Alulírott szervezetek megbeszélést tartottunk a MAZSIHISZ által november 16-ára meghirdetett „Magyar Zsidó Kongresszus” ügyében. Egyetértettünk abban, hogy a MAZSIHISZ-nek a kongresszuson való részvételre vonatkozó feltételei számunkra nem elfogadhatóak.

“A könyv az ember sűrítménye, külön lélek, a könyv és az ember itt egyre megy. A füstbe szálltak, a talajjal elkeveredők előtt a hiány felmutatásával tiszteleghetünk.Hiányozni fogsz, mondjuk egymásnak búcsúzóul, és ez kinél igaz, kinél nem. Saját hiányunkat pedig nem egyszerű elképzelnünk.”

Nagy érdeklődés mellett mutatta be Elutazás és hazatérés című önéletrajzi regényét szombaton Belgrádban Konrád György.
 

Hiába telt el négy évtized, az 1968-as események még manapság is kiváló ürügyet szolgáltatnak mindenféle ideológiai csatározások megvívásához. Nem fölösleges tehát föltenni a kérdést, hogy mondhatunk-e egyáltalán olyat, hogy ’68, vagy inkább több ’68-ról kellene beszélnünk? Többek között erről kérdeztük Kovács András szociológust.

Egy homályos képpel indul, és egy éles képpel ér véget a Türelem című kisjátékfilm. Mindkettőn erdőt látni. Az első képből kiválik egy nőalak, pedánsan nyakig gombolt, világos blúzban, és belép egy épületbe. Semmi mást nem látunk, csak őt. Sejtéseink sem igen lehetnek, hol dolgozik és mi a munkája.

A Páva utcai Holokauszt Emlékközpont KönyvEsték-sorozatában október 2-án megrendezésre került beszélgetésen a Kommentár című folyóirat tematikus holokauszt-számának szerzői, illetve az egyik írásban közvetve-közvetlenül megszólított vitapartnerek ültek le egy asztalhoz.

Halmai Gábor egy tévényilatkozatáért a nyilvánosság előtt szabályosan kivégezte Lánczi András filozófust. A holokauszt óta nehéz elképzelni súlyosabb vádat közéleti szereplőről: ez idáig, szélsőjobbos pártemberek és médiauszítók esetében többnyire kézenfekvő volt a bizonyíték, az írói munkásság. Most azonban igen meghökkentő dolog történt: Halmainak bizonyítania sem kellett állítását.

Nem akarok a Fischer István és Karsai László/Molnár Judit között folyó viszályba („Kasztner Rezsőről”, Szombat.org lapszemléje, 2008. október 15) keveredni, csak egy már majdnem mítosszá vált történelmi hibának szeretnék véget vetni. 

Herman elaludt megint. Kapkodós volt az álma is, egyik átcsapott a másikba, eltörölve az identitás törvényét, tagadva az ész kategóriáit. Azt álmodta, hogy miközben Masával közösül, a nő testének felső része elválik az alsó részétől, a tükör elé áll, onnan dorgálja, a szemére vetve, hogy csak egy fél asszonnyal szeretkezik. Herman kinyitotta a szemét.

Nehéz úgy írni a Gecy c. színdarab szeptember 27-i bemutatójától, hogy közben az írás ne csússzon át félig-meddig egy undorító antiszemita hecckampány majd támadás krónikájába. Ezt azonban mindenképpen szeretném elkerülni, már csak a darab és az előadás, az alkotók és a közönség iránti méltányosságból is. 

Isaac Bashevis Singer Nobel díjas amerikai zsidó író Szerelmes történet – egy poligámista regénye című regényét folytatásokban olvashatják az elkövetkező hetekben a Szombat olvasói – úgy, ahogy Singer regényeit annak idején a Forwärts című New York-i jiddis hetilap is közölte. 

A koncert idén februárban nagy sikert aratott, és most újra műsorra kerül. A Táncdalfesztiválokról manapság elsőként a nosztalgia jut eszünkbe. Pedig a maguk idején, a hatvanas évek második felében ezek a versenyek a magyar könnyűzene megújításának fontos fórumaiként is szolgáltak. 

Azon az éjszakán, amikor az ördög eljött, hogy elrabolja tőle a tehetségét, nem ellenkezett, nem jajgatott, nem csinált cirkuszt.

– Az ígéret szép szó – mondta, és megkínálta az ördögöt egy Mozart csokigolyóval meg egy pohár limonádéval. – Kellemes volt, finom volt, csodás … Tovább »

Perczel Mór szülőházát és a bonyhádi “csodarabbi” sírját is felkereshetik az érdeklődők szombaton a bonyhádi Völgységi Múzeum “tanösvényén”, a Múzeumok Őszi Fesztiváljának keretében.

Amikor egy izraeli apuka megpróbálta beíratni hatesztendős ikerlányait a helyi ultraortodox iskolába, boldogan írta alá azt a formanyomtatványt, amely szerint gyermekei sem tévét nem néztek, sem internetet nem használtak otthon. De megdöbbenve fedezte fel, hogy meg kell adnia egy „kóser telefonszámot”, amivel sajnos nem rendelkezett. 

A filmet premier előtt a Vörösmarty ART moziban 2008. október 25-én szombaton, este 8 órától tekinthetik meg az érdeklődők kedvezményes 400 forintos áron.

Sajtóhíradások szerint Semjén Zsolt, a KDNP vezetője azt mondta Zoltai Gusztáv Bzsh-Mazsihisz ügyvezető igazgatónak munkaebédjükön: „a jövőben nagyobb szerepet kell kapniuk más zsidó áramlatoknak is, így az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségnek, az ortodox és a reform … Tovább »

I. B. Singer: Szerelmes történet
Egy poligámista regénye

A Szombat márciusi számában közölte Yeshayahu Leibowitz (1903-1994) izraeli ortodox zsidó vallásfilozófusnak a zsidó–keresztény párbeszéd lehetetlenségéről szóló provokatív írását, mellyel érdemi indíttatást kívánunk nyújtani épp e párbeszédnek.

 
Szíve joga Pajor Tamásnak, a két évtizede újpünkösdista frontkeresztényként ismert egykori – saját megvallásában annak idején zsidó gyökerei dacára antiszemitizmussal kacérkodó – híres-hírhedt punkzenésznek, hogy lazán elintézze József Attila sorsát és munkásságát a Szombat szeptemberi számában.