Izraelben élő magyar orvosnő hívta fel figyelmünket levelében családi barátjuk, Breuer Tamás történetére. A férfi saját deportálásáért és a munkaszolgálatban elpusztított édesapja után igényelt jóvátételt a Központi Igazságügyi Hivataltól. Kérelmeit nemrég elutasították azzal: a 2006-os kárpótlási törvény alapján csak a munkaszolgálatot túléltek kaphatnak kártérítést. Apja után pedig azért nem jár kárpótlás, mert a munkaszolgálat nem számít „politikai önkénynek” nálunk. „Hogy is van ez? Ha akarom, a törvény egyik fele érvényes, ha akarom, a másik fele? Kafkai helyzet a 21. századi Magyarországon” – fogalmazott a doktornő.

Ez egy közép-európai város zsidónegyede, ahol sokkal asszimilánsabb zsidó népesség élt, mint Kelet-Európában. Itt a házak túlnyomó részét nem zsidók építették, hiszen 1840 előtt nem is szerezhettek tulajdont. Itt a zsidó etnikai szegregáció klasszikus példája – lásd: New York – sem érvényesül…

A múlt héten a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban dokumentumfilmet mutattak be az Üvegházról, arról az épületről, ahol 1944-ben mintegy háromezer üldözött zsidó talált menedéket, miközben nagyüzemi módszerekkel folyt az életmentő papírok, a schutzpassok előállítása Carl Lutz alkonzul irányításával.
 

Barack Obama megerősítette az Egyesült államok elkötelezettségét Izrael nukleáris arzenáljának titokban tartására – számolt be a Washington Times.
 

Sok kínos pillanatot láthattunk múlt héten az ENSZ közgyűlésének megnyitóján – kezdve Moammer Kadhafi véget nem érő kioktatásától Mahmud Ahmadinezsad elnök előadásáig. Ám volt egy ezeknél kevésbé látványos, de mégis kínos jelenet: Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő és Mahmud Abbasz palesztin elnök kézfogása Barack Obama amerikai elnök unszolására.
 

Az outsider bolgár Irina Bokovának az UNESCO élére történt megválasztásában Kairó a „civilizációk összecsapásának” újabb megnyilvánulását látja. Az antiszemitának ítélt kijelentései miatt viták kereszttüzébe került egyiptomi Faruk Hoszni elleni többhetes kampány kifizetődőnek bizonyult, de bizonyára fájó nyomokat fog hagyni maga után.

Több mint 60 évvel Izrael kikiáltása után már a legpesszimistább zsidók és a legoptimistább iszlámista fundamentalisták számára sem kérdéses, hogy Izrael fennmarad a következő évtizedekben.  A zsidó állam többszörösen bebizonyította életképességét, hogy az alapvetően ellenséges geopolitikai közegben, állandó áldozatok árán is képes megvédeni határait.

Ez év szeptember 18-án meghalt Irving Kristol, amerikai író, publicista, gondolkodó, fél évszázadon keresztül az amerikai politika és közélet egyik befolyásos szereplője. Ismert ragadványneve ez volt: a „neokonzervativizmus keresztapja”. Halála alkalmából egy lapunkban már megjelent írásának újraközlésével emlékezünk rá.

A Bush-éra terhes évei, a beragadt kétfrontos háború, a
gazdasági válság mélyülése, a kulturális és etnikai átrendeződések a Fehér
Házba röpítették Obamát. Sokan gondolták úgy, hogy nyolc év republikánus
kormányzás után változtatásra van szükség. 2000 és 2008 között azonban nehéz
örökség halmozódott fel, amelyet Obamának át kell vennie, de ennek hordozásához
nem lesz elég erős.

Friday 13 (Péntek 13) – Az Izraelben, 1988-ban írt vírus, amely először Jeruzsálemben bukkant fel, állítólag a független zsidó állam negyvenedik évfordulójára készült. A neve mindent elárul: minden év péntek 13-án törölte a futó programokat a számítógépen.
 

