A szélsőjobboldal elleni heves tüntetések közepette, a pénzügyi csőd szélén kezdte meg kétnapos kongresszusát szombaton Berlinben a neonáci Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD).
 

Minden évben turisták milliói látogatják meg Jeruzsálem legszentebb helyét. Régi szokás szerint sokan közülük papírra írják imakéréseiket, összehajtogatva az ősi kövek hasadékaiba dugják, és abban bíznak, hogy Isten meghallgatja imájukat.

„Tovaris ucsityelnyica, ja dakladivaju vam, sto szasztav gruppi voszemnadszaty ucsenyikov, nyikto nye atszusztvujet.” – rémlik fel bennem a középiskolai oroszórák maradványa, ahogy Moszkvában sétálunk. Sajnos, többre nem emlékszem, erős ellenállás élt bennem a kötelező orosztanulással szemben. Könyvbemutatóra érkeztünk…

A vallásos zsidók egyre inkább beleszólnak a társadalom mindennapi életébe Jeruzsálemben. Egy új buszjáraton kötelezővé tették az utasok nemek szerinti elkülönítését – olvasható a Der Spiegel című német hetilap internetes oldalán.

Ehud Olmert az ATV híradónak nyilatkozva azt mondta, hogy az eddigi izraeli kormány folyamatosan tárgyalt a palesztinokkal és a szíriaiakkal is és készen állt mélyreható, drasztikus engedményekre is.

Az izraeli kormány tavaly decemberben úgy döntött, hogy légi úton és szárazföldön is támadást indít a terrorista létesítmények, fegyverraktárak, csempészalagutak és rakétakilövő állások ellen. A Hamasz palesztin terrorszervezet ugyanis, féléves tűzszünet után, több száz rakétát lőtt ki a dél-izraeli településekre.
 

„Különösen az elején vallásos küldetésnek éreztem az egészet”, “Gázában a dandár rabbija vállon veregetett minket, és imádkozott velünk. Kis füzetkéket küldtek be utánunk tele zsoltárokkal.” „Az üzenet világos volt: mi, zsidók csoda folytán jöttünk erre a földre, Isten hozott minket vissza, és most harcolnunk kell, hogy elűzzük a nem zsidókat, akik megakadályozzák, hogy meghódítsuk a szent földet. Sok katona úgy érezte, hogy valójában vallásháborúban vesz részt.”

Lemondott a győri önkormányzat közigazgatási bizottságában betöltött helyéről Majtényi László, az Összefogás című győri lap főszerkesztője. Az Összefogás Polgári Egyesület által kiadott lap legutóbbi száma ugyanis országosan nagy vihart kavart egy nyíltan cigányellenes írás közlése miatt – írta a Kisalföld szerdai száma.

“…a német társadalomban a hatvanas évektől egészen 2000-ig (az új Intifáda kitöréséig) folyamatosan csökkent az antiszemitizmus, majd ettől kezdve ismét emelkedett. A közel-keleti konfliktus egy-egy újabb fordulójának fellángolásakor az antiszemita érzelmek is magasabbra csapnak.”

Ljudmila Ulickaja, aki eredetileg biológia szakon végzett, majd munkahelyéről, az Általános Genetikai Intézetből szamizdat művek olvasása és terjesztése miatt távolították el, ma a világ egyik leghíresebb orosz írónője. A 2009-es Budapesti Könyvfesztivál díszvendégének pályáját Vári Erzsébet mutatja be.

„Az egyetlen lehetőség, hogy megtudja, / miért nem akar randevúzni magával, / mondta az analitikusom, hogy megkérdi őt, ám / minthogy nem hívja vissza magát, / lehet, hogy sosem tudja meg.” Hal Sirowitz versei.

PORUBSZKY ISTVÁN, vagy közismertebb nevén „Potyka bácsi” magyar szabadságharcos volt 12 napon át az 1956-os forradalom idején… fél évszázaddal később élt hívei azt is hozzátették, hogy a „kispesti nemzeti ellenállás vezéralakja”.

A hatvanegyedik életévében járó pszichiáter, Stark András ma is örömmel fogadja a hozzá betérőket. A megyei kórház mentálhigiénés intézete vezetőjének életét a lelkek gyógyítása és a filmek határozzák meg. A főorvos beszélt munkájáról, a szülők tartásáról, és önmagunk ismeretének fontosságáról.

Roma és nem roma civil szervezetek, jogvédők tüntettek az antirasszista világnap alkalmából szombaton Budapesten. Demonstrációjukkal az általuk cigányellenesnek ítélt megnyilvánulásokkal szemben tiltakoztak a médiában és közszereplők fellépésében.

Eduard Benedek Brunschweiler (1910-1987) a Nemzetközi Vöröskereszt megbízottjaként 1944-1945-ben önzetlenül és rendíthetetlen merészséggel oltalmazta a Pannonhalmi Apátságban menedéket keresőket. 

Magyarország 1944-es német megszállásáról és a magyar közigazgatás németekkel való együttműködéséről szól a márciusi tematikus tárlatvezetés a budapesti Holokauszt Emlékközpontban – tájékoztatott Pécsi Tibor, az intézmény oktatási programjának vezetője.

Sokan vannak, akik évről-évre úgy nézik végig az izraeli filmhét kínálatát, hogy a primer mozi-élményen túl, egy másik élet lehetséges képeiben is megmerítkeznek, amiben nincs részük. A héberül tudókra a nyelv, másokra az ismerős dallamok, az ábrázolt vallási szokások, a tájképek hatnak, és olyan érzéseket ébresztenek, amiket évente csupán egy héten élnek át. 

Batya Gur (1947-2005), akit sokan az izraeli Agatha Christie-ként emlegetnek, noha számos nyelvre lefordították Gyilkosság szombat reggel c. regényét, Izraelen kívül nem örvend széleskörű ismertségnek. Krimisorozatának többi kötete és egyéb írásai viszonylag kevés nyelven olvashatóak, magyarul is csak a sorozat első, már említett kötete jelent meg.

Giora sokak szemében az izraeli-palesztin megegyezés egyik legfőbb akadálya. Ő ugyanis “telepes”, aki családjával a “zöld vonal” (az 1949-es tűzszünet vonala) másik oldalán él – olyan területen, amelyen a palesztinok képzelik el államukat. A Modin városa mellett lévő Nili településre mindennap tel-avivi munkahelyéről autózik vissza.

Művészeti és kultúrtörténeti séta a védetté nyilvánított, felbecsülhetetlen értékeket őrző Salgótarjáni úti zsidó temetőben, a sétát Szegő Dóri vezeti