Az 1930-as évek Budapestje elevenedik meg Kinszki Imre utcaképein és zsánerein, amelyekből szerdán nyílik kiállítás Megmentett fények – Kinszki Imre (1901-1945) fotográfiai címmel a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban.

Először látható kiállításon Kinszki Imre a 2. világháborút … Tovább »

Bent Hoie, norvég egészségügyi miniszter bejelentette: új jogszabályt terveznek „a rituális célú körülmetélések szabályozására”.

A jogszabályt, mely a 18 év alattiak körülmetélését érinti, még 2014 áprilisa, tehát húsvét előtt szeretnék életbe léptetni – … Tovább »

Az izraeli és az amerikai változat s néhány közép-európai licenc nyomán, Magyarországon az HBO vetítette a Terápiát.

Délelőtt a budapesti Gozsdu udvarban a Klezmerész Band koncertjével és a Gouba dizájnvásárral megkezdődött a 15. Zsidó Nyári Fesztivál.

Tizenöt vezető izraeli gyermekkönyv-illusztrátor munkái,

Előkészületek a budapesti zsidók deportálására, 1944. május–október

Szabó Károly, a “bőrkabátos ember”

„A végidők terve úgy szólt, hogy bennünket, védetteket vagy a Dunába, vagy a gettóba visznek, ahol aztán jön a végső leszámolás és beteljesülés, a nagy hullahegyépítés a Klauzál téren.
Már minket is levezényeltek a ház elé többórás sorban állásra, míg eldöntik, hogy … Tovább »

A Kalligram kiadónál jelenik meg rövidesen Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma, mely a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban.

Az Egyesült Államok egyik legnevesebb iparművészeként számon tartott Zeisel Évát december 30-án, New Yorkban érte a halál.

Nem enged sajókazai lakcímre bejelentkezni a helyi önkormányzat tucatnyi
olyan lakost, aki amúgy életvitelszerűen lakik a háromezer-négyszáz
lelkes, hátrányos helyzetű borsodi településen. 

A XV. Izraeli Filmhét idén október 27. és november 1. között kerül
megrendezésre a budapesti Puskin Moziban. Az évek során hagyománnyá
vált, hogy ez az ígéretes esemény helyt ad mind az újító, hagyományokkal
szakító filmeknek, mind pedig a szakmailag elismert, nagy hírnévnek
örvendő izraeli alkotásoknak.
 Az elmúlt években az izraeli filmipar rendkívüli fellendülését mutatja,
hogy filmjei a határokon túl is számos sikert arattak, és olyan
jelentős nemzetközi díjakat gyűjthettek be, mint a Velencei
Filmfesztivál Arany Oroszlán díja, a Cannes-i Filmfesztivál Arany Kamera
díja, valamint három Oscar-díj jelölés.

Az ötödik PLACCC Fesztivál szeptember 23. és október 2. között a
valóságon túlra, Budapest rejtett dimenzióiba repíti a közönséget.
Rendhagyó, éneklő-sétáló produkciót mutatnak be a HOPPartklub színészei
pénteken a Ferenciek tere környékén.

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár és a  „Hogy az idegen nyelv ne legyen idegen” Alapítvány szeretettel meghívja Önt és Barátait 2011. szeptember 1-jén, csütörtökön 18 órára, az Avantgárd és hagyomány a jiddis kultúrában – Sólem Aléchem és mások évfordulójára című rendezvényére

„A Tilos az Á a régi Bakony étteremben volt. Mindig odajártunk. A Fidesz
ott tartotta a gyűléseit lenn a pincében, de volt ott kuplerájtól
kezdve minden. Ha nagy társasággal, barátokkal mentünk az éjszakába,
akkor mindig odamentünk, mert ott biztosan volt hely. Aztán egyszer
megkérdeztük, hogy kié a hely.

A tizennegyedik alkalommal megrendezésre kerülő Izraeli Filmhét a hagyományoknak megfelelően idén is számos díjnyertes alkotást mutat be a magyar filmrajongóknak.
 

Az Esőember mindenekelőtt a szeretetről szól. Hőse tipikus „korunk gyermeke”, egy arrogáns és magabiztos vállalkozó, aki a körülötte élőket hasznuk szerint illeszti üzleti tervei és kitűzött céljai közé. Mindez még akkor sem változik meg, amikor apja meghal – sokkal inkább megrázza a tény, hogy nem ő az örökös. 

“…az MSZP egy óriási hitelvesztésen van túl… Tovább nehezíti a baloldal helyzetét, ha mások is bejelentkeznek a kisemberek képviseletére. Ez közép- és hosszútávon komoly veszély az MSZP-re nézve. Pártszakadást nem tartok valószínűnek: az MSZP-t elhagyó nagyágyúk – Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás – eltűntek a politikai süllyesztőben. “
 

Gyermekkoromban semmi úgynevezett zsidós nem volt, a Kádár-korszakban ez a téma a szőnyeg alá volt söpörve, legfeljebb a Kosciuszko Tádé utcai általános iskola, mely a Kodolányi Főiskolának adott otthont (mára ez is kiköltözött), folyosóin osztottuk meg a családi ’coming out’ után osztálytársaimmal azt a tényt, hogy ki milyen vallású, vagy ki milyen családból származik.
 

Az elhíresült Kertész Imre-interjú kapcsán a Litera körkérdést intézett írókhoz, irodalmárokhoz, történészekhez. Ez alkalommal Bán Zoltán András, Szántó T. Gábor és Tamás Gáspár Miklós reagálását olvashatják. A beérkező válaszokat folyamatosan közöljük.