A „Befogadás” politikája kudarcot vallott – Nő a zsidóellenesség a brit munkahelyeken
Az Egyesült Királyságban egyre több zsidó munkavállaló szembesül növekvő munkahelyi ellenségességgel. Ez rávilágít arra, hogy egyre nagyobb a szakadék a vállalatok sokszínűség, egyenlőség és befogadás (DEI) iránti nyilvános elkötelezettsége, valamint aközött, hogy mennyire képesek megvédeni zsidó alkalmazottaikat az antiszemitizmustól és a hátrányos megkülönböztetéstől.
Brit zsidók tüntetnek az antiszemtizmus ellen a Downing street 10 előtt
A Pearn Kandola brit üzleti pszichológiai tanácsadó cég ezen a héten hozta nyilvánosságra új jelentését, amely feltárja, milyen jelentős akadályokkal szembesülnek a zsidó munkavállalók, amikor munkahelyi antiszemitizmus miatt panaszt akarnak tenni. A megkérdezettek 70,8 százaléka azt mondta, hogy inkább nem emelt kifogást az ilyen incidensek miatt, és mindössze 15,9 százalékuk mondta, hogy nyíltan fel mer szólalni.
Bár a válaszadók csaknem 90 százaléka szerint szervezete elkötelezett a rasszizmus és a diszkrimináció elleni küzdelem mellett, 75,5 százalékuk úgy vélte, hogy a sokszínűséggel, egyenlőséggel és befogadással kapcsolatos vállalati politika következetlenül kezeli az antiszemitizmust. Ez jól mutatja a különbséget a vállalatok ígéretei és aközött, hogy a zsidó alkalmazottak mennyire bíznak abban, hogy jelenthetik a zsidóellenes megnyilvánulásokat.
A most közzétett jelentésből az is kiderült, hogy a válaszadók 60,5 százaléka szerint az antiszemitizmus kevesebb figyelmet kap, mint a rasszizmus más formái. Ez aggodalomra ad okot, mivel arra utal, hogy a munkahelyi egyenlőség előmozdítására irányuló erőfeszítések során figyelmen kívül hagyhatják a zsidó alkalmazottakat érő diszkriminációt.
A Pearn Kandola egy korábbi, a munkahelyi antiszemitizmust és iszlamofóbiát vizsgáló tanulmányában megállapította, hogy az antiszemitizmus a munkahelyeken csaknem 50 százalékkal nőtt a Hamász vezette, 2023. október 7-i dél-izraeli invázió és mészárlás után.
A mostani kutatáshoz készített szakértői interjúk azt mutatták, hogy a zsidó munkavállalók antiszemitizmussal kapcsolatos panaszait gyakran elutasítják vagy jelentéktelennek tüntetik fel. Egyes esetekben az incidensek megtörténtét egyenesen tagadják, félreértésként állítják be, megkérdőjelezik, hogy valóban diszkriminációnak minősülnek-e, vagy elismerik ugyan a történteket, de semmilyen érdemi intézkedést nem hoznak.
„Ez nem csupán annak a kérdése, hogy az emberek biztonságban érzik-e magukat ahhoz, hogy elmondják a véleményüket. Arról is szó van, hogy a szervezetek rendelkeznek-e azzal a képességgel, hogy meghallgassák, megértsék, amit közölnek velük, és megfelelő intézkedéseket tegyenek” – mondta közleményében Binna Kandola professzor, a Pearn Kandola társalapítója.
A szakértők arra figyelmeztettek, hogy az egyenlőség melletti általános elkötelezettség önmagában nem biztosítja, hogy a szervezetek felismerjék vagy kezelni tudják az antiszemitizmust. Hangsúlyozták: a hivatalos panasztételi lehetőségek keveset érnek, ha a munkáltatók nem rendelkeznek a szükséges szakértelemmel, hajlandósággal és képességgel ahhoz, hogy komolyan vegyék a zsidó alkalmazottak panaszait, és érdemben reagáljanak azokra.
A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a panaszok ismételt bagatellizálása vagy félreértelmezése arra késztetheti a zsidó munkavállalókat, hogy inkább hallgassanak. Ez veszélyes ördögi kört hozhat létre: a bejelentések számának csökkenését tévesen annak bizonyítékaként értelmezhetik, hogy az antiszemitizmus nem jelent problémát.
A legújabb jelentés azzal egy időben jelent meg, hogy a Brit Zsidók Képviselőtestülete (Board of Deputies of British Jews) fokozza a munkahelyi antiszemitizmus elleni fellépését. Ennek keretében gyakorlati útmutatót adott ki a munkáltatók, a humánerőforrás-szakemberek és az üzleti vezetők számára arról, hogyan érthetik meg jobban a zsidó identitást, miként léphetnek fel a diszkrimináció ellen, és hogyan teremthetnek biztonságosabb, befogadóbb munkahelyi környezetet a zsidó alkalmazottak számára.
A két éven át tartó konzultáció és az érintett szervezetekkel folytatott egyeztetések eredményeként elkészült, frissített munkahelyi útmutató módosított jogi tanácsokat, gyakorlati ajánlásokat tartalmaz a munkáltatók számára, továbbá közérthető bevezetést nyújt a zsidó életbe és kultúrába a nem zsidó kollégák és vezetők számára. Elmagyarázza, hogy a vallási előírások és a kulturális szokások miként befolyásolhatják a zsidó munkavállalók munkahelyi tapasztalatait és szükségleteit.
Jonathan Reynolds brit üzleti miniszter üdvözölte az útmutatót, amely szerinte nélkülözhetetlen segítséget nyújt a munkáltatóknak a zsidó alkalmazottak támogatásához, a munkahelyi antiszemitizmus elleni fellépéshez, valamint ahhoz, hogy az egyenlőség iránti elkötelezettség valódi védelmet jelentsen.
„Ez a gyakorlati útmutatás felbecsülhetetlen értékű lesz a munkáltatók és a szervezetek számára. Segít olyan munkahelyeket teremteni, ahol a zsidó kollégák biztonságban érzik magukat, megbecsülik és támogatják őket, és ahol felismerik és határozottan elutasítják az antiszemitizmust” – fogalmazott közleményében a brit kormány tisztségviselője.
„Elismerésemet fejezem ki azoknak a szakembereknek, akik tudásukkal és elkötelezettségükkel hozzájárultak ehhez a fontos kiadványhoz. Ez erősíti közös elhatározásunkat, hogy fellépjünk az antiszemitizmus ellen, és biztosítsuk a zsidó élet virágzását az Egyesült Királyság egész területén” – tette hozzá Reynolds.
Az új útmutató ajánlásai között szerepel, hogy a munkáltatók miként alkalmazkodhatnak a zsidó vallási előírásokhoz és szokásokhoz. Ezek közé tartozik a szombat (sábát) és a vallási ünnepek megtartása, az étkezési és imádkozási szükségletek figyelembevétele, a gyászszertartásokhoz kapcsolódó előírások, valamint a vallási öltözet viselésének lehetővé tétele. Mindezt úgy kell biztosítani, hogy a munkahelyi szabályzatok ne hozzák hátrányos helyzetbe a zsidó munkavállalókat.
