább »
1.
Hannah Arendt Rosa Luxemburgról készült tanulmányában a következőt írja: „Míg az asszimiláns zsidók önbecsapása abban nyilvánul meg, hogy azt mondják magukról, ők ugyanolyan németek vagy franciák, mint az igazi németek és franciák, addig az értelmiségi zsidók … Tovább »
– Ha megkérdezed nálunk az embereket, hány zsidó él Finnországban, talán öt-hatezerre is becsülik a számunkat, pedig nem éri el a másfél ezret… Szóval, az átlagosnál jóval aktívabban vagyunk jelen a közéletben – mondja Mindele Zweig, a Helsinki Zsidó Hitközség – állami … Tovább »
Lag ba-Omer, az omer-számlálás 33. napja ijjar hónap 18-ára esik. A számlálás (ספירה ) ötven napja Peszachot és Savuotot, a megszabadulás és a Tóra-adás ünnepét köti össze.
Ez a hagyomány ősi időkre vezethető vissza1, de magáról Lag ba-Omerről sem a Tórában, sem … Tovább »
Jean Marie Lustiger bíboros. Párizs érseke, a római katolikus egyház egyik nagy befolyású személyisége 1995 áprilisában Jeruzsálemben járt. ahol részt kívánt venni a holocaust mártírjainak emlékét ápoló Jad Vasém Intézet egyik megemlékezésén. Érkezése Izraelben és a … Tovább »
,,A HALÁLBÓL, a halálnak félelméből indul el a Mindenség minden megismerése.”1