Az Obama adminisztráció legbefolyásosabb zsidó származású tagja lenne az amerikai-izraeli feszült viszony oka? Benjamin Netanjahu szerint igen. Az izraeli miniszterelnök legutóbb Rahm Emanuel zsidó származású kabinetfőnököt vádolta meg Izrael cserbenhagyásával.

“Amerikaiatlan”, horogkereszt, “náci embléma”, Obama mint Hitler, “barnainges taktika”, “Határolódjon el!” – most az amerikai politikától sem idegenek ezek az elemek, fordulatok. Az eltorzult közbeszéd ellen emelt szót a Fehér Ház és a vezető zsidó jogvédő szervezet.

A régészek feltételezése szerint Ezékiás uralkodása idejétől itt egy közigazgatási központ működött.
 

Június 29-én a parlamentben a Fidesz nem szavazta meg a kormánynak a holokauszt-tagadás szankcionálását célzó alkotmánymódosító javaslatát. Ehelyett saját javaslatát terjesztette be, amely hangsúlyozottan együtt említi a náci és kommunista bűnöket. A magyar politikai életet olyannyira a konfrontáció légköre hatja át, hogy ez az ügy, amelyet tőlünk nyugatra teljes egyöntetűséggel ítélnek meg a civilizált politikai erők, nálunk csak tovább szítja az ellentéteket. Mi ennek a kérdésnek a jelentősége és milyen esély van rendezésére a mai Magyarországon?

„Úgy döntöttem, mindenekelőtt a magyar miniszterelnökökről nem fogok beszélni. Sem a köddé váltról, sem az átmenetiről, sem az eljövendőről. Továbbá nem fogok beszélni se büdöscigányozásról, se parasztmagyarozásról. Meg azokról se, akik szerint na jó, jó, de azért az egyik mégiscsak érthető.

Jeruzsálemi tisztségviselők úgy nyilatkoztak az Israel Radio-nak június 6-án szombaton, hogy  Izrael számára nincs más alternatíva, mint hogy elfogadja egy palesztin állam létrehozását – írta az izraeli Háárec. A hivatalos forrás szerint Izrael rá fog kényszerülni majd egy jövőbeni palesztin állam szükségességének tudomásulvételére, mivel annak semmi jele, hogy az Obama-adminisztráció lazítana álláspontján ebben a kérdésben.
 

Neológia a kezdet dinamizmusának és a jelen merevségének feszültségében (1)    A “Frankel” (Fotó: Shäffer László) Közösségünk jubileuma, a „Frankel” egykori avatásának „járcájtja” egybeesik Elul havának kezdetével. E hónap hagyományosan a számvetés … Tovább »

Az Egyesült Államok rendkívül nagyratörő közel-keleti béketerven dolgozik, ám ha most nem sikerül egyezségre jutni, akkor már jövőre fegyveres konfliktus robbanhat ki a régióban – figyelmeztetett hétfőn a The Timesban megjelent interjújában II. Abdalláh, Jordánia uralkodója. Az izraeli miniszterelnök Egyiptomban tárgyal.
 

Barack Obama amerikai elnök, miután a hét elején Törökországban baráti kezet nyújtott az iszlám világnak, emlékeztetve arra, hogy az ő családjában is vannak muszlimok, a zsidó húsvét (pészah) kezdetét széder vacsorával köszöntötte csütörtök este a Fehér Házban – írta az AHN amerikai hírügynökség.

„Tovaris ucsityelnyica, ja dakladivaju vam, sto szasztav gruppi voszemnadszaty ucsenyikov, nyikto nye atszusztvujet.” – rémlik fel bennem a középiskolai oroszórák maradványa, ahogy Moszkvában sétálunk. Sajnos, többre nem emlékszem, erős ellenállás élt bennem a kötelező orosztanulással szemben. Könyvbemutatóra érkeztünk…